Harangszó, 1929
1929-11-10 / 46. szám
1829. november 10. HARANQSZO. 355 pengőt, a líceumi Ifjúságtól; a soproni gyámintézeti Nőegylet adományát Hanzmann Károlyné adta át. Oltári Bibliát hozott a soproni Ifj. Egyesület. A theologia hallgatósága 7 énekeskönyvet hozott a Gyámintézet oltárára. Ezután olvasta fel Zierinann Lajos egyházi elnök nagy gonddal megszerkesztett jelentését. Ügyészi, pénztárosi, számvizsgáló bizottsági, kér. gyámint. elnöki jelentések meghallgatása és egyéb aktuális ügyek megtárgyalása után a közgyűlés imádsággal ért véget. Délután vitéz Magassy Sándor az elemi iskolásoknak, Kardos Gyula alesperes pedig a középiskolai diákoknak hirdette Istennek Igéjét. A vallásos estélynek és az istentiszteleteknek az offertóriuma 250 pengő volt a Gyámintézet javára. Á reformáció emlékünnepe. A reformáció négyszáztizenkettedik évfordulóját az egész ország protestáns templomaiban megünnepelték. Budapesten, a Kálvin-téri ref. templomban délelőtt Ravasz László püspök, a Deák-téri evang. templomban Raffay Sándor püspök, a várbeli evang. templomban Kapi Béla püspök s a ref. egyetemes konvent székhazának dísztermében, a nemzeti hadsereg prot. vallésu tagjai részére Soltész Elemér prot. tábori püspök prédikált. Este. az Országos Bethlen Gábor-Szövetség, a Magyar Kalvin- Szövetség és az Országos Luther-Szövetség a főváros négy helyén rendezett emlékünnepet. A nap középpontjában a pesti Vigadóban rendezett ünnepen a közönség a „Te- benned bíztunk...“ kezdetű, 90-ik zsoltárt dékot adott Mari néni. Első eset volt, de nem utolsó; az eseteknek egesz sorozata követte ezt. Mari néni olyan iskolát járt ki betegsége alatt, amelynek leckéi kisérték egész életén keresztül. Pedig Ágnes néni nem prédikált neki szóval, hanem cselekedeteivel. De erre volt szüksége Mari néninek. Mari néni minden délután elment meglátogatni Ágnes nénit, mfg a kórházban feküdt. Egy szombat napi látogatáskor aztán Ágnes néni átadott 100.000 koronát Mari néninek s kérte, hogy menjen el a Kálvin-téri templomba s kijövet, vagy bemenet, tegye be a szegények perselyébe. Fáj neki, hogy betegsége miatt hetek óta nem tehette ezt s most szeretné kipótolni, így jutott el Mari néni egy októberi vasárnap a saját templomába, ahol már évek óta nem volt s hallgatta meg egy hívő, tapasztalatokban gazdag prédikátor beszédjét erről a textusról: »Mert közülünk senki sem él önmagának és senki sem hal önmagának.“ Mari néni lelkét égették ez igék s úgy érezte, hogy ő nem tartozott eddig azok közé, akikről az apostol azt mondja, h°gy »közülünk“. De szilárdan eltökélte s együtt imádkozott a lelkésszel azért, hogy ezentúl azok közé tartozzék, akik nem élnek önmaguknak s nem halnak önmaguknak. S halvány sejtelmei keletkeztek arról, hogy milyen forrásból meríti Ágnes énekelte, majd Raffay Sándor püspök mondott megnyitóbeszédet. Az ünnepség főszónoka, Geduly Henrik tiszakerületi ev püspök beszélt ezután. — Bethlen Gábor. Károli Gáspár, Speyer esztendejében kisérje prot. egyházunkat az a szent elhatározás, amely bennünket Krisztus vállságának hitből való jelentéséhez köt. Ez az igazi, tiszta és egyenes útja annak is, amit pár nappal ezelőtt, ugyan e helyről Magyarország legelső papi méltósága, a hercegprímás mifelénk, protestánsok felé, igazán jóleső testvéri jobbot nyújtva, hirdetett. És bárcsak meghallanák és követnék a szót, innen is. túl is. ezrek és milliók. A budapesti ref. egyház Goudimel- énekkare, Kenessey Jenő vezetésével, két koráit adott elő. majd dr. Szabó Sándor országgvülési képviselő beszélt. Csiky Gábor unitárius lelkész beszélt ezután és azt hangoztatta, hogy a magyar haza szeretetében minden felekezet meg kell hogy értse egymást. Végüí vitéz Csécsi-Nagy Imre ny. altábornagy mondott záróbeszédet. A Deák-téri templomban Nagy Sándor ref. teológiai m. tanár, püspöki titkár imádkozott, vitéz dr. Kendeh-Kirchknopf Gusztáv egyházkerületi központi lelkész pedig hangoztatta, hogy a reformáció az a forradalom, amely az isteni ige fegyverével, tehát az örök béke eszközeivel törekszik arra. hogy Krisztus igazságai szerint alakuljon a világ a szeretet otthonává. A Szilágyi Dezső-téri templomban Vi- dovszky Kálmán ev. lelkész imádkozott és az „Erkel Ferenc dalkör“ énekelt. Szath- máry Margit hegedült, Haypál Béla ref. lelkész pedig nagyhatású ünnepi beszédet mondott. A budai vigadóban az ünnepség közénekkel kezdődött. Dr Barla Szabó József, az Országos Társadalombiztosító Intézet főorvos-igazgatója, a Bethlen Gábor-Szö- vatség társelnöke, néhány szárnyaló szóval megnyitotta az emlékünnepélyt. Elnöki megnyitójában rámutatott, hogy a reformáció egyik legszebb és legfontosabb. néni az ő csodálatos szeretetét. Másnap, hétfőn, ismét meglátogatta Ágnes nénit a kórházban s beszámolt arról, hogy a százezrest a szegények perselyébe tette, persze arról mélyen hallgatott, hogy nem egy, hanem két százezrest csúsztatott oda, hiszen neki még többet kell pótolnia, mint Ágnes néninek. Beszélgetés közben megkérdezte Ágnes nénit, hogy ismeri-e a bibliát ? Ágnes néni kedvesen mosolyogva a párnája alá nyúlt s megmutatta kopott zsebbibliáját. Másnap már Mari néninek is volt szakasztott olyanforma bibliája s elhi- hetitek gyermekek, ha mondom, hogy ez az új biblia egy óv múlva már olyan kopott és használt volt, mint az Ágnes nénié. És azt is elhihetitek nekem, hogy a kis leányok a Mari néni osztályában váltig csudálkoztak azon, hogy Mari néni, ez a szigorú, hideg tanítónő milyen kedves, beszédes, melegszívű néni lett. Alig hittek néha füleiknek s azt is mondogatták a kis leányok, hogy milyen furcsa az, hogy mások betegség után megöregesznek, néha meg is csunyulnak. Mari néni ellenkezőleg, fiatalabb is, szebb is lett És igazuk volt a kis leányoknak. Hát azt elhiszitek-e, hogy karácsony előtt két nappal Mari néni minden jóval megrakodva vonatra ült és ismeretlen helyre, ismeretlen célból elutazott. (Folyt kör.) jelentős vonása, hogy a lelkiismeret kérdésében nem a hatalom szava a döntő. A nagy erkölcsi értéket, amit a reformáció az emberiség haladására nézve jelent, e mai kor protestánsainak a feladata épségben megőrizni és a további nemzedékeknek csillogó tisztasággal átadni. A tetszéssel fogadott elnöki megnyitóbeszéd után Kemény Lajos, a pesti ev. egyház lelkésze, mondott ünnepi beszédet. A katholicizmus belső megtisztulása, mondotta többek között, voltaképen a reformáció korszakával kezdődik. A következő szónok Pröhla Vilmos egyetemi tanár volt, majd Szabó Imre budapest-fasori ref. lelkéaz. Az ünnepség vitéz Raics Károly nyug. altábornagy, a Bethlen Gábor-Szövetség társelnökének zárószavaival véget ért. OLVASSUK A BIBLIÁT! III. Általános kegyelmi ajándékok. Nov. 11. Amiből senki sincs kizárva. I. Korinth. 13, 1—7. A szeretet is kegyelmi ajándék. Ajándék, mert magunktól szeretni sem tudunk. Kegyelem, mert csoda, hogy romlottságunk mellett még szeretni is tudunk. S mégis I Míg a különös kharizmák- ra oly sokan vágyódnak, addig a szeretet osztogatása helyén alig van letaposva a küszöb. Pedig a szólás, tanítás stb. kha- rizmáját kérés nélkül adják, mig a szera- teté kérés nrlkül senkinek nem adatik. Nov. 12. Kharizmák kharizmája. 13. 8—13- Mennyi tökéletesség érzik azokon, akiknek rendkívüli kharizmáik vannak I S látod, ezek a rendkívüli kharizmák mind el fognak múlni I A szeretet nem. És még ez sem teszi kívánatossá mindenekfelett a Iszeretetel ? A különös kharizmák — mondja Luthernek egy tanítványa — úgy viszonylanak a szeretethez. mint a gyermekkor vágya az érett férfiúéhoz. Minden kharizmának belseje szeretet. De a kharizmák kharizmája maga a szeretet. Nov. 13. Feltámadásig menő hit. 15, 1—II. Szeretet és hit nem ellenségek. Ma még egyik sem teheti feleslegessé a másikat. Sokan azt gondolják, hogy a szeretet találja ki a hit oly hízelgő tanítását, minő a feltámadása. Pedig a hit abból indul ki ami van. a szeretet abból, aminek lennie kell. Jaj annak a keresztyénségnek. melyben a hit takácsa az ember s elfogadott igazságai nem az isteni kijelentés magas szövőszékén születtek. A feltámadás-hit is csak akkor épít, ha isteni kijelentéskép jutunk hozzá I Nov. 14. A halál komolysága. 15, 12—34. A feltámadás ténye nem veszi el a halál komolyságát. A meghalás még hívőnél is lehet nagyon nehéz. Azért tanácsolja egy régi keresztyén, hogy a haldokló szobáját ne hagyjuk egy percre sem Ige. ima, vagy énekversek ismételgetése nélkül. A halál még mindig ellenség. Legyőzött. — de még el nem törölt ellenség. Igen. az lehetséges, hogy valakinek, mint mondani szokták: szép halála van. De a lényeges nem a szép halál, hanem az, hogy a harcot a Keresztre függesztett tekintettel vívjam. Ez az igazi kegyelmi ajándék. Nov. 15. A vég dicsősége. 15, 35—58. Halhatatlanság hitével más vallásban is találkozunk. Feltámadás-hittel csak a ke- resztyénségben. Számunkra a feltámadás •lső sorban nem a magunk életének tovább
