Harangszó, 1929
1929-10-27 / 44. szám
340 BARANCtSZO. 1929. október 27 érvényesüljön. Ma még talán nincs nagy különbség egy egyháztag közt, aki rendszeresen él vele s a másik közt, aki nem él. Jaj, ha az úrvacsora nélkül megtudunk lenni. De akkor is jaj, ha az úrvacsora csupán szokás. A legszentségesebb dolog is erejét veszti, ha szokássá lesz. Ha szokás, akkor akár a hottentották áldozataiban vennénk részt! Pedig az úrvacsora nemcsak bünbocsánatot, hanem új életet közlő hatalommá akarja tenni számunkra az Űr halálát. És ezt akarja ép a lutheri reformáció. Gáncs Aladár. Petőfi kis gimnáziuma helyett új iskolapalota épült. A Podmaniczky-nemzetség ősi fészkében, Aszódon, 1742-ben alapított és fokozatosan nyolcosztályúvá fejlesztett evangélikus Petőfi- reálgimnázium, amely Petőfi Sándor egykori nádfödeles iskolája volt, a bányakerületi ágostai egyház gondoskodása folytán új modern épületet kap. A reálgimnázium főleg Raffay Sándor dr. püspök, néhai Zsigmondy Jenő, volt egyházkerületi felügyelő, valamint utóda, Pesthy Pál, volt miniszter támogatása folytán a földreformrendező bíróság útján állami támogatást kapott. A Petőfi nevét viselő iskola új épülete az állami fiúnevelő intézet szomszédságában lévő magaslaton, egészséges szabad helyen épül, a földmunkálatok már javában folynak. Az építőbizottság élén Citó Győző kormányfőtanácsos, a gödöllői koronauradalom igazgatója, valamint az iskola jelenlegi agilis vezetője, Oravecz Ödön dr. igazgató áll. Az iskola megépítésére öt műépítész nyújtott be pályázatot; kivitelre Schulek János műépítész kapott megbízást. Az iskolát fenntartó bányai evangélikus egyház- kerület október 27-én d. e. negyed 11 órakor teszi le az új épület alapkövét. Az ünnepségen megjelenik Raffay Sándor püspök, valamennyi kerületi felügyelő, továbbá a Ráday-, Degenfeld-, Podmaniczky-. Prónay-, Rudnay-, Fáy-, Sárkány-, Földváry-, Breznyik- és Sturmann-családok képviselői, mint az évszázados aszódi iskola egykori jóltevőinek sarjadékai. Ott lesz még a Petőfi Társaság küldöttsége, Pékár Gyulával az élén, továbbá a volt gömör- rozsnyói evangélikus főgimnázium öregdiáksága, Soldos Béla dr. főispán, valamint Pest vármegye és a járás küldöttsége és nagyszámú előkelő közönség. Siess, szeress! ftalál fial, mil mend az Ég?, A lüz, amely szíoedben ág?, A sír, amely Reád leüinl?, Time idé, hullé virág?... — „Elmúlik az ege'sz világ 1... §iess, szeress!" — Siess, szeress, nagyen szeress! £ felden üdvéi így keress! Reldússzegány, ki nem szerel, Siess, szeress; szeress nagyen, Ez a legfőbb földi nagyen! Siess, szeress 1 Siess, szeress, amíg lehel, Ne Iákezeld az éleled! Az ál, - csak az, - ki hűn szerel 1.., ftalálharang keng már Reád, Séfet sired nár már Reád! Siess, szeress!... e ® 1 áss ííászle. Az aszódi iskolában tanult három évig, 1835 tői 1838-ig, Petőfi Sándor is. Megírta az „Úti jegyzetekben“, hogy itt írt először verset, itt lobbant szíve először lángra, itt fogta meg először lelkét az oltha- tatlan vágy a színészet után. Az iskolának akkor három osztálya volt öt évfolyammal; valamennyi évfolyamot Koren István rektor egyedül tanította. 1875-ben az intézet falára Petőfi-emléktáblát helyeztek el. Az iskolában az első rendes érettségi vizsgát 1916 júniusában tartották. Az intézet számos kiváló tanárral és tanítvánnyal büszkélkedhetik. Itt működött Csengey Gusztáv, Gyöngyössy László, itt tanult Sárkány Sámuel, Zelenka Pál, Kiss István püspök, Moravcsik Emil orvosprofésszor, Moravcsik Géza zeneakadémiai tanár. Mozgalom a nők dohányzása ellen. Az angol nemdohányzó liga országas nemzeti mozgalmat indít a nők dohányzása ellen. Mindenütt röpiratokat osztogatnak a nők között, melyekben a nők dohányzásának testi, szellemi és erkölcsi árnyoldalait a legsötétebb színekkel ecsetelik és végül azt állítják, hogy a szilárd jellemű férfire a a dohányzó nő látása visszataszító. — Érdekes, hogy a férfiak nagy része ma kezd nemdohányzó lenni, a nők pedig nagyobb és nagyobb számban dohányoznak. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Nagy szenzációt kelt az a hir, hogy néhány hónappal ezelőtt Lerida spanyol városban nemzetközi go- nov*tevő-ko*igresszus ült össze. A kongresszuson arról a tervről tárgyaltak, hogy a nagy nemzetközi kriminalista és rendőrségi szervezetek mintájára, mintegy ellenszervezetképen, meg kell alakítani a gonosztevők nemzetközi szövetségét, amely az egész világra kiterjedne. Ennek a szövetségnek az volna a feladata, hogy egyesítse a bűntettesek szétforgácsolt erejét olyképen, hogy egyes nagy vállalkozások előtt a legalkalmasabb embereket lehessen összeválogatni. Minthogy mostanában a büntetlek végrehajtása nem felel meg mindenben „a modern technika színvonalának“, gondoskodni kell a büntettek módszereinek racionalizálásáról. Végül a szövetség vállalná a bűntettekkel szerzett zsákmánynak igazságos felosztását is, amivel kiküszöbölnék a mostan oly gyakori torzsalkodásokat. A kongresszuson elsősorban zsebtolvajok, betörök, ékszertolvajok, szállodai rablók és pénzhamisítók voltak képviselve, mégpedig 3 spanyol, 2 portugál, 1 francia, 2 görög, 4 angol, 1 német, 1 olasz, 2 északamertkai és 1 csilei delegátussal. A tanácskozások egy hétig tartottak. Végül külön bizottságot választottak, amely azt a megbízást kapta, hogy nemzetközi használatra szánt titkosnyelvű szótárt dolgozzon ki, amelyből minden egyes ország delegátusa egy-egy példányt kap. Es a szótár vetetett a* új gonosztevő szövetkezés fölfedezésére. Brazíliában ugyanis letartóztattak egy Alberto Pinto nevű hírhedt nemzetközi betörőt, akinél megtalálták a titkos nyelv szótárának egy példányát. A betörőt addig faggatták, míg végre vallott és elárulta az egész fantasztikus szét vezetet. Györköny folyó évi okt. 13-án avatta újra kívül-belül teljesen megrenovált templomát, melyet először 1796. nov. 15-én avatott fel Nagy István püspök (Sárszentlőrinc) s amelyet a gyülekezet most 11.000 pengő költséggel ismét rendeltetéséhez méltó ruhába öltöztetett. Az ünnepi beszédet Schöll Lajos főesperes tartotta, kifejtvén, hogy a templom a Jézussal való találkozás helye, aki legnagyobb nyomorúságunktól, bűnünktől való gyógyulást hoz. A mélyrenyuló beszéd a keményebb szívekre is mély hatást gyakorolt Az istentiszteletbe iktatott ünnepi