Harangszó, 1929

1929-01-13 / 3. szám

1929. január 13 HARANQSZO, 19 A dohányzásról és italról sem azért mondunk le, mert csakt úgy akarunk segíteni szegényeinken, hanem azért, mert beláttuk, felis­mertük azok (t. i. a dohány és ital) káros hatását. Mi nem azért segítünk a sze­gényeken, nem azért fogjuk meg meleg és erős kézzel a munkás kemény tenyerét, mert félünk tőlük, hanem, mert — szeretjük. Megverne az Isten, ha a mi szociális gondolkozásunk nem ez volna. Duszik Lajos. Ä berlini magyar iskola karácsonyfa ünnepélye. Advent 4. vasárnapján feledhe­tetlen, szép ünnepélye volt a ber­lini magyar kolóniának. A Colle­gium Hungaricum dísztermében csillogó karácsonyfa alatt a berlini magyar iskola növendékei jöttek össze hozzátartozóikkal együtt. Az „Iskola-Egyesület“ elnökének, Me­zei Emilnek, megnyitó szavai után változatos, gazdag műsor tett bi­zonyságot Ivacsics József tanító gondos, előkészítő munkájáról s arról a dicséretet érdemlő szorga­lomról, mellyel a gyermekek a karácsonyfa ünnepélyre készültek. Karácsonyi énekek, magyar nép­dalok csendültek fel a gyermekkar ajakáról s a díszteremből tova- szállva elvegyültek a nagy-várcs morajába. Kellemes hangulatot teremtett egy kis leány s egy fiúcska fele, meglenni nem tudjátok. Ahol megvál­tozott az úr. ott a munkásnak is meg kell változni. Azért újból arm kérlek, legyetek bizalommal az úr iránt. Hát nem lehettek-e bizalommal iránta, amikor látjátok, hogy új szárnyat épített a régi gyártelepre. Akkor, amikor másutt a megbénított gazdasági helyzetben leépítik a munkát s elbocsátják a munkásokat... Nem kell magyaráznom, ti magatok tudjátok, mily nagy dolog ez 1 Vessétek hát ki szivetekből az ősi munkás bizalmatlanságot, melyet az urakkal szem­ben úgy táplál a ti ujságtok ! Ha te bizal­matlan vagy az úrral szemben, hogy legyen az úr bizalommal hozzád ? Aki szenved értünk, azzal szemben mindig bizalommal viseltethetünk. Eihihetitek. hogy a mi urunk pedig szenved értünk, ő maga ezt soha sem mondta, de én tudom, mily nagy har­cokat kell vívnia a családtagokkal, kik a gyárban részesek. Igen, a mi urunkat nem a pénzvágy, nem a tőkének egyoldalú ér­deke vezeti, hanom valami egészen más. István mester éreate, hogy most érkezett el beszédje legnehezebb részéhez. Azért kissé abbahagyta, mintha akarná látni a hatást. Egyesek bólogattak reá. Néhányan, mint az ilyenkor már szokás, azt nézték, milyen másoknál a hatás. A legtöbben mereven néztek maguk elé. szóló-éneke. Bájos magyar ruhás leányka magyar tánca, csikósnak öltözött fiúcska kedves hegedűjá­téka odavarázsolt bennünket a szép magyar ég alá. Nagy tért foglalna el, ha felsorolnánk azon számos szavalatot, melyet hallot­tunk. Karácsonyi, irredenta s egyéb tárgyú versecskék váltakoztak. Szemekbe lopózkodott a könny, amikor hazájuktól messze idegenbe szakadt szülők gyermekei németes kiejtéssel Trianonról emlékeztek meg. Vajon megértették-e a sze­replő gyermekek, hogy az arcokon mért fátyolozta ekkor el a kará­csonyi örömöt a bánat?... Aztán jött a sok szép ajándék kiosztása s a berlini magyarság egy legszebb ünnepe ezzel bezáródott. Balázs Béla. 400 éve. Január 2-án volt 400 éve, hogy Luther Nagy Kátéja megjelent. Amikor a Biblia nem volt oly könnyen hozzáférhető, a Káté pótolta a bibliaolvasást. Nem tudós irat akar a Nagy Káté lenni, hanem az Isten Igéjéből való na­ponkénti épülés könyve. Kitűnik ez a rendkívül értékes előszóból: „Segít ez az ördög, a világ, a test és mindon gonosz gondolat ellen. Hatásosabb iilatáldozatot és füstö­lést az ördög ellen nem művelhetsz, mintha Isten parancsaival s Igéivel jársz-kelsz, arról beszélsz, énekelsz és gondolkodok Ez az igazi szen­teltvíz és jel, melyet az ördög kerül s mellyel őt elűzheted I“ — Mi vezeti a mi urunkat ? — Ez az a kérdés, melyhez most érkeztünk. Jobb volna, ha erről nem kellene szólni, mert sokak előtt ugyan nem kívánatos annak a neve. Pedig ez a név a ti legjobb bará­totoknak, a ti legigazibb szeretette! tele vezetőtöknek lenne a neve. A ti Megváltó­toknak neve! Ez a név Jézus. Úgy értsetek meg mindent, hogy a mi urunk az Úr Jézusra néz. Azért nem apasztja a munkás- létszámot. Azért bővítette a gyárat, azért gondol a munkás-otthon berendezésére s azért beszélhetek én is így hozzátok. A mi urunk az Úr Jézusra néz. az ó törvényeit szeretné bevinni a gyárba. De ezt csakis olyan munkásokkal lehet, akik szintén Jézusra néznek. — Azt mondtam, mielőtt kiejtettem volna, hogy sokak előtt nem kívánatos a Jézus neve. De miért ? Mert nem ismerik. A mi urunk azért is óhajt előadásokat rendezni a gyár munkásai részére. E célra szolgál majd a déli pihenő alkalmával a bibliai cédulák olvasása. Azonkívül is lesz­nek az otthonban olvasnivalók, olyan nép­lapok, amelyek az evangélium fényét és őrömét árasztják a szívbe. Mert az lenne a legelső, hogy mindenki jobban megismer­hesse őt s szívében megváltozzék, mint az Úr Jézus követéséhez illik. OLVASSUK A BIBLIÁT! Emlékezés I Jan. 14. A megtett útra. V. Mózes 8.2. Gondold vissza az elmúlott esztendő nap­jait, emlékezz meg az isteni gondviselés­ről, mely az esztendő hosszú útján át vezetgetett s körülvett téged. Emlékezz meg a próbatételekről, mellyel ki akarta kutatni szívednek iránta való érzelmeit. Emlékezz meg s tégy vallást e csendes percekben : nincs-e okod pirulni az emlé­kek miatt ? ! Jan. 15. Az elvett áldásokra, Jakab 1 . 17. Emlékezz, meg, mily sok áldással halmozott el az Úr, az elmúlt év folyamén, amikor megóvta életedet, egészségedet, testedet a haláltól s főkent lelkedet a Sá­tánnak rabigájától. Ne feledkezz meg ar­ról, hogy Istennek áldó kegyelméből olvas­hatod ma este is az Ő Igéjét s az Ő irán­tad való szeretete mutatkozott meg abban is, hogy lelked megmentetett a Krisztus által. Jan. 16. A kiállott szenvedésekre. Móz. 24, 18. Emlékezz meg, hogy ha szenve­déseid voltak Istened szabadított ki abból 1 Jusson eszedbe, hogy, ha nehéz volt a ke­reszt, a Krisztustól nyertél erőt annak él- hordozására (Fii. 4, 13.1 Lásd meg. hogy a te erőlelenséged is csak Istened erejének s megszabadító szeretetének volt a bizony­sága s zeng azért a szenvedésekért is há­lát s dicséretet az. Istennek (Zsolt. 71, 6.) Jan. 17. Az Úrnak parancsolatairól. I. Péter 3, 2. El ne feledkezz arról, hogy miként a múltban, úgy a jövendőben is az Úr parancsainak kell a te életedet irá­nyítania, ha meg akarsz maradni az egye­dül helyes úton. Ne felejtsd el ezeket, sőt inkább forgassd állandóan azokat a te elmédben, hogy boldog lehess (Zsolt 1. 2.) Ismerd el hálás megemlékezéssel, hogy az Úr törvénye megtartó erő minden ember számára. Jan. 18. Régmúlt időkről. V. Mózes 32, 7—8. Ne gondold, hogy csak a múlt évre kell emlékezned, sőt inkább kutatnod kell a régmúlt időket is. hogy nem csupán a — A mi urunk tudja, hogy mindez igen nagy dolog. És Isten Lelkének kell segíteni rajtunk. Azt is tudja, hogy sok nehézség fog majd felmerülni, de ezek nem riasztják. Az úr, mikor még tanuló diák volt, szavalt egy verset arról, hogy „Krisztus a gyár­ban I“ Mióta a gyárba került, sokszor gon­dolt erre a versre I „Krisztus a gyárban!“ Ez, amit én most elmondtam, lenne a kez­dete annak, hogy „Krisztus a gyárban." Krisztus a gyárunkban ! A mi urunk nem küld el senkit, azért, ha még nem tudja magáévá tenni ezt a gondolatot. De akinek terhére van. az mehet, ha akar . . . Egyszerre megszólalt a gyár búgó dudá­lása. Isvén mester nem is tudta befejezni a sok mondanivalót s kissé sajnálta, hogy az utolsó mondat nem valami szebbről szólt. De tele volt mégis örömmel, mert úgy érezte, hogy ma valamit visszakapott, amivel egyszer régebben már birt. Mert munkás-társai előtt beszélni Jézusról. An­nak is örült, hogy urán segített. Hisz oly nagy gondot okozott neki. mint közölhetné a munkásokkal terveid A munkások visel­kedésével is megvolt elégedve. Arról per­sze nem tudott, hogy Mógor Pálnak s né­hány társénak az járt az eszében : — Ugyan szép módját eszelték ki ezek. hogy kell a munkásokat elbocsátani 1 Igen:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents