Harangszó, 1929

1929-05-19 / 21. szám

HARANQSZÖ, 164 Thomay József. Thomay József haláláról mindegyik szegedi lap egy két-három hasábos cikk­ben nagy méltatással és részvéttel emlé­kezett meg. a részvétnyilatkozatok töme­gével érkeztek az egyházhoz és a család­hoz. ezek között von Raffay Sándor dr. püspöknek a részvéttávirata is. A lapok az elhunyt személyével kapcsolatban ál­talában a következőket Írták. Thomay József 1847. június 21-én szü­letett Székesfehérváron. középiskoláit ugyanitt végezte, theológioi tanulmányait pedig Sopronban és Bázelben Segédlel- készkedett Pópán és Vésén s 1876. hívták meg Szegedre adminisztrátornak, de az eklézsia hamarosan rendes lelkészévé vá­lasztotta. Az egyház a fiatal lelkész keze alatt éledni kezdett és erősödött, a gyüle­kezet anyagi ügyei hamarosan rendbe­jöttek, a szép terveket azonban az árvíz. 1879-ben tönkrete'le. Romba dőlt az ima­ház is. Ez meglehetősen magas helyen állott, azért a lelkész-család több más fa­míliával együtt ide menekült a víz elől. A templompadok teteje megtelt a mene­külők bútoraival, hiába falazták el azon­ban az ajtót, a víz felfakadt az oltár előtti padozat alatt, a jajveszékelő emberek az utcákra menekültek, közben az oltár gyer­tyái belekaptak a terítőbe és lángra lob­banhatták azt. A templom hátsó része be­szakadt. a gerendák a padokra zuhantak, a menedéket kereső hivek életét Thomay lélekjelenete mentette meg. Így vált rommá a tettrevágyó fiatal lelkész szeme előtt alkotásainak fundamentoma, a templom. Egy egész hónapig nem lehetett istentisz­teletet tartani, míg végre a reál-iskola egyik tantermét biztosították érre a célra. A lel­kész úgy belföldön, mint külföldön nagy propagandát fejtett ki az egyház re­konstruálása ügyében. Többek között első Ferenc József király 300 forintot küldött saját pénztárából az új templom felépíté­sére. Nagy volt a hivek öröme, amikor a fiatal lelkész kitartó fáradozásának ered- ményekép. a Schulek Frigyes budapesti építész által tervezett új jemplomot 1882. május 21-én felavatták. 1891-ben iskola-épületet és tanitólakást létesít, s kántor-tanítói állást szervez a lel­kész buzgó fáradozása és hivek áldozat készsége. Thomay roppant munkabíró em­ber volt. Mint börtönlelkész vasárnapon- kint prédikált a börtönben, heti 20—22 órai hitoktatása van, 18 évig volt körlel­kész, s végig kellett látogatnia az egyház­megye összes elemi iskoláit s az évzáró vizsgálatokon elnökölnie. Majd egyház- megyei gyámintézeti elnök és egyházi tör­vényszéki tanács tag. E szorosan vett lel- készi teendőkön kívül részt vett Szeged város társadalmi, irodalmi mozgalmaiban is. A városi törvényhatósági bizottság és az iskolaszék tagja. A város hazafias ün­nepein többször ünnepi szónok s péld. Kossuth 100-ik évfordulóján annyian jönnek meghallgatására, hogy kis templomunk előtt, az Isten szabad ege alatt rögtönzött szó­székről beszél az ezernyi, minden felekezeti hallgatósághoz. Irodalmi munkásságát mél­tatja a Dugonics Társaság, midőn mindjárt megalakulásakor tagjául választja. Most néhány éve pedig tiszteletbeli tagsággal tüntette ki a Dugonics Társaság, kinek vallásos művei, a „Vasárnap“, ' „Egyház és Iskola“, „Egyházi Élet“ stb. evangélikus hetilapokban jelentek meg. Hittankönyveket is adott ki. (Vége k8v.) Pünkösdkor* Ki mindeddig reánk tekinteti, Híven kísérve lépteinket; Ki őrzött, gondozott, ki védett, Kinek a mennyben ülő széked; — Jóságos Isten, hála Néked! Szívünk'-alázva, kérve-kérünk: Te légy, Te légy tovább vezérünk ; Szent igéddel ma is szenteld meg Az áhitatos tiszta lelket Azokban, kik Feléd epednek! Jövel Te szent, mennyei leélek ! Hozzánk Teáltalad beszélnek Az Urnák ajkai fennszóval: — Égből leszállód, most Te szólalj: Keljen bennünk vágy, édes óhaj ! Hol életünk Forrássá lüktet: 8 erjeszd föl aluvó szívünket, rök Fényeddel bederitve, Igéd füzével lelkesítve: Gyújtsd örök lángra, égi hitre I PETROVICS PÁL Mutatóba a ezerzőnek „Zengő Imák" verses kötetéből. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Antal Géza ref. püspök, egy­házlátogató kőrútján meglátogatta többek között Tatabányát is. A tisztelgő küldöttségek között ott volt a katholikus egyházközség képviselete is, Seedoch Károly pápai prelátus, plébánossal az élén. „Köszöntjük Méltóságodban a ma­gyar testvért — mondotta a pápai prelátus a református püspöknek — mindannyian az egy élő Isten gyermekei vagyunk s az igazság elfogulatlan, szenvedélymentes ke­resésében akarjuk megismerni Istent. Ez a közös cél teremti meg közöttünk a szeretetet, amely nél­kül hiábavaló volna egész életünk." A prelátus szavaira így válaszolt Antal püspök: „A magyar hazá­nak nem versengő, civakodó fiák­ra, hanem egymást támogató testvérekre van szüksége. Nagy- Magyarország visszaszerzésének ideálja azt parancsolja, hogy te­gyük félre a különbségeket és én — hangoztatta Antal püspök — minden erővel ennek a szellemnek kívánok katonája lenni.“ Ugyanennek a gondolatnak adott kifejezést Szentgotthárdon Kapi Béla püspök, aki a tisztele­tére adott társasebéden a nemzet jövőjéről tartott hatalmas felkö­szöntőjében, — ahol 80'Jo-ig más vallásuak voltak jelen — valóság­gal extázisba hozta hallgatóságát. Áldott tavaszi magvetések! Meg­hozzák gyümölcseiket előbb vagy utóbb. A Lélek dolgozik! 1929. május_ 19 A körmendi ev. A Budapesti Ey. Leáoykollégiüm. Az 1926 évi XXIV. t.-c. három leány- középiskolát létesített: a gimnáziumot, líceumot és kollégiumot. Evangélikus egy­házunk Dr. Raffay Sándor püspök kezde­ményezésére 1883-ban létesült Deák-téri polgári iskolájából és 1920 óta fennálló Veres Pálné intézetéből bennlakással egy­bekötött leánykollégiumot szervezett. Ez az iskola — mely egyetlen a maga ne­mében — jövő tanévben harmadik évébe lép s I, II., 111. és V., VI., VII. osztályai nyílnak meg. A három középiskolafaj kö­zül a kollégium adja a legtöbb gyakorlati értékű tanulmányt. A kollégium csak ama néhánynak nem felel meg, aki tényleg egyetemre megy s még ezek is elérhetik céljukat különbözeti vizsgával. Különben is tudjuk, mily erősen korlátozva van a leányok egyetemre való felvétele; akik be­jutva elvégzik tanulmányaikat, alig tudnak elhelyezkedni; mennyien tanítanak közép­iskolai oklevéllel polgári iskolákban, kérik felvételüket tanitónőképzőbe ; érettségivel hányán mennek iparostanoncoknak stb I Erre a célra a kollégium általánosabb műveltséget nyújtó tanulmányai megfele­lőbbek, érettségije minden (polgáriiskolai-. rajz-, testnevelési-, zenetanárképző, kér tészeti, ipar-, képző-, zeneművészeti) fő­iskolára, egyéves kereskedelmi tanfolyamra és élelpályákra képesít. Egyházunk az is­kolát mindennel ellátja, így felszerelése könyvtárai, szertárai teljesek s igyekszik rövidesen egy épületbe hozni a két tago­zatot, melynek mostani elhelyezése is ki­állja az összehasonlítást nem egy kedvek iskolával. A tanulóifjúság nevelése az ön képzésben is megnyilvánul, a társaséletre szeretetmunkára való előkészítés már a legkisebb kortól folyik. 1929 szeptemberé ben a Deák-téri épületben az I/és 11. ősz tály mellett a III. kollégiumi osztály i; megnyílik s megmarad a IV. polgári osz­tály, melyben azonban a különbözeti tár­gyakat tanítják, úgy hogy abból fel lehe

Next

/
Thumbnails
Contents