Harangszó, 1929

1929-05-19 / 21. szám

HARANQSZO.

Ij929 május 19

kezet íij harangja.

lépni az V. kollégiumba ; a Veres Pálné utca 36. szám alatti épületben pedig az

V. és VI. mellett VII. kollégiumi osztály is lesz. A kollégiumi osztályokba a miniszter által előirt különbözeti vizsgával más iskolából is ét lehet lépni. Nyitnak ezenkívül egyéves továbbképzőt oly leányok számára, kik a IV. középiskolai (polgári) osztály után nem készülnek életpályára, hanem csak általános műveltséget keresnek. Az iskola összes osztályaiba járó növendékek felvehetők a bennlakásba. A létszám korlátoltsága miatt ajánlatos mielőbb jelentkezni az igazgatóságnál (IV., Deák-tér 4, vagy IV., Veres Pálné u. 36.)

A protestáció templom Öttevényen,

Az öttevényi evang. templom alapkövének ünnepélyes letétele május hó 5-én volt. Hatalmas sereg gyűlt össze az öttevényi állomás épületével szemben levő templomleiken. A győri anyaegyházat Mikiás Mihály egyházfelügyelő, Jausz Lajos másodfelügyelő, Turóczy Zoltán lelkész s körülbelül 80 hívőből álló küldöttség képviselte. A templomtelken tartott isten- tisztelet után, melyen Turóczy Z. beszélt a templomról, mint elsőrendű életszükségletről, felolvastatott az alapokmány, mely a gyülekezet történetét tartalmazza a re- forrnáció idejétől kezdve s mely a templomot a protestáció templomának nevezi el, s melynek művészi címlapját Ittzés Mihály győri s. lelkész tervezte és rajzolta. A címlapon ez a felirat áll: „Minden

e földön csak elmúlandó 1 E papir is szétmálik. Mi is meghalunk. E templom is összedül. Ég és föld elmúlnak, de Isten Igéje, az Isten Igéjén álló Egyház s az Isten Igéjében hívők soha el nem múlnak. Nem! Nem! Soha!“ A hatalmas közönség megilletődve hallgatta végig az ősök küzdelmes életének történetét s hithűségük bizonyságait, s hogy a dicső hősök méltó ivadéka akar lenni, azt az alapokmányon kézaláírásával is megerősítette. Ez alapokmány mellé egy bibliát és a győri gyülekezet évkönyvét helyezte el az egyház. Amazt azért, hogy szent elkötele- zés legyen, fundamentum mindazok számára, akik valamikor is ebben a templomban fogják hirdetni Isten Igéjét: „Mi Krisztust prédikáljuk, mint megfeszítettet.“ Emezt azért, hogy ebben a templomban Istenhűség és egyházhűség csókolgassák egymást.

Az ünnepély végeztével közgyűlést tartott az egyházközség, melyen az ünnepélyt jegyzőkönyvébe foglalta s felügyelőjének megválasztotta egyhangú lelkesedéssel Szent-Ivány Géza dr. győri ügyvédet, az ev. egyház életében mindig nagy szerepet játszott Szent-Ivány család tagját, akinek nagyon sokat köszönhet az öttevényi fiókegyház, mert ő szerezte meg a templomtelket számára.

Életképek Oroszországból.

Mennyibe kerül egy biblia Oroszországban ?

Az egyik orosz muzsik és a felesége nagyon vágyott arra, hogy legyen bibliájuk. Semmi pénzért sem lehetett azonban sehol sem kapni, hisz van úgy, hogy két-három falu evangélikusainak kell megelégedni egy bibliával. Végre meghallotta, hogy a szomszéd faluban van a molnárnak bibliája, amely eladó, összeszedte, amije volt, felrakta szekerére négy mázsa búzáját, befogta a tehenét s elindult azzal az elhatározással, hogy ha mind a négy mázsa búzáját kéri is érte, odadja neki. A molnár azonban nem volt hajlandó még eny- nyiért sem eladni a bibliát. Azt mondta, hogy a tehenéért adja csupán. Szegény ember nem merte a tehenét odadni, hisz az táplálta a gyermekeit. Szomorúan hazament. Egész éjjel nem jött ólom szemükre. Egyszer csak megszólal az asszony: Mit gondolsz apjuk a biblia felől ? A férfi azt felelte rá: Hát Te mit gondolsz? Az asszony azt felelte : Én azt gondolom, hogy adjuk oda érle inkább a tehenet. A férfi azt mondta : Én is azt gondoltam. S másnap kivezették az istállóból az egyetlen tehenet s elvitték a bibliáért. Oly ragyogó arccal jöttek haza, mint akik a világ legjobb vásárát csinálták.

165

Mit tehet egy biblia ?

Az egyik orosz katona, aki német hadi fogságban megismerte az élő Istent s Krisztust, mint az ő személyes Megváltóját, kapott emlékül egy bibliát, mikor hazajött Németországból. Nagy volt azonhan a bánata, mert nem tudott olvasni s otthon senki sem volt hajlandó vele olvasni, mart a pap azt mondotta, hogy aki a bibliát olvassa, az megbolondul. Egyszer azután egy kommunista választás volt a piacon. Olt volt a hatalmas tömeg s ez az ember leborult ott a piacon és hangosan így imádkozott: Uram adj nekem valakit, aki velem olvassa a bibliát. Az emberek azt hitték, hogy igazán megbolondult. De a kommunista pórttitkór félrehívta s azt mondta neki, mikor elpanaszolta bánatát: Majd én olvasom a bibliát. így is történt. Az eredmény pedig az lett, hogy a kommunista párttitkór is megtért. A bibliaolvasók köré egyre többen csoportosultak s mikor kérésükre Leningrédból egy prédikátor lejött, már 240 főből álló evangéliumi gyülekezetét talált ott.

Pünkösdkor.

Szenflálekfel megi^leleff Pires pünkösd napján Ágitól két az emberei?

Apraján és nagyján,

Imádságes ajkán.

Zengő énei? minden hangja,

S az imánk száll égbe:

Mindenható Úrislentól Á „hazánkat" kérne,

Ujjulást remélne.

„Ámen"-! fegad minden magyar Buzgó imádsága,

§ ez az „Ámen" lészen is majd ^azánk bizenysága,

A feltámadása! B|nte| „ Gy|[h;

Szeged.

A szegedi evangélikus gyülekezet Nőegylete a tél folyamán szegényei segítésére 1700 pengőt gyűjtött és ennek megfelelő értéket osztott ki. Fölruházta 25 szegényét, az említett összegen felül 30 mm. tüzelőfával és 1 és fél mm. liszttel segítette a téli ínséges időben szegényeit. Apr. 20-án este műsoros teaestélyt rendezett, amelyiken a város legkiválóbb ének-, zene- és előadó- művészei szerepeltek. Az ünnep nagyon bensőséges volt és 250 pengő tiszta jövedelmet hozott. — Március hóban 4 böjti előadást tartott a helyi Luther-Szövetség. Március 12-én a szegedi árvíz 50-ik évfordulóján megemlékező istentiszteletet tartott a gyülekezet. Március 15-én az Egyetemi Luther-Szövetség külön hazafias ünnepélyt tartott. A böjti előadásokat és a március

15-iki ünnepi beszédet a gyülekezeti lelkész tartotta. Speyeri emlékünnepet a gyülekezet április 21-én d. e. istentisztelet keretében, d. u. a református egyházzal együttesen tartott.