Harangszó, 1929

1929-04-07 / 15. szám

114 HARANOSZO. 1929. április 7. Gondolatok. A magasan szárnyaló lélek — rabja a szívének. Csak az remélhet boldogságot, ki letud ereszkedni a szív mélyébe s felemelkedik a hit szárnyain, Ember az embert a testaériség zászlaja alatt pusztítja. A szeretet álarcától sokszor nem látjuk a gonosz szívet. Sóhajok szelétől hull az élet tört virága, zúzott ága. A szív alkotásain isteni fény szűrődik át. Ki gyermeket szeretettel szeretetre nevel-' Isten iránti legszebb kö­telességét teljesíti. Stoll Emő. van hivatásunkkal, foglalkozásunk­kal, az szoros kapcsolatban van az egyház, a társadalom és a haza boldogságával. Meggyőződtünk arról, hogy a boldogság hosszabb-rövidebb ideig, sőt sokszor csak ideig-óráig érde­münk szerint szerencséltet bennün­ket. S rájöttünk arra, hogy az igazi boldogság fájdalom, szenvedés, megpróbáltatás és kereszthordozás által érhető csak el. Ezeknek tudatában mi, szomorú sorsunkban nem is zúgolódunk. Mi bízunk Isten megsegítő kegyelmé­ben. Hiszen nem a zúgolódó, elé­gedetlenkedő, lázadó lélek, hanem az Istenhez szarnyaló, alázatos lélek termi a boldogság gyümölcseit. Az Istenhez szárnyaló lélek pedig nem sopánkodik, nem panaszkodik uton-utfélen, hanem Isten előtt, az Isten házában önti ki szívének min­den keservét, minden búját és bá­natát, mert érzi, mert tudja, hogy ő általa a sírok megvígasztaltatnak s a szenvedők boldogokká válnak s a kereszthordozók feltámadnak. Temetés. Saladinus egyiptomi király (+ 1193) meghagyta, hogy halála után tűzzék rúdra az ingét, vigyék koporsója előtt és kiáltsák a következőket: „Saladin a nagy király csak ezt az inget viszi magá­val e világból, minden egyebet itt kell hagynia.“ Isten nélkül. Irta : Mayer Pál. 5 Az uzsonna hamar véget ért. Kávé, édes sütemény: nem ember gyomrába való, — vélte a csizmák mestere — leg­feljebb asszonyéba. — Elökotorászta bőr- tárcáját, kivett egy szép, fényes 20 f-es pénzdarabot s nagylelkűen megajándékozta vele Istenes-Tóth legkisebb leánykáját, a négy éves kis Marit. A példán indulva, a sógor is mozgolódott s az is kikotort egy pénzdarabot, de bizony csak 10 f.-es volt, amit a kis Mari rögtön észrevett s meg- vetöleg nézett végig a bácsin és csende­sebben köszönte meg. Nem is érte meg a hangos köszöntge- téat. Sőt, tekintettel a jó étvágyra, amit ezek a bácsik és nénik magukkal hoztak, semmi­nemű köszönetét sem érdemelt meg. De a mester úr úgy gondolta: Elég! s különösebb huzódozás nélkül ölelte ót a csomagot, amit Istenesné a vendégeknek a bőséges lakoma után még külön is adott. 5. A lejtő. A búcsúnak rendkívül előnyös követ­kezményei voltak Farkas mesterre. Egysze­ribe megnőtt rendelőinek a tábora. Nemcsak Morzsák. Irta : Győrik György. A Marson emberek élnek, han­goztatják az álokosak. És ha any- nyira tökéletesítik az emberek jár­műveiket, meglátogatják másvilági embertársaikat. Nagyon merész elmefuttatás 1 Ebből a vizitbők nem lesz semmi! Tudományos megállapítás szerint a Marsnak van levegője és csapa­déka, ami az életnek főfeltétele. Tehát lehet rajt élet, de milyen formában, azt földi ember nem tudja... Jézus szavai jutnak eszem­be : „Az én Atyám házában sok hajlékok vannak“. Annyi bizonyos, hogy a másvilágra járműveken soha el nem jutnak az emberek... ha­nem a Jézus Krisztus által! * Sokan a hold fényváltozásait értelmezik tévesen. Nem ismerünk egyetlen égitestet sem úgy, mint a holdat. Az az 52 ezer mérföld, mely földünktől el­lstenesék sógorsóga, komasága, hanem ezek révén a többi atyafi is mind nála szabatott, csináltatott papucsot, csizmát, miegymást. Mondhatnám az egész falu ott dolgoztatott. Vasárnap reggelenkint, midőn a parasztnak leginkább ráérő ideje van s amúgy is heti vásár van a városban, egész raj sereglett a műhely felé. A mester alig győzte kiszol­gálni. A többi céhbelinek alig volt rendelője. — Megbabonázta az a Farkas az em­bereket — mondogatták egymás között s a sárga irigység majd megette őket. A vén Dudás düheben epeömlést kapott, midőn egy leppendi ember a szemébe mondta, hogy fuser munkát csinál. Próbálták lebeszélni az embereket, ol­csóbb és cifrább munkát állították elő: hasztalan, a nép a Farkas mesterhez ra­gaszkodott, mert annak nemcsak a mun­kája. de az Ízlése is akkurátos volt. Hát tollasodon is a mester. A Suszter­közön egy emeletes épület volt eladó. Valami szabónak az özvegye árulta. Nem rajta múlt, hogy meg nem vette. Pénze lett volna a vételhez, de egy pesti zsidó leelőzte, aki ott pékmühelyt nyitott, de „kicsinyben“ szeszes italok árusítására is kapott jogot, sőt kis trafikot is. No, nem baj 1 Rendbe­hozta a saját házát. Új kerítést csináltatott, új háztetőt, eternit-palából, a házát kívül választja, csekélynek látszik a vi­lágegyetemben megszokott óriási számokhoz képest. A hozzánk leg­közelebb eső bolygók: a Vénus és a Mars 110—150-szer esnek távolabb tőlünk. A Jupiter 1500- szor, a Szaturnusz 3100-szor van távolabb tőlünkholdunknál. A hold, a föld körül való útjában, amely 28 napig tart, csak egyszer fordul meg tengelye körül és mi mindig csak egyik féltekéjét látjuk. A má­sikat ember nem látta még 1 . . . Amikor a föld a hold és nap kö­zött van, felénk forduló féltekéje nem kap megvilágítást. Ez az új hold ideje. Minél jobban távolodik ebből a helyzetből, annál többet látunk a megvilágított részből. Ha pedig teljesen szembe kerül a nappal, felénk forduló féltekéje egészen be van világítva, ez a holdtölte. Azután a másik oldalra tér át és egyre kevesebbet látunk belőle. Tizen­négy napig van fokozatosan bevi­lágítva; ez az ő nappala. Tizennégy napig nem látjuk, ez az ő éjszakája kimeszeltette, talaroztatta. belül kifesltetie, szép tükör-ablakokat csináltatott a régi lyu­kak helyébe, új üveges ajtókat. Az összes kollégái között neki volt a legszebb háza. A jólét, az üzlet felvirágzása magán­életükbe is változást hozott. Hiába, akinek jól megy a sora, ott még a tűz is vigabban ég a sparhertben. Hús naponként került az asztalra. Ha délben főtt hús volt, este sült következett s fordítva. Ami el nem fogyott, amit se inasok, se cselédek nem bírlak megenni, ment a kutyának, vagy a moslékba. Nem gondoltak az Üdvözítő szavaira : Szedjétek össze a maradék darabokat, hogy semmi kórba ne vesszen. (Ján. ev. 6. 12.) Bor-sör mindennap az asztalra került. A gyerekek tisztán jártak s az asszony is már alig talált helyet a sok ruhának Nem is nevezték másképen ellenségei, irigyei, mint csirizes pávának. Mivelhogy szép hazánkban a gúnyolódás, a csúfolódás, a leszólás szinte művészi tökélyt ért el. Az emberek sajnos megfeledkeznek arról, hogy ez nemcsak illetlen szokás, a műveletlen- ségnek. a durvalelküségnek jele, de Isten előtti bűn is. Bűn a felebarát ellen. Hiszen a gúnyolódó felebarátjának tiszteletét ra­bolja meg. A mindenkinek kijáró egyéni szabadság pedig nemde magával hozza.

Next

/
Thumbnails
Contents