Harangszó, 1929
1929-04-07 / 15. szám
HARANQSZO. 115 Tehát huszonnyolc napig tart rajta egy nap. Ha csillagászati távcsövön figyeljük meg a holdat, újhold idején teljes setétség borít mindent. Mikor az első napsugarak érik a legmagasabb hegyek csúcsait (holdbéli Apeuninek, a holdbéli Kaukázus) ezek fénylő csillagokként tűnnek elő. Amint a nap emelkedik, a világosság lassankint leszáll a hatalmas hegyoldalakon és csak a völgyeket takarja sötétség. Végre holdtölte idején a völgyeket is eléri a napfény. Azután megfordul a jelenség, az árnyékok újra nőnek és lassan a sötét éjszakába merül minden, ha a csúcsokat nem éri el a napsugár. Levegő és viz, melyek nélkül élet el nem képzelhető, nincs a holdon. Felhő nem vonul át egén, a szél nem süvölt az égbenyuló kopár hegyek között. Az egykori folyók, tengerek medre kiszáradt. Feltétlen csend honol mindenütt, még ha a hegyek ormáról kőtömeg zuhan is a mély völgykatlanokba ; ezek nem zavarják a csendet. Nincs levegő, tehát hang sem lehet. Földünk hű kísérője, a hold kihűlt égitest időtlen-idők óta.. Mikor volt rajt élet, milyen volt rajt az élet... ember soha meg nem tudhatja. Ha valaki csillagászati távcsövön szemléli a holdat, szürkén fénylő síkságaival, meredek hegyeivel és szakadékaival : a figyelő alig tudja elhinni, hogy egy másik égitest holt teteme fekszik előtte, melyet ember soha el nem érhet. « Mi pedig, akiket a nagy minden- ség bölcs és hatalmas Ura élettel megáldott, ne üljünk fel hiányos ismereteknek, avagy téves eszméknek. „Az igazi tudás visszavezeti az embert az Istenhez.“ Adjunk hálát a világok sorsát oly bölcsen intéző mindenség Urának, akinek létezését minden parányban megtaláljuk, akinek parányát magunkban is érezzük. Mert van Isten ... kell, hogy legyen... mivelhogy mi is vagyunk! 87157 biblia. 1929. március 7-én volt 125-ik évfordulója a Brit és Külföldi Bibliatársulat megalapításának. Az ebből az alkalomból megjelenő Biebelarbeit statisztikát közöl a társulat munkájáról. A legutolsó 25 év alatt a legnagyobb fejlődést Lengyelországban mutat a munka, ahol 1904-ben 7 bibliaterjesztő 21.540 bibliát adott el, mig 1928- ban 4 bibliaterjesztőnek 33.220-at sikerült eladni. Utána Ausztria következik, ahol 1904-ben 9 terjesztő 20.718, 1928-ban 7 terjesztő 26.851 bibliát adott el. A harmadik helyen Magvaroszág következik. Nálunk 1904-ben 11 bibliaárus 75,203 bibliát adott el, mig tavaly 9 terjesztő mellett 87,157 biblia kelt el. A többi államokban nem érte el a biblia kelendősége a békebeli számot. Ebből a 87.157 bibliából 18.857 teljes biblia, 25.236 Ujtestamentum, 43.064 bibliarész. Hogy mily hatalmas lendülettel nő nálunk a biblia kelendősége, mutatja az, hogy mig 1926 ban csak 49.248, 1927-ben már 65.067 biblia kelt el s tavaly 87.157, A társulat középeurópai munkájában egy nemzet sem mutat fel ily hatalmas százalékú emelkedést. Ebből a 87.157 bibliából csak 81.466 magyar nyelvű. A magyar nyelvű biblia utón a németet keresték legjobban Magyarországon. Ebből elkelt 2937, utána zsidó biblia kelt a legtöbb: 1432, a többiek nyelvi szempontból a következőképen oszlottak meg: angol 257, horvóth 233, cseh 211, francia 164, ógörög 132, tót 109, szerb 44, román 39, latin 37, olasz 25, orosz 19, bolgár 15, holland 11, zsidósnémet 8, lengyel 5, cigány 4, finn 4, esperantó 4, észt 1. Magyarországon kívül elkelt még magyar biblia más országokban is: Csehszlovákiában 4536, Németországban 347, Ausztriában 158, Lengyelországban 1 drb. Az összes magyar nyelvű eladót bibliák száma 1928-ban 86.508, az 1927. év 66.435 példányával szemben. A jelentés, mely Berlinben jelent meg, meleg szavakkal emlékezik meg a magyar keresztyénség erőteljes megmozdulásáról. Megemlíti azt is, hogy a prot. egyházak minden esztendőben egy bibliahogy mindenki úgy osztja be a maga dolgait, amint neki jólesik, felebarátja jogainak sérelme nélkül. A költekezés Farkaséknál csakhamar átlépte a megengedett határt. A bor nemcsak az étkezések alkalmával volt szívesen látott vendég, de a liter-, két literes boros kancsónak a műhelyben is előkelő szerep jutott. A mester kezdett hízni s arca-orra piros szint kapni. Mikor aztán beállított a rendelő a munkáért s lefizette a súlyos bankókat, akkor aztán a mester könnyített egyet a torkán s érces hangon kezdte énekelni a különféle dalokat, kuplékat, csak úgy rengett tőle a műhely ablaka-ajtaja. A kirándulások a csárdába rendszere- síttettek. Volt miből: fizetett, mint a köles. A kugli-parti mér nem volt elég előkelő számára. Tarokk, meg preferánsz, 21-es járta. Csakhogy rajta is beteljesedett az öreg Istenes mondása: a kártyás sohasem nyer I A kártya ördöge hatalmába kerítette s minden kirándulás után lesoványodott tárcával tért haza. Az izgalom hajszolta folyton előre, a romlás ismeretlen, biztos lejtőjén. Nem volt megállás. A különféle élvezetek a lelki békéjét teljesen aláásták, Mert a mi lelkünk, mint Istenes mondotta, csak a jó Istenben a jó Istennél nyugoszik meg. Csak a jó Istennél van igazán otthon. Azért mondja Jézus is: Jertek én hozzám, akik megfáradtatok és megterheltetletek, és én megnyugosztlak titeket. Isten nélkül nincs béke, nincsen áldás 1 A mester kezdte a munkáját elhanyagolni 8 a segédekre, inasokra bízni. Akárhányszor megtörtént hétköznap, a legszorgosabb munkaidőben is. hogy beállított a pajtások, jóbarátok egyike-másika : — „Farkas, gyere a Koronába, vagy gyere Weinerhez; fene fog mindég dolgozni.“ S Farkas csapta a munkát s ment ba- rétjaival sörözni-borozni. Hogy ez a kocsmás élet a családi békét is kikezdte, az természetes. Az ember vagy a családjának él s akkor van béke, fejlődés és gyarapodás, vagy a családját elhanyagolja s a kocsmának, társaságnak él s akkor van békétlenség, egyeneilenség és tönk. Ez már úgy van s úgy marad. Pedig az már úgy van. Aki a templomot elkerüli; a korcsmát szereli meg, az ördög templomát; aki az Isten Igéjét veti meg, a mely lelkünket nemesíti s boldogítja ; a kártyát fogja becsben tartani, mely minden ótoknak, züllésnek forrása s amely becsületet öl, vagyonától, gyakran életétől is fosztja meg az embereket. Az ember vagy Istennel él. mint Istennek gyermek® és boldogul, vagy az ördöggel él s annak szolgál és tönkre megy Hol az ördög, ha bajban vagv, ki téged elcsábított ? Eltűnt, cserben hagyott s felrúgott, ahelyett, hogy segítene rajtad ! Gonosz vigyorgással kiséri vergődésedet s a kétségbeesés tűzét szítja lelkedben Ijeszt. Csüggeszt. Lelked utolsó erejét is kiszipolyozza s lerombolja a reménynek utolsó szikráját is. Az ördög mindég moslékkal fizetett s mindég felrúgta azokat, akik ró hallgattak s késő bánat jutott szomorú osztályrészükről. Farkas egy augusztusi nap délelőttjén átugrott a Koronába. — Kutya meleg idő van, átszaladok egy-két pohár söre, — szólt a feleségének. Az nem szólt semmit. Az utón találkozott Istenes-Tóth-tal- ki a fiával jött. Köszöntötték egymást. — Honnan, honnan Istenes bátyám ? — Innen jövök a-gimnáziumból. Voltam a fiammal az igazgató úrnál. Mert tetszik tudni, Mester uram. úgy határoztuk az életpórommal, hogy ezt a legkisebbik fiúnknak taníttatni fogjuk. Szeretnök, ha az Úr szolgája lehetne belőle. Oszt neki is nagy kedve van hozzá. (Folyt kö*.)
