Harangszó, 1929
1929-04-01 / 14. szám
1929. április 1 HARANQSZO, 100 Morzsák. Irta : Győrik György. Ha gömbalaku a föld, a tengerből a viz miért nem ömlik alá? Még ilyen kérdést is hallani. Sokan körülutazták már a földet, tehát gömbölyű az 1 A világmindenségben nincs mélység, nincs magasság. Ilyet csak a gyarló emberi szem ismer. A föld légköréből nem távozhat el semmi. A viz elpárolog és felhővé dagad. Eső vagy hó alakjában visszatér a földre. Még a felhőkből sem indulhat más irányba. Ideköti a vonzerő I És minden bizonyítja a nagy mindenség szent tökéletességét. A meredek hegyről lefelé mászó hangya szintén nem veszi észre, hogy nem sik terepen jár. Mi pedig a világegyetemmel szemben sokkal parányibbak vagyunk, a hegy nagyságához hasonlított hangyánál. * Sokan mennykövet találnak. Ilyesmi nincs! A villamosságnak nincs kövekre szüksége I Ha valaki furcsa alakú követ talál, az lehetett az ősember kőszerszáma. Képek a szekszárdi templom-avatásról. Az egyetemes egyház elnöksége, báró Radvénszky Albert egyetemes felügyelő, Geduly Henrik püspök és az egyetemes gyámintézet elnökének, Ziermann Lajos leveleinek felolvasásával vette kezdetét a gyülekezet üdvözlése az új templomábán ; a heteken át érkező levél- és távirathalmaz mind-mind üdvözlő bizonyságtevői az építés nehéz gondjában élő gyülekezethez való ragaszkodásnak, szeretetnek és áldozat- készségnek. A helybeli református gyülekezet nevében Tóth Lajos ref. lelkész, a város nevében vitéz Vendel István polgár- mester és a gindlicsaládi fiókgyülekezet nevében Fuch János lelkész üdvözölték gyülekezetünket. * Néhány szó a templomépítés történetéből : Gyülekezetünk 1908 szept. 20-én alakult meg és első adományát az egyházkerületi gyámintézetlől kapta templomépítésre. 38 koronát. A háború s a forradalmak az évek folyamán kétszer is bekövetkezett devalválódás hátráltatták, megakadályozták az építést. 1924 május 25-én Schöll Lajos főesperes tette meg az első ásónyomot a mai oltár falazatánál. Csodálatos sok és sokféle munkálattal és munkással, férfi, nő, ifjú, gyermek, öreg munkája járult hozzá. Meg nem érdemelt gáncs, kicsinylés, rossz- indulat, de sok meg nem érdemelt dicséret is. Akadályokat nem látó naiv reménykedés, siettető, unszoló türelmetlenség, akadályok előtt megtorpanó kishitűség, bátortalanság is, de mindenek felett törhetetlen hit és szívós, kitartó szeretet mind-mind közreműködtek és építették a templomot. • A díszközgyűlés után Püspök fogadta a városunkban levő hivatalok és intézmények vezetőit és küldöttségeit. A legutolsó küldöttség gyülekezetünk küldöttsége volt, melyben gyülekezetünk számos tagja részt vett. Megható és örömteljes volt az a rövid idő, amit főpásztorunk velünk töltött. Megemlékeztünk igaz hálával néhai Hazslinszky Gézáról, gyülekezetünk megalapítójáról és első felügyelőjéről. * A perselyekben 472 pengő gyűlt össze, külön hálát adva érte az Istennek, hogy ő a mi sok adósságunk terhén is tud köny- nyíteni. Megnyitja az emberek szivét és áldozatkésszé teszi őket Bizony a mi gyülekezetünk rászorul mbst a jó Isten által megindított szívek segélyére. • Az első rendes istentiszteletet szerettük volna, ha a G) ámintézet tartja, de a gyámintézeti elnök fájdalmunkra nem jöhetett el ünnepünkre. De megenyhült a fájás, mert főpásztorunk maga tartotta a délutáni ádventi istentiszteletet és záradéknak ideiktatom az ő alapigéjét, hogy „Íme az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitta az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok és ő én velem". (Jel. 3, 20.) Úgy érezte a gyülekezet, hogy az Úr Jézus az ajtó előtt állt és zörgetett az egész ünnepség alatt, vajha minden evangélikus szív meghallaná és be- bocsétaná megnyitva szívének ajtaját. Róth Andor* KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. A proletárdiktatúra kikiáltásának 10 éves évfordulója alkalmából Váry Albert orszgyül. képviselő a képviselőházban beszédet mondott. Általános tetszéssel fogadott beszédében többek között a következőket mondotta: — A rémuralom okozta azt a szerencsétlenséget is, ami a kom- műn bukása után a nemzetre szakadt. A bosszúállás, amely megzavarta a nemzet egyensúlyát, ennek a következménye. A polgárság, a munkásság és a felekezetek között örvénylő mélységek nyíltak. A bosszuállás vált forrásává rablásoknak és szégyenteljes, sokszor gyáva gyilkosságoknak. Hosszú harcot kellett vívni a jogrend helyreállításáért. — Amikor az évfordulónál megállunk, hálával és kegyelettel emlékszünk meg a vértanukról. Örömmel üdvözöljük az akciót, amely augusztus 6-án szoborral akarja megörökíteni a nemzet vértanúinak emlékét. — Mindnyájan érezzük, hogy nem felejthetjük el a borzalmakat. Történelmünk szégyenfoltját nem tudjuk, de nem is szabad elfelejteni. Örök figyelmeztetője marad ez annak, hogyha a rend felborul, az áradatot nem lehet feltartóztatni, intő példa, hogy a jogrend a mi legnagyobb kincsünk. Megőrzése tehát legszentebb kötelesség. — Dobjuk ki lelkiismeretünkből a gyűlölködést. Közeledjünk bizalommal, szeretettel egymáshoz. Kevesen vagyunk mi szegény, megtiport magyarok. Ha nem is felejthetjük el azt a szégyenfoltot, de legalább bocsássunk meg egymásnak. Megzavarodtunk itt is, ott is... Szolgáljuk önzetlenül a nemzeti gondolatot, amely az ország minden polgárát boldogítani akarja. Ha ezt a tanítást megszívleljük, akkor bizakodhatunk a magyar jövendőben. Váry Albert beszéde a legszebb húsvéti evangélium. Ifjúsági konferencia Celldömölkön A Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Szövetsége (K. I. E) rendkívül sikerült konferenciát tartott március 16—17. napjaiban Celldömölkön, mely alkalomra a közel s távoli vidékekről 30 protestáns gyülekezet küldött ifjúságából résztvevőket, melyeknek száma meghaladta a 200-at. A kiküldöttek seregét, megérkezésük után 7 ú. n. bibliacsoportba osztották be, mely csoportok egy-egy lelkész vezetésével külön-külön foglalkoztak 1. Mózes 39. i—le-tal. Aki figyelmesen elolvassa a Bibliának fentebb idézett szakaszát, azonnal világos lesz előtte a nemes cél, melyet ez a mozgalom maga elé tűzött. A konferenciának eme előkészítő munkája után, mely az új evangélikus iskolában folyt le, a résztvevők a nemesdömölki arti- kuíáris templomba vonultak, ahol is elsőben Nagy Sándor helyi lelkész mondott magas- szárnyalásu beszédet. Utána Molitorisz János ostffyasszonyfai lelkész a távollevő esperes megbízásából a kemenesaljai egyházmegye nevében üdvözölte a konferenciát. Majd ama óhajának adott kifejezést, hogy a K. I. E. terjessze ki munkáját a földmívesnép igényeinek megfelelő programmal a falura is. Töltéssy Zoltán nemzeti titkár válaszában kijelentette, hogy ez irányban mór történt intézkedés. Minden remény megvan, hogy még a folyó évben megkezdhetik a magyar falu ifjúságának beszervezését. Az előadások során Héring János veszprémi lelkész, a Harangszó jelestollu belmunkatórsa a könnyelmű életfelfogás, az erkölcsi élet hiányosságáról, Bácsi Sándor helyi s.-lelkész a családi élet veszélyeiről, a különböző társadalmi osztályok egymást lenéző erkölcstelen életmódjáról tartottak megrázó előadásokat. Dobos Károly titkár Jézus növekedéséről és életéről beszélt. Találó összehasonlításokat tett Jézus élete és a mai ember élete között. Viktor János a vasárnapi iskolák fontosságáról, Nagy Miklós zalaegerszegi lelkész az erkölcsi élet tisztaságáról értekezett. A vasárnapi konferencia ismét bibliaköri előadásokkal vette kezdetét. Majd utána a templomba vonult az ifjúság.
