Harangszó, 1929
1929-04-01 / 14. szám
108 HARANQSZO. 1929. április 1. Apr. 4. A hit diadalát a hitetlenség felett. I. Kor. 15. 12—14. Jézus feltámadásakor beigazolódott, hogy nem hiábavaló az embereknek az a hite. hogy ő tényleg a világ Megváltója. Jézus feltámadása a hit diadalénak megpecsételése. de egyúttal a hitetlenség csődjének a megpecsételése is. Hány ember van mégis, aki lemosolyogja, értelmetlennek tartja a kér, hitet, s nem látja be, hogy a Krisztushit a legészszerűbb dolog, a hitetlenség pedig a legészszerűt- lenebb dolog ezen a világon. Nem érzed, hogy életed fenntartója csak a hit lehet már ? Ragadd meg ennek a hitnek aranyfonalát s a hitetlen világ előtt merd bátran vallani : Tudom kinek hittem I Ápr. 5. A reménység diadalát a csüg- gedés felett. 1. Kor. 15. 55—57. A reménység hozzátartozik életünkhöz. A kér. ember reménykedő ember, kinek reménysége az Istennel való boldog tökéletes életre irányul. A kér. ember reménységének alapja Jézus feltámadása s ezért ha a földi élet gondjai, bajai csüggesztik is az embert, reménységét megsemmisíteni nem tudják soha. A kér. reménység diadalmas, élő reménység. Lásd meg. hogy nincs okod a csüggedésre soha; bármilyen nehéz is legyen az életed, a reménységedet nem szabad elveszítened. Tudsz-e mindig reménykedni? Ápr. 6. A szeretet diadalát a gyűlölet felett. János 3, 16. Efezus 3, 14—21. Istennek Jézusban megjelent szeretetét gyűlölettel viszonozta a világ. Minél nagyobb volt a szeretet, annál nagyobbá nőtt ez a gyűlölet. Jézus feltámadásával az isteni szeretet győzött. Szétáradt a fénye és a melege a világra, emberszíveket melegített át, hogy azokon keresztül terjedjen tovább milliók és milliók szívéhez. Hatalmába vette-e ez a szeretet egészen a szívedet s tovább tud-e sugározni a te szíveden keresztül embertársaid szívéhez. Jézus szere- tetet adott, szeretetet is vár. Tudod-e, hogy nem lehetsz közömbös senkivel szemben, ha egyszer megérezted Jézusban Istennek irántad való nagy szeretetét! Ápr. 7. Az öröm diadalát a fájdalom felett. János 20, 20. II. Kor. 12, 9—10. Milyen boldogok a tanítványok, hogy láthatták Jézust. Elmúlik a szomorúságuk, örömre fordul a bánatuk. Életükbe ezután is belejátszik a szenvedés, a fájdalom, de letudják azt győzni azzal az örömmel, amit Jézus feltámadásának a tudata ébreszt a szívükben. Figyeld csak meg Pál szavait, mit mond a szenvedésekről 1 Nem zúgolódva, nem csüggedten, hanem örömmel szól róluk. Bizonnyal néked is van fájdalmad és szenvedésed. Hogyan nézel rá és hogyan viseled ? Husvétot élő ember örvendező ember még a szenvedések között is I Lukács István. A Krisztusban való öröm. Egy keresztyénné lett indiánusnak már sokat kellett szenvednie rokonaitól, akik őt elhagyták és nyomorúságba döntötték. Keresztyén testvérei gyakran kérdezték őt: „Hogyan tudod te azt a sok szenvedést elviselni?“ „Miért kérdezitek csak szenvedéseimet?“ volt az indiánus válasza. „S miért nem tudakozódtok arról az örömről is, melyet az én Uram Üdvözítőm adott nekem?“ Az utolsó óra. (Lukács XXIII. 44-49.) S lön nagy sötétség az egész tartományba'. Libanon cédrusít nagy vihar cibálta. Vakítón cikázott villámok fénytánca És sírt Gethsemáné sok dús olajfája. Szívek megremegtek. Lélekzet elakadt. Elnémult a gúnyszó kérkedöknek ajkán; Hogy megrendült a föld s döbbenetnek szárnyán száll a hír: A templomkárpit kettéhasadt. Nagy kínok közepett' utolsót vonaglott most az Istenember véres keresztfáján: „Atyám! Kezeidbe — halt el lázas ajkán — ajánlom telkemet" s feje lehanyatlott. A zajból — a népek amint oszladoztak — Feltört a százados hangos hitvallása. Anyja, az asszonyok s kedves tanítványa keresztfája előtt szívtépőn zokogtak. * Feltámadt. — Feltámadunk. Feltámadt 1 Mert vele Isteniakarat zúzta össze sziklasírfalat. Mert benne s általa az Örökigazság vívta meg szent, dicsőséges harcát. Lön... miként megmondta; — Ő — Isten követe: „Romboljátok le hát Isten szent templomát, Harmadnapon én fölépítem azt I“ És fölépítette. Ne csüggedj hát sírbazárt én rab nemzetem, Krisztussorsban ki élsz, vérzesz itten. Nézz Jézus húsvéti üres sírhelyére, Hol vakító sugárfényözönbe égi angyalhírnök ajkán zeng a szózat. Sírunkra is fénynyelvek szóródnak. Hegyek halmok, vizek megmozdulnak. Uj húsvéti csodák megújulnak. S mi is feltámadunk I Mert mi új Krisztussors vagyunk. Mi meg nem halhatunk ! Ihász Sándor. A lélek mai válsága. Dr. Raffay Sándor ev. püspök „A lélek mai válsága“ cimmel adott elő a protestáns vallásu honvédtisztek böjti konferenciáján. — Ez a mai nemzedék világokat látott összetörni, trónokat leomlani, hagyományokat szétmállani, szokásokat megváltozni, Istent, hazát, egyházat pellengérre állítani — mondotta. — Mindenki várja azt a megváltót, aki példaadással, bölcs irányító szóval helyes mederbe terelné a kor reménységeit, önbizalmát, öntudatát. Sokan hajlani kezdenek titokzatos bölcseleti eszmék felé, divatba jön a buddhizmus, mert ebben, mint altatószerben, a megmenekülést vélik feltalálni. Nem prédikálni jöttem ide — mondta — de mint akit egy más pályáról vezetett Isten a lelkipásztor útjára, érzem, hogy „más fundamentumot nem lehet vetni, mint amely már vettetett s amely a Jézus Krisztus.“ Miért élünk, miért szenvedünk és mi lesz sok gyötrődésünkért a jutalom ? Jézus mondja: „Én tudom, hogy honnét jöttem és tudom, hová megyek“, — ha pedig igy van, a többi már nem lehet probléma. El nem keseredhetem, le nem hangolódhatom, „úgy futok, hogy eljussak a célhoz.“ Nagy Miklós bücsűzása Bobáról. Jeleztük lapunkban, hogy Nagy Miklós lelkészt, főmunkatórsunkat a zalaegerszegi gyülekezet választotta meg lelkészének. Távozóban Bobáról márc. 9-én Kemenespál- fán, az ottani leánygyülekezet imaházában egybesereglett híveknek hirdette az örök életnek beszédét I. Korinthusi 1. 13. r. 13. v. alapján. Az istentisztelet után Rosta Emma üdvözölte a távozó lelkészt, átadva néki a kemenespálfai hívek adományát. Vasárnap (10-én) délelőtt pedig az össz- gyülekezeti híveket hívták a bobai templomtornyának harangjai a templomba, hogy hallgassák meg a gyülekezetből távozó lelkész búcsúbeszédét. A templomot teljesen megtöltötték a hivek s meghatódottan egytől-egyig könnyes szemmel hallgatták (Máté 22, 35—40.) szeresd a te Uradat teljes szívedből, szeresd felebarátodat, mint tenmagadat alapigéken mondott tanítását. , Istentisztelet végeztével közgyűlés volt a templomban, Molitorisz János ostffyasz- szonyfai lelkész, esperesi megbízott elnökletével, amelyen Szabó Sámuel gondnok a gyülekezet nevében. Tompa Lajos tanító a kartársai nevében és a bobai konfirmandusok nevében pedig Baráth Lina, Burján Irén, Szelestey Margit köszöntötték a távozó lelkészt; átadván néki — az 1922— 28. évi — bobai konfirmandusok emlék- adományát. A gyűlés végeztével közebéd volt az iskolateremben, melyet a bobai gyülekezet megértő hívei rendeztek, ahol Szelestey László. Mórotz Lajos és Csirkovics Kálmán tanító köszöntötték az eltávozó lelkészt. Vasárnap délután (10-én) a nemeskocsi leánygyülekezeti templomban mondott búcsúbeszédet, ahol Baráth Erzsébet volt konfirmandus köszöntötte a gyülekezet nevében és átadta szeretett lelkészüknek emléktárgyukat. Hétfőn (11-én) mégegyszer összejöttek a bobai lelkészlakban a távozó lelkész nagyszámú tisztelői, akik könnyes szemmel kísérték a község állomására. Ő eltávozott. Itt maradtak az emlékek, melyek az ő fáradhatatlan munkásságát hirdetik. A gyülekezet nagyharangja, hősök emlékoszlopa, új iskolánk hirdeti időtlen-időkig, hogy ki volt nékünk Nagy Miklós lelkészünk. Amitől tanulnunk lehet. Egy nagy természettudós Huber beszéli, hogyha egy darázs valahol valami kis mézet, vagy táplálékot talál, elmegy és jelenti a többieknek, s akkor egész raj jön, a felfedezett méz után. Nem kellene sokszor nekünk is tanulnunk a darázstól, hogy a szellemi és a testi javakat megosszuk embertársainkkal ?
