Harangszó, 1929

1929-04-01 / 14. szám

Husvét ünnepe isteni felelet a nagy emberi kérdésre: Miért va­gyok itt?! Miért élek?! Husvét ünnepe komoly meg­állapítás : Ember, a te, utad az örökkévalóságba vezet. És vigasz­taló bizonyosság: Krisztus a fel­támadás és az élet, aki őbenne hisz, ha meghal is él. Husvét ünnepe megmutatja az örökkévalóság boldogságát, dicső­ségét, de szomorúságát, gyötrelmét is. Boldogságát, dicsőségét a hús­véti hívők életében, akik viszont­látják elvesztett kedvesüket s éle­tükre a feltámadt Krisztus dicső­sége borul. Szomorúságát, gyöt­relmét azoknál, akikhez a feltá­madás mennyei fénye nem ér el: Tamásnál, amíg hitetlen, az em- mausi vándoroknál, amig a kétel­kedés rabjai. A hit vezette a húsvéti nőket és tanítványokat Krisztus üres sír­jához, a feltámadt Krisztushoz s a feltámadás fénye alatt az örök élet dicsőségébe. A hit vezet té­ged is oda. De amig odajutsz, meg kell állapodnod másutt is. Csatlakoz­nod kell Krisztushoz, mint a tanít­ványok. Hallgatnod őt, mint a sokaság. Befogadnod házadba, mint Zakeus. Felkeresned tépelő- déseid között, mint Nikodémus. Bűnbánatot tartanod, mint Mária Magdaléna, Elmédben forgatnod mindazt, amit szól, cselekszik, mint az édesanya, Mária. És oda kell menned a Golgotára. Sőt magad­1929. április 1 dög nem hagyott békét neki. Rövid beszél­getés után már is proponálta a kártyát s kezdte félretologatni az útban lévő pohara­kat és üvegeket, gondosan ügyelve arra, hogy az ő pohara megmaradjon. — Hagyjuk ezt mester úr, szólalt meg Istenes. A vendégeknek, igaz, minden szabad, de kérem magukat, ne kártyázza­nak I Az én házamba, amióta eszemet tudom, kártya soha sem volt. Nem is kártyáztam én soha, apám — boldogult — se tette. Azt mondta nekem egyszer — áldom is érte — fiam, soha ne kár­tyázz ! Mert a kártya nemcsak koldússé teszi az embert, de becstelenné is. Olyan kártyást én még nem láttam, aki meggaz­dagodott volna, vagy becsületben halt volna meg I Akár nyert, akár veszteit: tönkrement. Átok ül a kártyán s azon aki kezébe veszi. Menekül onnan a családi béke, a családi boldogság ahol kártyáznak. Ott az ördög ütötte fel tanyáját s az a ház tönkre megy, koldussá lesz. Farkas mester vitatkozni próbált. — Azt hiszem, téved Istenes bácsi; ne vegye megjegyzésemet rossz néven. Én bizony, mi tűrés-tagadás, szeretek játszani s mondhatom, a múlt vasárnap is szép summát söpörtem be. Igaz-e lelkem ? — fordult a feleségéhez. nak is hordoznod a keresztet, az­zal az engedelmességgel, amellyel ő hordozta. Óh, mennyire más fénybe öltö­zik a mi hivő életünk husvét által! Szent tartalmat nyer. Van célja, hivatása. Husvét a hívő számára a leg­drágább evangéliom. Lehetek itt vesztes, csalódott, szenvedő, Krisz­tusomnál nyertes leszek s lesz örömem, békességem. Minek ros- kadjak le a romok fölé; amiket takarnak, csak múló javak, a mennyben múlhatatlan kincsek várnak reám. Amiket most szen­vedek, nem hasonlítható a dicső­séghez, amely nékem ott megje­lentetik. De a hitetlen élete annál szo­morúbbá válik husvét által. ítéletet hirdet neki. Ember, hiába tervezsz, hiába rendezkedel be, mintha örök lakásod volna itt a földön. Nincsen iit maradásod, előbb-utóbb men­ned kell s amikor elmégy, nem lesz semmid, mert nem volt sem­mid, csak szenvedésed, gyötrelmed lesz, örök kárhozatod, örök halálod. Husvét nélkül az ember tekin­tete csak a sírig ér, de husvéttal az égbe emelkedik fel s meglátja ott igazi hazáját. Boldog, aki felveszi hívő leikébe a húsvéti szent gondolatot s nem úgy jár itt, mint földi zarándok, hanem mint mennyei polgár, aki­nek drága öröksége van Istennél. Szabó István. HARANQSZO. — Hisz nem is mondtam azt, hogy a kártyán nyerni nem lehet, kedves Mester úr. Hanem végén csattan az ostor 1 Mindég egy kártyás sem nyer. S az tapasztalt dolog, hogy a. kártya ördöge békét nem ád ; aki nyer, többet akar nyerni s addig játszik, amíg elveszti a nyereséget, vagy még töb­bet ; aki pedig veszt, az pótolni akarja a veszteséget és még többet veszt; sokszor lop, elveszti mindenét: becsületét, vagyonát, lezüllik s gyakran odadobja életét is 1 Azért kérem az urakat, mint kedves vendégeimet, ne nyúljanak nálam ehhez az átkos játék­hoz, hanem nézzük meg inkább a kertet. Á társaság kivonult s addig a szobában uzsonnára terítettek. Istenes-Tóthnak igen szép gyümölcsöse volt. A korai, május végével érő cseresz­nyétől kezdve volt ott mindenféle fajta gyümölcs képviselve a késő őszi almáig és körtéig. Tóthék nem kívánták meg és nem irigyelték a másét. Kora tavasztól késő őszig mindig volt friss gyümölcs a fákon. A cseresznye után korai körték, barack, nyári szilvák, nyári almák, mindenféle faj nyári körte, majd az őszi és téli gyümölcs egész regimentje, úgy, hogy gyakran még husvétkor is friss gyümölcsöt ettek. Volt vagy 400 drb. szépen gondozott gyümölcsfa bőven telerakva madárodukkal. OLVASSUK A BIBLIÁT! Jézus feltámadott. Tudod, mit jelent ez ? Ápr. 1. Az élet diadalát a halál Felett. János 11, 25—26. II. Tim. 1, 10. Husvét egy nagy magaslatra állít, ahol örök igaz­ságok fényesednek meg előttünk. Jézus feltámadásának ténye először is azt mutatja meg, hogy a halál nem az, aminek hittük; a földi élet után pontot tevő, rettenetes hatalom. Nagyobb hatalom ennél az élet 1 A halál csak átmenetei a földi életből az örökkévaló életre. Ne gondolj hát rettegés­sel és félelemmel a halálra és ne állj elke­seredve a koporsó, vagy sír mellett, mely kedveseidet eltakarja. Jézus feltámadása azt hirdeti, hogy az élet diadalt aratott a halál felett. Ápr. 2. Az isteni akarat diadalát az emberi akarat Felett. Lukács 24, 25—27. Isten akarata világot üdvözítő akarat. Va­lahányszor valósulásnak indul, útját állja a bűnös emberi akarat. Lázadozik ellene, keresztet állít az isteni akarat képviselőjé­nek : Jézusnak. A feltámadás ténye azt mutatja, hogy Isten az Ő akaratát meg tudja valósítani és meg is valósítja. Ta­lálsz-e megnyugvást abban, hogy életed folyásét Isten akaratja irányítja és nem vak végzet ? Érzed-e, hogy életed úgy lehet boldog élet, ha ez a minden bűnös rossz- akaratoi legyőző isteni akarat érvényesül benne ? Ápr. 3. Az igazság diadalát a gonosz­ság Felelt. Csel. 5, 30. János 18, 37. Az igazságot sokszor elakarta fojtani a gonosz­ság. Nézz végig a történelem folyásán, megláthatod, milyen nagy harcokat vív egyik a másik ellen. Jézus feltámadása óta a kér. ember bizonyos afelől, hogy a gonoszság nem tudja végleg legyőzni az igazságot. Él-e szívedben ez a bizonyos­ság ? Érzed-e ennek türelemre intő, re­ménységet ébresztő erejét, amikor magad vagy nemzeted életére gondolsz? Tudsz-e küzdeni a bűn, a gonoszság ellen ezzel az igazság győzelmébe vetett szilárd bizo­nyossággal ? ___________________________107 — Mert ez szent dolog! Ahol cinke van, ott nincs hernyó. Gyümölcsös madár­odvak és méhes nélkül mit se ér! Volt szép' méhese is 30—35 családdal. Farkas mester azonban se a gyümölcs­fák, se a méhes iránt nagy érdeklődést nem tanúsított, őt a mestersége mellett egyedül a pohár, meg a kártya érdekelte. Legfeljebb még a hurka, kolbász. Pedig Istenes-Tóth nem hiába hangsú­lyozta, hogy a gyümölcskert nemcsak sok ártatlan öröm és gyönyörűség forrása, ha­nem igazi aranybánya is. Sok finom élve­zetben van az embernek része, de sok garast is hoz a konyhára! Igaz, örökké igaz szavak ezek. Azért mindenki, aki ahol csak van valamilyen üres, hasznavehetetlen zuga a háza környékén, vagy a kertben s gyümölcsfát oda nem ültet I Ha magáért nem. kötelessége gyermekeiért megtenni! A gyermek legédesebb, legkedvesebb cse­megéje a gyümölcs. Vétek azt tőle meg­vonni. Többet ér, mint a világ valamennyi cukrászsüteménye ! A vendégek jobbra-balra sétálgattak, kritizáltak, dicsérgettek, bele-bele kóstolgat­lak a nagy politikába kiki a maga képzett­sége s meggyőződése szerint, majd uzson­názni mentek. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents