Harangszó, 1928
1928-07-15 / 29. szám
1928. július 15. HARANQSZÖ. 227 Kiss István takarékpénztári igazgató, a pápai ev. egyházközség tb. felügyelője. tói kapta. Felszabadult földbirtokos várjobbágyok voltak. Az apa ötvösmester volt, ki 1455-ben külföldi vándorlásai közben Nürnbergben telepedett le s itt megházasodott. 18 gyermeke közül a harmadik volt Albrecht, ki a világ egyik legnagyobb művésze lett. 147l-ben született a gyermek. Szigorú és vallásos nevelést kapott. Már gyermekkorában kitűnt tehetsége. Apja kitanította őt ötvösségre, majd 3 évig Wolgemut nürnbergi festő iskolájában tanult festeni. 1490—94-ig utazott a Rajna vidékén, közben Ko- lonában Schongauer-től elsajátította a réz- és fametszést. 1494-ben haBoldog: Borzalom 1 Az apa öli ki gyerekei leikéből a szülők iránti tiszteletet, szeretetet. Bálint: Megtörtént... Nem tehetek róla. Vagy felakasszam magamat miatta ? 1 Boldog: No, azt a szörnyűséget ne tegye 1 A kisebb bűnt a még nagyobbal nem lehet kijavítani, letörölni. Menjen az asszony után, vezekeljen bűnbánóan előtte, engesztelje, békítse ki. Bálint: Nem természetem az olyasmi. Boldog: Hibánkat beismerni és az általunk ejtett sebre gyógyírt tapasztani nem megalázó dolog. Kötelesség. Érti ?! Bálint: Kérni, könyörögni én nem tudok, inkább akkor történjék akármi . . . (Kifelé fordul.) Boldog : Megálljon ! Miért is jött tulajdonképen hozzám ? Bálint (visszafordul): Csak azt zatért Nürnbergbe s megnősült. Kétszer járt Olaszországban (1494, 1506) főleg Velencében, ahol megismerkedett a világhírű olasz festőművészekkel. Olasz utazásai eredménye az, hogy a német gótikát egyesíteni tudta a képzelet szabad csapongásának teret adó olasz reneszánsszal és ezzel a német művészetet új virágzás felé vitte. 1520-ban járt Belgiumban és Hollandiában is. Különösen mint rajzoló vált ki. Világhírűek réz- és fametszetei. Az ő korában a kor főkérdései a vallásos kérdések voltak. Épen azért ő is Krisztus életét rajzolta, festette legszívesebben. Kis Passió című képsorozata 37 fametszetet tartalmaz Jézus életéből. Jelenések Könyvéhez is készített rajzokat, melyek az akkoriban felfedezett könyvnyomtatás révén hamar elterjedtek. Festett oltárképeket, tájképeket, arcképeket. Nem annyira ecsettel, mint inkább tollal szeretett dolgozni. Inkább grafikus, azaz rajzoló volt. Élete végén megfestette János és Péter, majd Pál és Márk apostolok képeit, melyeket szülővárosának, Nürnbergnek ajándékozott. Művészi elve volt: a természetet kell lefesteni, hűen, pontosan, részletesen. Meghalt 57 éves korában a túlsók munka következtében. Nagyságát már életében is elismerték. Dürer Albert németnek született, de azért lehet benne látni a magyar vért is. A név semmi más, mint a magyar ajtó szónak németre való akartam mondani... kérni: legyen szíves, tekintetes jegyző úr, figyelmeztesse őt a becsületre, a törvényre. Azt gondolom, kötelessége jegyző urnák, miután a tekintetes úr adott össze a törvény nevében először bennünket. Hát csak azt akartam mondani. Boldog: Jó. Én megteszem kötelességemet, de maga is tegye meg. Bálint: Az én kötelességem az, hogy várom haza... feledünk aztán mindent... Istenem áldja a tekintetes urat. (El.) Boldog (leül): Magát is. HARMADIK JELENET. Gabi, Boldog. Gabi (dudorászva jön vissza) ■' Elment a galambom . . . Boldog : Csönd ! Isten tudja, hol még a ma,ga galambja? Gabi: Én is. fordítása: Türer = Dürer. A német tudósok megállapítása szerint erős szemöldöke, ajka, arca magyar arc volt. Címerük a nyitott ajtó. Több képén magyar lovakat, magyar kis kapukat, szűröket lehet látni. Naplójában elismeri, hogy az ő apja magyar származású. A becsületes szép ötvösmunka készítése is Magyarországból hozott családi hagyomány volt. A vándorlási ösztön is magyar vonás nála. Dürer Albert katholikusnak született, de figyelemmel kísérte a reformációt. Meg is szerette és el is fogadta. Megfestette Melanchton képét. Támogatója volt neki Bölcs Frigyes szász választófejedelem, kitől Luther-képet kapott ajándékba. Naplójában írja, hogy őt Luther „nagy aggodalmakból segítette ki“. Dürer Albert Németországé és Magyarországé, Nürnbergé és Gyuláé. Az ő pályája a magyar föld fiának dicsérete és az evangélikus egyház dicsősége. Tátrai Károly. Mi volt előbb: a cseresznyefa yagy a cseresznye? Egy sváb földmivelő egykor Bázelbe gyalogolt a missziói ünnepre. Útközben a déli Feketeerdőben uriasan öltözött férfiúval találkozott, aki növények után kutatott. A földmivelő bevallotta, hogy lelke épülésére és hite erősítésére vándorol Bázelbe. A természetbúvár ezt érthetetlennek és balgaBoldog : Nono! Messze van még odáig, sok viz lefolyik addig a Dunáig. Gabi: Két év múlva a tanfolyamot is elvégezhetem. S akkor, amint álláshoz jutok, mindjárt meg is házasodhatok. Boldog: Hogyne. Mindjárt házas ember lehet, ha jussol nagybátyjától egy kis tündérkastélyt. Gabi: Anélkül is házas ember, boldog ember lehetek. Megélünk kevés fizetésből is kettecskén Boldog: Hát hármacskán, né- gyecskén, ötöcskén ? NEGYEDIK JELENET. Ilonka, előbbiek. Ilonka (bedugja fejecskéjét): Heten vagyunk, uram, heten ... Szabad-e bemennünk? Boldog: Betlehemezni most nem szabad. Rég elmúlt már karácsony.
