Harangszó, 1928

1928-07-15 / 29. szám

228

ságnak tartotta és megjegyezte, hogy mit sem ad a bibliára, hanem a természet zöld leveleit olvassa. — „Engedelmet“, szólt a földmívelő, amikor éppen egy cseresznyefa alá értek, „mi volt előbb, a cseresznyefa vagy a cseresznye?“ — A természetbúvár zavarba jött és sokáig gondolkozott: a cseresznyefa a cseresznye magjából lesz, a cseresznye viszont a fáról származik, ilyen örökös körforgást végeztek gondolatai „Nem tudom,“ szólt végre. — „De én tudom,“ válaszolt győzelme tudatában a földmíves. „A cseresznye volt előbb. Bibliámban ez áll: Az Isten monda: Hajtson a föld gyenge füvet, maghozó füvet, gyümölcsfát, amely gyümölcsöt hozzon az ő neme szerint.“ Az egyszerű bibliaerős ember lefőzte a tudóst.

OLVASSUK A BIBLIÁT!

Isten Igéje. I.

(Mit jelent számomra ?)

Júl. 16. Mindörökre megmarad. János l.i; Lukács 21.25—86; Esaiés 40.«—8. Az örök változásoknak tűnő világában egyedül Istennek Igéje az, ami mindörökre megmarad. A Biblia eddigi története bizonyítja ezt a legkétségtelenebbül. Hány u. n. „hires" könyvet írtak már meg a világon ! És mi lett a sorsuk? Eltűntek a feledés homályába, vagy valamely könyvtár elfeledett poros zugában pihennek s legfeljebb a kiváncsi tudós betüzgeti elavult soraikat. Isten beszédéből pedig évezredek viszontagságai között nem veszhetett el egyetlen betücske sem. Ezen a világon minden elmúlik egykoron, de „az ő beszédei soha el nem múlnak“, mert tartalmuk lélek és

Ilonka: Nem is azért. Epret hoztak a kisleányok.

Boldog: Vedd meg tőlük.

Ilonka: Nem eladásra, hanem ajándékba hozták.

Gabi (Ilonka felé súg): Én is szeretem az epret.

Boldog: Csókold meg őket s adj te is valami ajándékot nekik.

Ilonka: Nem nekem, hanem

nagyapának hozták.

Boldog : Akkor is megcsókolhatod és megajándékozhatod őket s mondd meg nekik, hogy szépen köszönöm.

Ilonka: Nagyapóval szeretnének beszélni.

Boldog: Ej, a kis cica farkát! Nem tudom befejezni ezt a kis számadást. Jöjjenek hát az epres kis leányok.

Ilonka: Meg a kis fiuk is. (Kifelé szól.) No, jertek be. Sáros lábatokat törüljétek le a lábtörlőn.

HARANGSZÓ.

Keresztúton.

Vonatzúgásból tarlós mezőre Léha dalokat szitált a szellő.

Varos rabjait fellobogózta Friss életkedvvel a fenyvesi táj. Felhőtlen kékség a szívük orma,

Se múlt, se jövő, ott semmi se fáj,

Falum felől meg dolgos ajkakról Szállott egy ősi aratási dal.

Fiatal sasként büszkén kerengett A markos, képés csatatér fölött.

Hol a győzelmes szent kaszás-ezred Elé az est is bíborba szökött.

Amott meg állt egy kopott feszület. Alatta térdelt vén, fáradt koldus,

Kérve ölelte az égi ural A kánikulás forrongó zajban.

Míg a dalok fent szilaj szárnyukat Csattogtatták, imádkozott halkan. Reám, e három életmozzanat Oly aggó hittel szakadt le mostan.

A léha dal talán a gyors jelen ?

A falusi meg a lelkem múltja ?

A híres jövő megy egy esteien Oda vezet tán e keresztútra 1 Ahol az ének éppen így pereg ;

És így térdelek foltos batyumon Az út keresztjét meg-megölelve S a végső hittel, mely nem lesz préda, Békült mosollyal suttogom csendbe: Heuréka, Heuréka ! BAKÓ JÓZSEF.

igazság s az igazság örök, mert tartalmuk Jézus és Jézus az Alfa és az Omega, a Kezdet és a Végezet. Az örök változásoknak tűnő világában milyen jó tudnom, hogy Isten beszéde mindörökre megmarad !

Júl. 17. Kőszikla. Zsolt. 29.i—4; Zsolt. 18.3; Máté 7.24—27. Az örök bizonytalanságnak futóhomok-világában egyedül Istennek Igéje az a kőszikla, amelyre nyugodtan építhetünk. A tudomány elavul, a földi vagyon egyszer elmarad tőlünk, a hírnév elmúlik, minden fény megfakul, minden dicsőség szétfoszlik egyszer a világon, ezekre tehát nem építhetünk. Csak balga ember

ÖTÖDIK^ JELENET.

Mérika, Ágota, Gyuszi, Misi, Bözsike, Jancsika és előbbiek.

Márika (tiz—tizenegy éves leányka, virágos bögre a kezében, Jancsika puttonnyal a hátán kapaszkodik, megy egyenest Boldoghoz, megakarja kezét csókolni.)

Gyuri (hét év körüli bátor, szemfüles fickó, előre furakodik): Jó estét, jegyző bácsi.

Boldog: Szervusz, kis fiam. De még nincsen ám este.

Gyuri: Majd lesz. Nézze, jegyző bácsi, epret hoztunk magának. Mádnál van.

Boldog: Mit?! Nekem epret! Tyű, de nagyszerű! Éppen kedvemre való. Talán te szedted, kis vitézem ?

Gyuri: Én is szedtem, de mind megettem, meg Misi is megette, amit szedett.

Boldog: Jól tettétek kis fiacs1928. július 15.

építene házat süppedő lápok fölé, vagy a homoktenger közepére, törhetetlen, diadalmas élet csak Isten Igéjén épülhet fel. Kavaroghat, tajtékozhat körülöttem az élet tengerének zajló hullámverése, ha életem Isten Igéjén támaszkodik, semmit sem árthat nekem. Az örök bizonytalanságnak futóhomok-világában milyen jó tudnom, hogy Isten mindörökké megáll, szava erős. Igéje kőszikla !

Júl. 18. Fegyver. Zsolt. 119. •—'8; Máté 4 . t—11. A kísértéseknek és bűnöknek szomorú világában egyedül Istennek Igéje segíthet győzelemre. Körülvesz bennünket a Sátán csatlóshada, hogy bűnre csábítson s ezzel szemben: „erőnk mit sem ér“. Akik mégis megpróbálnak saját erejükkel győzni a bűn felett, azok keservesen megcsalódnak. Bukásra bukás jő. Aki azonban az Igével hadakozik, az meg tud állani az ördög minden ravaszságával szemben. Jézus is az Igével veri vissza a Sátán támadását. Ezzel megmutatta az egyetlen biztos fegyvert, amellyel győzhetünk a bűn elleni küzdelemben, Amikor a kísértések pergőtűzében szorongattatom, milyen jó kezembe venni a Bibliát!

Júl. 19. Útmutató. II. Mózes 13.21—22; Zsolt. 119.105, 130. A tévedéseknek és eltévelyedéseknek a világában egyedül Isten Igéje az a biztos útmutató, amelyre nyugodtan rábízhatjuk magunkat. Hányszor állunk életünk nehéz helyzetei előtt tanácstalanul. Sötétben való botorkálás volna ilyenkor az életünk, ha Isten Igéjének a szövétneke nem hullatna fényt utunkra. Nézzünk végig életünkön : akkor értek bennünket kudarcok, amikor Istent és az Ő Igéjét számításon kívül hagyva a magunk tanácsát követtük s viszont akkor tudtunk nehéz helyzeteket is könnyen megoldani, amikor Isten Igéjétől kértünk tanácsot. Aki emberek után indul, eltévedhet. Az is, aki a saját esze után megy. De akit az Isten Igéje vezet, az hazatalál. Nehézségek-okozta tanácstalanságomban milyen jó tudnom, hogy van egy tanácsadóm, amely soha nem csal s ez a Biblia, van egy vezérem, amely soha nem téved s ez az Istennek Igéje 1

káim, nagyon jól tettétek, hogy megettétek. Karácsonyra sokkal nagyobbak, erősebbek lesztek tőle. Még az üres krumpliszsákot is elbírjátok. De... nini! Hisz ti a Zsoldos gyerekek vagytok. (Sorra cirógatja q gyerekeket.) Csakhogy eljöttetek. Ép’ vártalak benneteket.

Gyuri: Valamit adni akar jegyző bácsi ?

Márika (oldalba taszítja): Hallgass, te!

Boldog: Persze, éppen azért vártalak benneteket. (Leemeli Jancsikát Marika hátáról s ölébe fogja.) Ezt a kis Ferkót is vártam.

Gyerekek (egyszerre kiáltják): Jancsika! Jancsika a neve.

Boldog: Jancsika ?! . . . Vagy úgy ! Óh, te vaksi, vén szem, hogy még ezt sem láttad meg. Hisz a szájacskája is azt mutatja, hogy ő a Jancsika. No, te Jancsika, szereted-e az epret cukorral ? (Folytatjuk.)