Harangszó, 1928

1928-03-04 / 10. szám

76 HARANQSZÓ. 1928 március 4 a díszmagyaros, kardos öregek őr­zik a vaspáncélos ládát, fáradha­tatlanul őrzik napról-napra és év- ről-évre, s talán még ma is ott állanának a helyükön, ha a rozsda le nem marja a zárat, s a láda magától ki nem nyílik. A ládában papírdarab, rajta ez a csonka mon­dat : gyermeknép a magyar, de minden lehet, ha... — ... Minden lehet, egészítette ki Kapi Béla a Széchenyi-i mondatot, ha megtalálja önmagát, megtanulja becsülni ma­gát és szeretni a testvért minden magyarban. Percekig tartó éljenzés fogadta a kiváló szónok beszédét, amely után Kilényi elnök paren- tálta el kegyeletes szavakkal Fe­renc József unitárius püspököt. Kavi püspök amerikai útja. Március 5-én indul Kapi Béla püspök a magyar küldöttséggel Amerikába a newyorki Kossuth-szobor leleplezésére, mely küldöttségben magyarhoni ev. keresztyén egyházunkat képviseli. A püspök a kedvező alkalmat felhasz­nálva, meglátogatja egyúttal az ame­rikai magyar és vend gyülekezeteket s mint értesülünk, többek között Ohió állam egyik városában templomot is szentel — A jó Istennek őrző, védő, megtartó kegyelmébe ajánljuk püspö­künket, hogy fontos misszióját elvé­gezve, erőben, egészségben térhessen vissza közibénlc. adhatunk nekik. Csak a szent vallást. — Sóhajt föl a háziasszony. — Ez az igazi gazdagság, ez az igazi ereklye 1 — Erősiti meg Békéssy az ő neje igazát. — Ez az igazi ereklye! Ismétli férje szavait a papné, mintegy magavigasztaló- dással. — És ez többet ér majd nekik minden gazdagságnál, meglássátok 1 — Egészíti ki a lelkész az ö neje jámbor szavait a boldog meggyőződés hargján. S kivált arra a kis bázsártos, követelő természetű porontyra nézve, ni! — S mosolyogva mutat rá Ducikára. — Ni, a kis aranyos 1 — Mutat Csen- gössyné az asztalvég felé, ahol Ducika balkarjára hajlott fejecskéje gömbölyödik rózsásan kipirulj orcácskájíval, egy félig leevett csirkecombot erőte'.auül fogdosva a tányérra lebágyadt jobb kezecskéjével. — Ellágyult, az eszemadta! — S.lágy csókot nyom anyja a piros kis orcára, gyöngéden karjára veszi s ágyacskájéba fekteti. A vacsora véget ér. Csengő3syék nem soká maradnak. Az esti alkony fénylő bí­borával vonja be az [egész nyugati tájékot, amerre a Csengőstyék laknak. Fel is ké­szülődnek, hogy még az alkonyfényen ha­zaérjenek. ♦ * * (Folyt. kSv.) Nekem két dalom van ... Az egyik dalom: szomorú dal... Bánatos szép temető-ének. Benne zokog mind a testvér — Jaj* És könnyezi a könnyezőket... A másik dalom: nevető dal... — Zengőszavú szép dicséret — Örömosztó, mint a diadal — És neveti a nevetőket! HALÁSZ BÉLA. Bánosé Antal fényképéhez. Nézem a Harangozó egyik legutóbbi számában közölt fényképét. Nézem hosz- 8zan, megilletődötten ... Nézem a szere­tetnek, a kegyeletszerű emlékezésnek fel­buzogó érzésével. Nézem és emlékezem, ahogy kedves, hű tanítvány emlékezhet feledhetetlen kedves tanárára. Barcsó Antal a mélységes fudásu, a tiszta, kiforrott evangélikus őntudatu, a tipikus, puritán egyszerűségű, a szellemes­ségtől sziporkázó, lebilincselő előadásu, tudás és erkölcs tekintetében eszményi magaslaton álló, az egyéniségéből tanítvá­nyai összeségébe az ideális, eszményi em- bertipus-alap jellemsajátait sugárzó, egyé­niségével és példájával ható, felbecsülhetet­len értékű fehérholló-tanárok kiváltságosai sorába tartozott. Távol legyen tőlem, hogy én hivatottnak érezzem magamat az ő kimélyült, széles skálájú theológiai szaktudása felett bírálatot mondani. Én, aki annyiszor voltam annak idején tanuiótársaim szócsöve, itt most csupán arról a Bancsó Antalról akarok egy-két ecsetvonással képet rajzolni, aki theológiai igazgató létére nemhogy lekicsiny­lőnek, de elmaradhatatlan és kedves köte­lességének tartotta, hogy a testvér-tanító­képző intézetben, mint óraadó tanár, a blbliamagyarázás, bibliatörténet, vallástaní­tás módszertan gyakorlati paedagógiai kér­déseire vonatkozó fejtegetéseit, tapasztala­tait, tanítási elveit, valamint a maga írta magasabb hit- és valláserkölcstanát rend­kívül vonzó, szinte lenyűgöző előadásában minden evang. tanítójelölttel megszerettesse és azt minden leendő ev. tanítónak a leg­bensőbb sajátjává tegye. Volt e'őadásában markáns vonásokban, találó lényegkivooa- tofcban theoiógis, bölcselet, filozófia, társa­dalomtudomány, irodalom, lélektan, világ- nemzeti történelem és neveléstudomány stb. Bancsó Antal a mi ifjúságunk múltjában Nagymagyarország eszményi ideálokkal el­jegyzett feledhetetlen tanárapostola. Néma­ságában is beszédes, fénykepe, emlékezés, serkentés, buidüás nekünk honmentő, szent munkánkban. Be keli, hogy lássuk, hogy arra az alapra kel! helyezkednünk, melyet ő hirdetett: ,A népek, nemzetek sorsát szabályozó, megpecséte'ő tragasabbrendti erkö'csi világrend: az igazság végső dia­dala hite kősziklaalapzatára. Bancsó Antalra emlékezni fölemelő, megtisztító érzés a tanítványok összessé­gére. Ihász Sándor sajókazai ev. tanító Adakozzunk a Harangszó terjesztésére. OLVASSUK A BIBLIÁT! Az igazi lelkipásztor. Márc. 5. A betegek orvosa. Lukács V. 31—32. Az igazi leydpásztor tudatában van annak, hogy őt az Úr elfő sorban a betegek Számára választotta ki. Beteg emberek a.ok, akik irdulatoskodnak, meggondolatlanul be­szélnek és cselekszenek. Az ilyen háborgó kedélyeket a lelkipásztor jutalommal és nyájassággal csendesíti le. A lelkipásztor szerepe az orvos leiadata. Az oivosság pedig egyes-egyedül az Ige. Márc. 6. A nyugtalankodó nyáj meg­nyugtatója. Róma XII. 20—21. Minden gyü­lekezetben előfordulhat az, hogy a prédi­kátort a nyáj egyik vagy másik tagja nem kedveli. Az igazi lelkipásztor a nyugtalan­kodó hívekkel szentben is nemesen visel­kedik, a rossz-akaratot jóval fizeti vissza. Hosszútflrése, jósága, elnézése megszégye­nül a nyáj nyugtalankodó tagjait. Márc. 7. Az Isten országának hirdetője. János XVIII. 36. Jézus pásztorainak gazdag tapasztalatu és jámbor lelkű férfiaknak kell lenniük. Ahol csak megfordulnak, érezzék ott az emberek, hogy Ők nem a világért élnek, hanem első sorban Isten országáért Az ő igazi hazájuk nem e fődön van, ha­nem a mennyben, itt csak jövevények és idegenek, akik a másik, a jobb hazára tö­rekszenek. Az igazi lelkipásztorok tudatában vannak annak, hogy ék Jézus vére által váltattak meg, testük a Szendétek temploma. Márc. 8. A szerénység és az alázat em­bere. Lukács X'. 27—28. Az igazi lelki­pásztor sohasem fogad el dicséretet saját személyét illetőleg. Jézus elutasította ma­gától a hízelgőket és nem a maga tudomá­nyára mutatott reá. hanem Isten die őségére. Márc 9 Az Írások tudakozója. János V. 39. Az igazi lelkipásztor állandóan ol­vassa a szenlirást. Számára az Ige jelenti az örökéletet. Az Ő hivatása az, hogy bizonyságot tegyen a szentirásban lefektetett igazságokról. A nyáj sokszor azért tévelyeg, mert nem ismeri a szentirást Nincs fáklya, amely vezesse ót a lelki éjszakákon. Az igének tisztán és helyesen vaó hirdetése: ez a lelkipásztornak legfontosabb feladata. Márc. 10. A béres. János X. 12. Béres az, aki nem visel gondot a nyájra kellő lelkiismeretességgel. Ahol a gyülekezeti vezető béresnek bizonyul, ott elnéptelenedik a templom, ott hull a vakolat a falakról, ott porossá lesznek a padok és megkemé­nyedik a népnek szive. Az ilyen gyüleke­zetekben nagybaj van, alszik a hitélet és jönnek a különböző, nagy körültekintéssel dolgozó, mozgékony szekták, akik elcsábít­ják az evzngélium híveit a maguk aklaiba. Vannak felületes pásztorok is, akik csak akkor ébrednek rá a hibákra, amikor már a farki-sok nagy pusztítást végeztek a nyá ban. Márc. 11. A jó pásztor. János X. II. Krisztus a jó pásztor, mert életét adta a nyájért, a bűnös emberiségért. Az igazi lelkipásztor nem ismer fáradságot, nem kíméli az erejét és az egészségét, amikor gyülekezete érdekéről van szó. Az ilyen lelkipásztor nem csak prédikál a templom­ban, nemcsak keresztel, esket és temet, hanem egyleteket alakit, erőteljes belmisz- sziói munkát végez, munkatársakat nevel és ha kell, a legn gvobb áldozatot is meg­hozza a gyü'ekeze: fejlődéséért s van reá eset, hogy életét is odaadja evangéliumi meggyőződéséért, mint ahogy a nápolyi gálya rabok életüket adták hitükért. Tátrai Kárai?.

Next

/
Thumbnails
Contents