Harangszó, 1928
1928-03-04 / 10. szám
1928 március 4 HARANQSZÓ. 77 Svédországban, az északi hittestvérek között. A HarangS’ó számára irta: Wolf Lajos Sigtuna Svédország. 4 A Népfőiskolától alig száz lépéssel odább van az: ,Egyházi segítő munkára képesítő iskolau Ez pedig azt jelenti, hogy oda azok az emberek járnak, akiknek kedvük van az egyház szolgálatában dolgozni Elbeszélgetve a hallgatókkal, megtudjuk, hogy foglalkozásra nézve földmíves- munkdsok, iparosok, gyári munkások, kereskedők. A téli, hosszá tanfolyamon nincsenek olyan sokan, — most 10 — nyáron a néhány hetes tanfolyamán sokan vannak. A következő dombtetőn már megint egy másik iskola, Egészen új főgimnázium. Most avatták föl a reformáció emlékünnepe alkalmával. Ez az iskola nemcsak tudományt akar adni a tanulóknak, hanem jel- lemes, gerinces emberekké akarja nevelni őket. Ilyen a kép télen. Hát még nyáron 1 Akkor nincsen tanítás, az üres lakószobák szinte fölkinálják magukat arra. hogy a gyűléseket itt rendezzék meg. így is van. A népfőiskola régi és új hallgatói itt talá'koznak »nyárközép«-napján — június 21-én, — amely nap különösen is nagy ünnep itt Svédorstágbao. Ilyenkor kötözik össze a barátságnak a szálait régi tagok és fiatal diákok, 10 évi működése óta a népfőiskolának kb. 1000 hallgatója volt, akik csaknem mindannyian összeköttetésben állnak egymással. De nemcsak ők jönnek ide nyáron. Diákok, akiknek szabadságidejük van, kirándulnak ide. Itt gyülekeznek össze ifjúsági egyesületek vezetői, tanítók, tanárok, hogy komolyan beszélgessenek arról: hogyan lehet legjobban, legeredményesebben fölnevelni az ifjúságot az Isten- és hazaszeretet eszméjének a szolgálatára? Ennek a kicsi városkának a népe télen-nyáron csaknem csupa hátaiból áll. A merre az ember jár-kél, mindenütt fiatalokat lát. Fiúk, lányok, akik mesélve, dalolva nevetve, bizakodással indúlnak neki az életnek. Tél közepén is olyan ez a kép, mintha tavasz volna. Tavasz 1 — amikor a fiatal zöld kiütközik a földeken. Tavaszi zöld, amely jövő Ígéretét rejti magában. Az ember csak azt érzi: jó volt idejönni 1 ...a szomszédos dombtetőn romok, ...elmúlt idők tanúi, ...befejezett történet! ...itt új épületek, ...jövőről beszélnek 1 „ »Templomba menni? Minek az?I Ez már csak elavult szokás ma! Egyház? Ez a múltnak az intézménye volt, ma már nincsen rá szüksége senkinek I Csak azért van meg ma is, mert régi dolog és kegyeletből nem akarjak bántani ez emberek 1 Ál! addig, amíg magától össze nem dű>. azután vége!« — ...így szólnak sokan és leülnek az Íróasztaluk mellé, hogy annak a könyvnek, amelynek az a címe: »Egyháztörténet«, — megírják a befejezést, megírják a búcsúztatóját... Közben itt és másutt is, lelkes, munkabíró és dolgozni akaró emberek, nagyon nagy szeretettel kirajzolják, kifestik szépen egy új fejezetnek az első kezdőbetűjét, a jövő egyház- történetének a kezdőbetűjét. Hogyan folytatja majd ezt az írást a történelem irómestere? .. .ki tudja? ...ez rejtély minden ember előtt. De egy dolog bizonyos: az új fejezet is azt fogja elmondani, hogyan terjedt Isten országa ezen a földön 1 Áki tudja azt, hogy az Isten a múltban akár szerető szóval, akár ostorral a kezében népeket azon az úton tudott vezetni, amelyet az ö bölcs mindentudása jónak látott, az hitet tehet amellett, hogy Isten megteszi ezt a jövendőben isi (Vé*«). Két testvér ... Az életúton kelten mennek. Testvérek. Halkan beszélgetnek: A Test és a Lélek. Néha meg úgy van: halad az egyik. A másik lopva, titkon kőveti, Mostohatestvére csak neki. A látható és erős, az a Test. A másiknak, mely titkon megy vele, Lélek a neve. Mikor a Test rosszra vésik, Kezét megfogja az a másik Cs szól a Lélek: „Testvéri ne tedd ezt, baj lesz, féleki" De lehet, hogy a Test erősebb 5 a Lélek könyörög hiába, Míg meghal a szörnyű bánatába. Pedig a kettő együtt ád egészet. Két édestestvér: a Test és Lélek Közösen: ez a földi élet! De hogyha meghal a Lélek benned Mivel a Testet győzni hagyod; Emberi a neved: élőhalotti De ha a Test hal és él a Lélek, Uidám vagyok, a szívem éled, Tudom: enyém az Örőkéletl Polster Gyula József. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Az ember igazán nem tudja, sír- jon-e vagy nevessen, amikor például a Pesti Hírlap leveles ládája című állandó rovatban, melynek Írója Hegedűs Lóránt, többek között a következőket olvassa: „Dr. k. S. olvasónk tiltakozik a Biblia terjesztése ellen, mert azt hiszi, hogy abban bármilyen jóhiszeműen is katholikus ellenes irányzat rejlik“ s hogy „Luther Márton meghamisította a Bibliái.“ Hegedűs Lóránt, volt pénzügyminiszter, ki annyi szeretettel s elmélyedéssel forgatja a Bibliát, „ Védekezés a Biblia ellen “ c. válasza végén joggal kérdezi Dr. K. S.-től: „Mi az önök szándéka ? Jézus hitvallását terjeszteni vagy a magyarokat összeveszíteni? Mert az utóbbihoz mindig nagyon közel járunk, ellenben Jézustól annál távolabb. “ Mit is mond Jézus: Vizsgáljátok az húsokat (azaz olvassátok), mert azokban örök éltetek vagyon. (Ján. 5.39.) Evangélikus Ifjúsági Konferencia Sárszentiőrincen 1928. március hó 29-től április hó i-ig. Általános tudnivalók: Sárszentlőrinc tiszta magyar ev. község, mintegy 2500 lakossal Tolna megyében. Vasúti állomása Nagy- dorog a Budapest-Bátaszéki vasúti vonalon. 1922-ben ünnepelte a gyülekezet 200 éves fennállásának jubileumát. Szeniczei Bárány György alapította a községet is és a gyülekezetét is 8 odavezetett családdal. 0 keltette életre az egész Tolna-Bara- ranya-Somogyi esperességet. Kiváló lelkészei közül Szenicei Bárány György mellett Nagy István püspököt kell felemlítenünk, kinek lelkészsége alatt ev. algimnázium alakult Sárszent- lőrincen, melyet 1870-ben Bonyhádra helyeztek át. E gimnáziumnak volt két éven át növendéke Petőfi Sándor. Ma is fennáll az a ház, melyben lakott s az is, melybe tanulni járt. A nagy magyar költő születésének 100 éves évfordulóját a Petőfi társaság bevonásával ünnepelte az ev. gyülekezet. Később kiváló sárszent- lőrinci ev. lelkészek voltak Balassa János ős a költő pap, Sántha Károly. A sárszentlőrinci konferencián részt vehet minden 16. életévét betöltött ev. férfi, aki márciua hó 15-ig
