Harangszó, 1928

1928-02-12 / 7. szám

52 HARANGSZÓ 1928 február 12 el, nem fuvalkodott fel. Tudsz-e te kér­kedés és felfuvalkodás nélkül szeretni? Febr. 15. A maga hasznát nem kereső szeretet. I. Kor. levél 13.5. Az igazi sze­retet mirdig Önzetlen. Jézus önzetlenül szerette az embereket, jó tetteiért nem várta a világ háláját, sót amikor a , meg­gyógyítottak és a megvigasztaltak Öt ki­rállyá akarták tenni, elhárította magától. Tudunk-e mi hátsó gondolat nélkül, szá­mítás nélkül, teljes Önzetlenséggel szeretni. |aj azoknak, akik egoisták. Csak az altruiz­mus egyeztethető össze az evangéliummal. Febr. 16. A hamisságnak nem őrülő szeretet. I. Kor. levél 13. e Ismerünk kép­mutató szeretetet, amely a hamisságon alapszik. Vannak a társadalomban emberek, akik érdekeik megvalósítása céljából akár titkos, akár bevallott szövetséget kötnek egymással és minden eszközt megragad­nak, hogy céljaikat elérhessék. Az igazi szeretet nem keresi a titkos szövetkezése­ket, távoltartja magát a homályban buj- kálóktól. Kerüli az alakoskodást, de annál inkább örül az igazságnak. Febr. 17. Szeresd az Istent! Máté 22.37. A tizparancsolat örök érvényű törvényei közül az első az Isten iránti szeretetre vonatkozik. Hogyne fordulnánk az Úrhoz szeretettel, akitől életünket, erőnket és tehetségeinket nyertük? Tudunk-e eléggé hálásak lenni az Úr végtelen jóságáért és gondviseléséért? Teljes szivedből, teljes lelkedből és teljes elmédből kell az Atyát szeretni, a mi annyit jelent: minden érzé­sed, minden akaratod és minden gondola­tod az Istenre irányuljon. Febr. 18. Szeresd felebarátodat! Máté 22 . 39. Az Istenszeretetböl következik a felebaráti szeretet. Mi valamennyien egy Atyának gyermekei és igy testvérek va­gyunk, akiknek kötelességük az összetartás és a kölcsönös támogatás. Jézus a leg­nehezebb követelményt állítja elénk, amikor igy szól: ahogy tenmagad at, úgy szeresd felebarátodat. Febr. 19. A szeretet legmagasabb foka. János III. 16. Isten a legtökéletesebben tud szeretni. Az Atya végtelen szeretetének bizonysága az, hogy egyszülött Fiát el­küldte e világra, sót a Golgota keresztjére is. Az ártatlan Bárány, így halt meg a gonosz farkasokért. Az Úr végtelen szere- tetéért mi nem tudunk egyebet adni, mint a hálánkat, amely bűnbánó könnyek hulla- tásában és a megtérésben van. Farsang utolsó vasárnapján, amikor a világi vigas­ságoknak vége szakad s amidőn átlépünk a böjt bánatos napjaiba, jusson eszünkbe Isten irántunk való végtelen szeretete. Tátrai Károly. Dr. Mikler Károly beiktatása. Február 1-én iktatták be ünnepi keretek között Budapesten a Deák­téri díszteremben egyházmegyei fel­ügyelői tisztébe dr. Mikler Károly egyetemi magántanárt, nyug. jogaka­démiai dékánt a lemondott Tolnay Kornél örökébe. Broschkő Q. A. esperes imája, majd Sándy Gyula egyetemi tanár, budai egyházközségi felügyeld meg­nyitója után Mohr Henrik lelkész A boldogság. A boldogság tovatűnő álom, Repül, repül... sehol sem találom, Mint tarka szárnyú, édes kis pillangót, Mint csengő-bongó csodaszép hangot, Űzöm, kergetem... s mégsem érem el... 5 távolból csalóka visszhang felel... ...A boldogság játszi álomkép... Színarany ábránd... tündérmeseként Csillagországból ragyog le reánk. Szívünkben itt él örök vágy gyanánt. S míg harcra dobban érte hő szívünk Ezer ellenség kél harcra ellenünk... A boldogság szép, hófehér virág, El és virul a lélekréteken ... hullatja szerte csodás illatát, S futva utána hegyeken-völgyeken Elnyeli tőlünk a végtelen határ, S mire odaérünk felhők közelébe, Sebzetten, fáradtan, roggyanunk le térdre. ...S elmúlik rendre minden e világon... Elmúlik, röppen ... elért boldogságom! v.Ezernyi emlék él a szívemben, És mind elmúlik, röppenik csendben... Mint csillag az égről lehullik éjben, S velünk együtt pihen a temetőkertben... SOMOGYI JÁNOS. tett jelentést a szavazás eredményé­ről, mely szerint a budapesti egyház- megyei felügyelői tisztségre az ille­tékes gyülekezetek dr. Mikler Károlyt tisztelték meg bizalmukkal. Ezután egy küldöttség ment az űj felügyelő­ért, kit a közgyülés-felállva és szives szeretettel fogadott. Miután esküjét letette, előbb Broschkő G. A. esperes üdvözölte őt az egyházmegye egy­házai és lelkészei nevében, buzgó és odaadó munkára kérve ót nagyszerű elődeinek szellemében. Utána báró Radvánszky Albert egyetemes fel­ügyelő rendkívül elismerő és közvet­len szavakkal üdvözölte az új fel­ügyelőt, méltatván érdemeit, melyet mint a tiszai egyházkerület főjegyzője, mint jogtudományi fró, de főleg mint az eperjesi jogakadémiának a meg­szállás és megszüntetés elől Miskolcra való átmentője szerzett. Utalt leg­utóbbi nagyjelentőségű munkájára, az egyetemes lelkészi nyugdíjintézet szervezetének megalkotására s min­denkit mélyen meghatott az a kegye- letes hang, melyei megemlékezett a besztercebányai ev. papiakról s az ott nyert hatásokról. D. Raffay Sándor püspök a bányai egyházkerület nevében mondott igen nagyhatású üdvöiló beszédet. Dr. Zelenka Lajos tiszakerületi felügyelő, kúriai biró a tiszai egyház- kerület nevében üdvözölte. Az iskolák és tanerők nevében Dr. Hittrich Ödön főigazgató kérte támogatását a val­lásos szellemű nevelés feladataihoz, Reif Pál vallástanár a vallástanárok nevében köszöntötte. Dr. Mikler Károly meghatva kö­szönte meg az egybázmegvei közgyű­lésnek megválasztását. Beszédében munkacéljait az egyháztörténetből, az alkotmányból és letett esküjéből ki­indulóknak nevezte. A helyesléssel többször félbeszakított beszéd hatását még fokozták a befejezésül adott vá­laszok, melyek sorra vették az üdvöz­léseket s a férfias és őszinte léleknek mindenkit megható igaz megnyilvá­nulásai voltak. Ad multos annos I Morzsák. Kihez tértél meg? Az Apostolok cselekedetei 8. 39-ben azt olvassuk, hogy Filep, miután megtéritette a szerecsenországi főko- mornyikot, otthagyta őt, eltűnt mel­lőle. Mi lehet az oka annak, hogy a komornyik nem sopánkodik utána, nem is gondol arra, hogy el sem búcsúztunk, hogy milyen sokat be­szélhetett volna még nekem ez a Fi- lep Jézusról, hanem tovább megy az ő útján örömmel 1 Az volt az oka, hogy nem Filephez, nem Ezsaiáshoz, hanem Krisztushoz tért meg. Élő összeköttetésbe jutott Krisztussal s így hite független lett emberektől. Független-e a te hited a környeze­tedben beálló személyi változásoktól ? * (Modersohn.) A bűn leleplezése. A bűn igazi mivoltát Krisztus leplezte le, mikor rámutatott arra, hogy a bűn nem csak tény, hanem dolgozó személyes hatalom, hedve- zér, aki katonákat toboroz és zsoi- dot fizet. Aki Krisztust nem ismeri, nem ismeri teljesen a bűnt. Krisztus tudta, hogy ezért a leleplezésért ádáz harcot folytat ellene a Sátán. Nem csendes elmélkedésről van tehát itt sző az emberi természetről, hanem ádáz harcról. Dörög az ágyú, ször­nyű a küzdelem e két nagyhatalom között s te nem teheted meg, hogy semleges meredsz, mert a semlege­sen is keresztül gázol a harc. Mikor döntesz, hogy hová állsz be katoná­nak, el ne felejtsd, hogy fizet a bűn is, az előlegei nagyon kellemesek, de a végső leszámolás borzalmas. (Szónyi)

Next

/
Thumbnails
Contents