Harangszó, 1928

1928-12-09 / 50. szám

XIX. évfolyam.

197

50. szám.

Alapította

KAPI BÉLA

1910-ben.

Laptulajdonoa:

a Dnnánttill Lotler-SiSíetsío.

Az OrazÁaOK Lothcr-SzSiet- ség blrataloe lapja.

Kéziratok, előfizetési dijak és roklamációk a UARANGSZO szerkesztő kladóhiratalának SzentgotthArdrs (Vaavm.) küldendők.

Előfizetést elfogad minden evang. lelkéai és tanító.

KeoJelenlk minden vasárnap.

Emberek készüljetek, jól meggondoljátok, Jézust, ki jő értetek, mikép fogadjátok.

v*ezt6-kla4 Okira tel I

'’’T'üARD. l?g agyé.

Pg- alratal i

Aj Hág- kOn/T.

e Budapest,

Vm., Sk,- JtlrAlyl-u. N/a.

A „HAHAKBSB#“ alOflzetéal ára negyedévre 1 P 28 f. Félérre ÍP 48f. Csoportos kflldéaael 10*/t-oe kadresménj. Amerikába egész érre I dollár ; se utódállamokba negyedén. 1 P 80 flll.

Mennyország.

Máté 11.6

..........és a szeg

ényeknek az evangéliom hir- dettetik."

J

ézus Krisztus igazán Üdvözítő, mert a „szegényeknek“ az Üdvözítője I . . . A Hegyi-beszédben legelső szavával így szól: „Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa!“... Milyen csodálatra méltó, minden értelmet felülhaladó, nagy szeretet nyilatkozik meg abban, hogy Jézus éppen a „szegényeknek“, vagyis más szóval az elveszett, elkárh^zott embereknek a Szabadítója, és nékik hirdetteti az ő evangéliomát... Lázárt, az öreg koldust, elhelyezi Ábrahám keblén; a megtérő latornak szent ígérettel szól: „Még ma velem leszesz a Paradicsomban 1“

. . .; a megfáradtakat, és megter- helteket magához hívogatja; egyetlen eltévedt juhocskának utána megy, megkeresi mint jó pásztor; vámszedőkkel, bűnösökkel veszi magát körül . . . oh, Jézusban csak az kételkedhetik, aki nem akar „szegény“ lenni, aki nem érzi elveszett és elkárhozott voltát! . . . De ezeken kívül mindenki boldog örömmel fogadja az evangéliomot, mely a „szegénynek“ gazdagság, az elfáradottnak felfrissülés, a halottnak élet, a bűnösnek pedig bocsánat, élet és üdvösség!

Tartozzunk hát mi is a „szegények“ közé, hogy érettünk is, hozzánk is eljöjjön a Krisztus. Legyünk mindig jobban „szegények“, alázatos, szűkölködő emberek, akiknek egy gazdagságuk minden kincsük : a szívükben élő Krisztus ! Ekkor lesz ám öröm, hallgatni az evangéliom üzenetét: „Az embernek fia pedig azért jött, hogy megkeresse és megtartsa azt, ami elveszett . . .“

Örök nagy Istenünk! engedd, hogy lelki szemeinkkel megláthassuk gyengeségünket, veszendő voltunkat, és eljussunk a Krisztus igazismeretére! . . .

„Kitárom előtted szívem, h jöjj, légy vendégem nekem, dv és élet forrása vagy,

Erőt, békességet te adj.

Ha gond és bánat porba von,

Oh térj be hozzám Jézusom I

Jövel, oszlasd el a homályt.

Mely tévelygő elmémre szállt, Világoljon szövétneked,

Ha harcomban elcsüggedek.

Ha bűn terhes keresztje nyom,

Oh térj be hozzám Jézusom I“

Ámen *

Ne felejts el élni !*

Irta: Pasa László.

□z emberiség mai céltévesztett- gégének, az élet utján való eltévedésének a szomorú jelei a családi életben mutatkoznak leginkább. A házasfelek nem tudnak élni, nem tudnak egymással bánni, nem értenek a gyermekneveléshez, melyhez élő, szülői példaadés is kell s mindez azért van, mert nincs bennük hit, élő moralitás és szeretet. Tisztelet a kevés, de értékes kivételnek! Nincs pedig szebb a földi életben, mint a boldog, har- mónikus családi élet, melyben eszményi célok nemes, tiszta légkörben egyesítik nemcsak a közös kenyér, hanem a közös biblia körül is a kis családot. Az ilyen boldog családi kör igazán napsugaras, virágos oázis az élet sivatagján. Arany Jánosnak ilyen otthona volt, melyről azt írta, hogy: „mint a madár a fészekre, szomjú vándor hűvös érre, mint a gyermek anyaölbe, vágyom én e nyájas körbe. Itt, enyelgő kis családom közt van az én jó világom. Künn borong bár a magasban, itt örökké csillagos van.“ Hogy csak a jók lehetnek boldogok, az a családi életben

* Részlet a szerzőnek „Ne felejts el élni!“ c. rendkívül értékes munkájából. Pass Lászlónak Ne felejts el élni I c. könyvét, melyben az élet problémájával foglalkozik, melegen ajánljuk olvasóközönségünk szives figyelmébe. A könyv óra 3 P. Kapható a szerzőnél Kölasden (Tolna m.).

látszik meg leginkább. Csak annak az embernek lehet igazi otthona, akinek az életében van eszményi tartalom. Csak az ilyen tisztult légkörű családi körben nőhetnek az emberiség nagyjai naggyá, egész emberré. Nagy embereink mindig kiváló jellemű szülők családi nevelésében lettek kiváló jellemű férfiakká és áhítattal, szeretettel körülvett nagyasszonyokká. Csak az ilyen nemes családi légkörben lehet embert nevelni a gyermekből. A gyermeknevelés főtényezője nem az oktatás, nem a fegyelmezés, hanem a szülők egyéniségének a közvetlen, állandó, személyi hatása, a szülők példaadása. A nevelés főszabálya a szülők részére ez: „Légy olyan, amilyenné a gyermekedet akarod nevelni!“ A szülői jellem, a példaadás szuggesztív hatásának kiegészítője a szoktatás, az elismerés és intelem, dicséret és dorgálás, az erkölcsi oktatás s a nevelés művészetének minden más fogása, mely senkivel se veleszületett tudomány. A nevelés feltételének, a szülői tekintélynek önmagától, fokozatosan kell kifejlődni és megszilárdulni a gyermeki lélekben, amely tekintély nem a szülői hatalom előtt való kikény- szerített főhajtás, erőltetett engedelmesség, hanem a szülő jelleméhez, mint ideálhoz való, odaadó bizal-