Harangszó, 1928

1928-11-11 / 46. szám

1928. november 11. HARANQSZÖ, 357 igéje : „Egyik legszebb (éti és legnagyobb érdem az, ha valaki oltárt emel és temp­lomot épít." E jeligét néhány vonzó pél­dával illusztrálta, majd egyházunknak a világégés és nemzetünk összeomlása után támadt vallásosságéból eredő temp­lomépítési buzgalmát vázolta, amely egy­ben élénk tiltakozás azok ellen, akik egy­házunk vesztét jövendölik. A Gyómintézet veszteségeiről szólva, meleg hangon ele­veníti fel dr. Pauk Oszkár titkos tanácsos emlékét, aki 25 évvel ezelőtt jelen volt a békéscsabai közgyűlésen s több egyházun­kat is meglátogatta. Nemzetünknek meleg barátja volt s midőn gy. i. e. elnökünk a Gusztáv Adolf-Egyesület közgyűlésén Er- langenben neki bemutatkozott s megtudta tőle, hogy Sopron kitartott Magyarország mellett, ez emlékezetes szavakat intézte hozzá: „Remélem, hogy teljes és egész szívvel vonultak Magyarország mellett.. . Köszöntőm szép hazáját, nemes népét s mindazokat, akik híven munkálkodnak az Úr szőllőjében." Majd dr. Ahner Miksát s a hazaiak közül Mesterháza Lászlót és Farkas Győzőt parentálta el kegyeletes szavakkal. (Folytatjuk.) KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Október 31-én és november 1-én miniszteri rendelet értelmében la­pok nem jelenhettek meg. Eme rendelkezéssel kapcsolatban az egyik délután megjelenő fővárosi lap többek között a következőket írja-' ,,November első napja mindig ünnep volt és ünnep marad, — de október 31-ike öt év előtt először és most másodszor volt hivatalos ünnep. Ne értessünk félre: olyan magyar ember nincs, akármilyen hite légyen is, aki ne érezné át a reformáció emléknapjának szolen- nitását, történelmi lelkét és vallási jelentőségét. De kérdezzük: milyen ünnep az, amely külsőleg csak a lapok munkaszünete által doku- mentáltatikl Milyen ünnep az, amikor a hivatalokban dolgoznak, amikor minden boltajtó nyitva, minden gép forog, csak a közvé­lemény gépezete állíttatik meg. Olyan volt ez a város, mint egy siketnéma óriás: járt, kelt, loholt, szaladgált a dolga után, de sza­vát nem hallotta senki s ő sem hallott semmit, — ha csak nem a pletykát, amely szakadatlanul zúg a levegőben, amikor nincs újság; mert amikor nincs hír, ak­kor álhír van. Kormányrendeletre ünnepelni, ezt még lehet, — de a reformáció emléke nem olyan rendeleti ünnepeltetést követel ezekben az időkben, amely csak az ujságbetük kényszerpihenésében mutatkozik s csak a közvélemény halotti maszkjában.“ Elég néked az én kegyelmem. Iskolaavatás Szentgotthárdon. Istennek tetsző ünnepet ült a szentgotthárdi missziói egyház okt. 28-án. E napon avatta föl s adta át magasztos rendeltetésének az egyházközség újonnan létesült is­koláját Zongor Béla esperes, ün­nepi istentisztelet keretében. Bevezető ének után Czipott Géza lelkész végezte az oltári szolgála­tot, melynek liturgikus keretét Papp Zoltán hegedűművész csodálatosan szép hegedüjátéka, Lang Mária szép szólóéneke és az egyházi vegyeskar ünnepi karéneke Ravasz Endre tanár mesteri vezetésében szolgáltatta. Ezután Zongor Béla esperes magasanszárnyaló beszéd­ben méltatta a nap jelentőségét, megemlékezett a nemes alapítvány­tevőkről : néhai özv. Tóth Sándor- néról és özv. Tóth Gyulánéról, akiknek nemes elhatározása, ál­dozatkészsége tette lehetővé az ev. iskola létesítését Szentgotthár­don. Karének, ima és a Himnusz eléneklésével véget ért az ünnepi szertartás, amely után díszközgyű­lés következett az iskolában. Itt rendkívül megható jelenet' volt, amint 10 iskolanövendék: Leibin- ger Gizi, Lackner Gyula, Kollár Károly, Czipott Éva, Kiss Emma, Ebenspanger Irén, Lang Anna, Berke Jolán, Scháberl Margit és Lang Jenő egy-egy virágcsokorral, néhány meleg szóval üdvözölték a megjelent vendégeket. A közgyűlés hálás szívvel em­lékezett meg a kultuszkormány jóakaratáról, Vargha Gábor ország- gyűlési képviselő közbenjárásáról, nemkülönben az egyházi hatósá­gok szíves jóindulatáról. A köz­gyűlés egyhangú lelkesedéssel a tanítói állásra Szabó I. Károly ke- menesmagasi tanítót jelölte. Soko- ray Elek felügyelő mondott ezután hálás köszönetét mindazoknak, akik az iskola létrejöttén odaadás­sal fáradoztak és megjelenésükkel az ünnep fényét emelték. A gyü­lekezet örömében osztozkodtak: szentmártoni Radó Lajos felsőházi tag, egyházm. felügyelő, Vargha Gábor országgyűlési képviselő, Dezső Lipót tanfelügyelő, Kiss Elemér főszolgabíró, Bertha Benő kir. járásbiró, Markovics János rendőrfőtanácsos, Blazsevátz József főállatorvos, Kluge Pál körmendi felügyelő stb. A közgyűlés táviratilag üdvö­zölte Petróczy István miniszteri tanácsost és Kapi Béla püspököt. A díszközgyűlés a Szózat elének­lésével ért véget. Délben Scháberl János vendég­lőjében a vendégek tiszteletére presbiteri ebéd volt. A kis szentgotthárdi gyülekezet legszebb álma tehát, mellyel kez­dettől fogva a templom mellé oda­álmodta az iskolát, Isten csudála­tos kegyelmi ajándékakép valóra vált. A missziói egyházhoz fűzött re­mények mind teljesedésbe mentek. Rövid 19 éves fennállása alatt az egyházközség telket szerzett az egyházi épületek céljaira, szép templomot épített, kulturházat emelt, iskolát állított a templom mellé, majd a háborúban hősi halált halt egyháztagok emlékét fekete márványtáblán örökítette meg, alapítványait közel 1300 P-ig gyarapította. A szentgotthárdi misz- sziói egyház életében valóra vál­tak az írás szavai: Elég néked az én kegyelmem ; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el. Az Országos Lutherszövetség 1928 november 14-iki munkarendje. 1. D. e. V*9 órakor istentisztelet a Deák­téri ev. templomban. Végzi: Paulik János, MELE elnök, nyíregyházi lelkész. 2. D. e. VälO órakor a zértkonferencia megnyitása dr. Kaas Albert báró, elnök által. Ezt követik a következő előadások: 3. A szociális igazság az Ótestámen- tomban. Előadó: Dr. Deák János, egyet, tanár. 4. A szociális igazság az Üjtestámen- tomban. Előadó: Duszik Lajos, miskolci lelkész. 5. Wicherntől napjainkig. Előadó : vitéz dr. Kendeh-Kirchknopf. 6. Szociális érzésre nevelés. Előadó: Vidovszky K., a Luther Otthon ig. 7. Az ev. nő szerepe a szociális igaz­ságra törekvő nemzet és egyház életében. Előadó : Gregersen Lujza, a Prot. Nőszövet­ség főtitkára. 8. Kultúra és vallás falun. Előadó: Czipott Géza, szentgotthárdi lelkész. 9. Kultúra és vallás a városban. Elő­adó : Kemény Lajos budapesti lelkész. 10. Keresztyén gondolkozás és szociális gondolkozás. Előadó : Dr. Csengődy Lajos, salgótarjáni lelkész. 11. A Lutherszövetség programmja. Elő­adó : vitéz Dr. Kendeh-Kirchknopf G., az OLSz. igazgatója. 12. D u. 3-kor az Országos Lutherszö­vetség választmányi ülése a Leánykollé­gium sütőutcai kistermében. 13. A délelőtti zárt konferenciáról el­maradt témák befejezése, d. e. 4—5-ig. 14. D. u. 5 órakor az Országos Luther­szövetség közgyűlése.

Next

/
Thumbnails
Contents