Harangszó, 1928

1928-11-11 / 46. szám

358 15. D. u. 6 órakor az Evang. Papnék Országos Szövetsége által rendezett vallá­sos estély a Deák-téri templomban. Megjegyezzük, hogy a Leánykollégium Sütő utcai dísztermében tartandó zárt kon­ferenciára belépni csak igazoló jegyekkel lehet, melyek a gyülekezeti Lutherszövetség útján szerezhetők be. Az előadások 15 percig tartanak. Egy- egy tárgyhoz három hozzászólás lehetséges, de ezek 5—5 percnél hosszabb időt nem vehetnek igénybe. Budapest, 1928 október hó 31-én. vitéz KenJe-Klrdiknopí G. flr. Dáró Kaas Albert ír. az OLSz. igazgatója. az OLSz. elnöke. OLVASSUK A BIBLIÁT! Hová ? ... Nov. 12. Küzdelemre. 99 Zsoltár 10. Átgondolom életemet s látom, hogy több abban a baj, mint a derűs, boldog, gond­talan nap. Még a mai napom sem volt zavartalan. Szép terveimnek, álmaimnak java része olyan volt. mint a fű: reggel kisarjadt, este elhervadt. Jószéndékomban sokszor elgáncsolnak irigyeim, ellenségeim. De nem egyszer megbénít a saját gyarló­ságom is. Minél inkább múlnak eszten- deim, annál inkább tapasztalom, hogy kenyeremet arcom verejtékével kell ennem. De nem csüggedek, mert küzdelmeim közt is Uram, te vidámítod meg az én nyomo­rúságaim napjait. Nov. 13. A Hórebig. I. Kir. 19.4—8. Illés történetében meglátom életem egyes mozzanatait. Hányszor szeretném én is, hogy mindennek vége legyen 1 De nem lehet. Sikertelen terveimmel, széthullott reményeimmel vándorolnom kell tovább, mint Illésnek a Hórab hegyig. Rejtelmes titok előttem, hogyan tudom megtenni ezt az útat. De megfejtem a titkot, ha elfoga­dom az örök élet kenyerét és vízét: az evangéliomot s annak erejével acélozom meg fáradt testemet és lankadó lelkemet. Nov. 14. Megnyugvásra. Jób 17. io—is. Szomorú igazságot tanulok: csak akkor lesz teljes megnyugvásom, akkor lesz vége küzdelmeimnek, ha házam a sír lesz s ágyamat a sötétségbe vetem. Csalódásaim, könnyeim, verejtékes boldogságom a ko­porsóban múlnak el. Lehet, hogy ma vég­kép be is fejezem ezt a tanulást, hogy az éjszaka leple síri szemfedőm lesz, mely alatt örökre megnyugodhatom. De azért nem zúgolódom, hiszen porból vétettem, porrá kell lennem. Isten akarta így, — megnyugszom akaratán. Nov. 15. Nyugtalanságra. Lukács 16. 19—31. A koporsó még nem a vég, hanem a túlvilág kapuja ; gazdagoknak, lázárok­nak egyaránt át kell menni rajta. A sír pora tehát nem megsemmisülés, mert az én vallásom nem a halál vallása. Én is eljutok abba a másvilágba, ahol nevemet, titkaimat, egyéniségemet és sorsomat jól ismerik s ahol egész földi életem viszon­zásra talál. Ha gyötrelem volt itt a sor­som, ott boldogság vár; ha itt hidegszívű voltam, ott lángok közt bűnhődöm. Néha örvendve gondolok erre a másvilágra, de lelkiismeretem sokszor nyugtalanít, mert vétkeim miatt igazán csak ott fog elérni méltó sorsom. Úgy akarok élni, hogy Lá­zár sorsa legyen az én sorsom is. Nov. 16. Diadalra. 1. Kor. 15 . m—57. Boldog sejtelmek ébredeznek bennem. Isten nem engedi, hogy leikéből lelkedzett életem szétszakadjon a semmiségbe, mint HARANQSZÖ. a foszló felhó. Romlandó életem után ro- molhatatlant tartogat, ahol nem sebez mór a nyomorúság és halál fulánkja. Napon­ként felkínálja az evangélium örök kin­cseit, a kincsekben láthatatlanul a Krisz­tust s benne a halált meggyőző erőt. El­fogadom ezt a drága életkincset s emelt fővel nézek szemébe minden bajnak, bűn­nek, még a halálnak is, mert tudom, hogy végül diadalt aratok. Szentül fegadom : úgy élek ezentúl, hogy Jézus diadalmas vitéze lehessek. Adj ehhez erőt. Istenem 1 Nov. 17. Isten meglátására. Jób 19. 25—27. A halál feletti diadallal még nem érem el végső célomat. Oda kell eljutnom, ahonnan mindén út kiindul és ahova visz- szaérkezik : Istenhez. Szemtől-szemben kell állnunk egymással s életemnek, lelkemnek, mindenemnek oly tisztává kell lenniök, hogy Istent megláthassam. Akkor majd nem könyvekből olvasom, nem ihletett ajkakról hallom és nemcsak szívemben érzem titkon, hogy milyen az Isten, „hanem magam látom meg magamnak ; az én sze­meim látják meg, nem más“. Lehetséges ez a boldogság?... Igen, mert Jézus nem tanított lehetetlenséget, mikor azt tanította: „Boldogok, kiknek szívok tiszta, mert ők az Istent meglátják“. Uram I Tisztítsd meg az én szívemet 1 Nov. 18. Az örökkévalóságba. Zsid. 13.14. Hová vezet életem útja?... Küz­delmén, halálon, koporsón ót Isten akara­tából egy örök-változatlan másvilágba s véget ér az Isten trónusánál. Ezért nem elég a szívnek, — akár szegény, akár gaz­dag, akár beteg, akár egészséges, akár fiatal, akár öreg, — a földi élet, annak minden pompája és Ígérete. Nem elég, mert Isten belénk oltotta az örök élet, a válto­zatlanság, a végtelen jövendő utáni vágyó­dást. „Nyugtalan a mi szívünk mindaddig, míg tebenned meg néni nyugszik.“ Te vagy az örökkévalóság, Uram. Leborulok előtted s óldlak, hogy életem legvégső célját az örökkévalóságban jelölted ki. vitéz Magassy Sándor. EGYRŐL-MÁSRÓ1. A mindennapi életből. Huszonkétmillió pengő hitel a gazdáknak. A kormány a szarvas- marha- és sertéshizlalás céljaira 12 millió pengő kölcsönt bocsátott rendelkezésére az állathizlalással foglalkozó gazdáknak. A kölcsö­nöket az Országos Központi Hitel- szövetkezet, a Kisbirtokosok Or­szágos Földhitelintézete és a Ma­gyar Mezőgazdák Szövetkezete fo­lyósítja. A 12 millió pengő összegből 2 millió pengő az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó községi hitelszövetkezetek útján száz holdon aluli kisgazdák ré­szére kizárólag sertéshizlalási cé­lokra nyújtandó kölcsönökre for­dítandó. A kölcsönt igénybevevő kisgazda a kölcsön összege után évi 5 szá­zalék kamatot fizet. Sertésenként 60—70 pengő, kivételes esetekben 1928. november 11. legfeljebb 100 pengő kölcsön nyújt­ható. Ezt a hitelt váltó ellenében hat hónapra bocsátják a hizlaló kisgazdák rendelkezésére. A további tízmillió pengőt a nagyobb gazdák és bérlők részére, úgy szarvasmarha-, mint sertéshiz­lalási célokra nyújtandó tízmillió pengő állami hitelhez az intézetek ugyancsak 10 millió pengő saját tőkével tartoznak hozzájárulni. Az ilymódon előálló 20 millió pengős hitelkeret kétharmadrésze szarvasmarhahizlalásra, egyhar- mad része pedig sertés hizlalásra fordítandó olyképpen, hogy az egész tőke összeg kihelyezéses felerészben október hónapban, fe­lerészben pedig november hóban történhetik. A szarvasmarhahizlalásnál da­rabonként 400—500 pengőig ter­jedhető hizlalási kölcsön, a sertés­hizlalásnál pedig darabonként 100 pengőig terjedhető kölcsön nyújt­ható, maximálisan nyolc havi idő­tartamra. A kölcsön után a hizlaló gazdák és bérlők évi 5 százalék kamatot térítenek és ezenfelül — a váltóürlap- és váltóbélyeg kivé­telével — semmi más költséggel nem terhelhető. A kölcsönt igény­bevevő kihizlalt állatait minden korlátozás nélkül szabadon érté­kesítheti. Az intézetek a hizlalási meg­állapodásban vállalt kötelezettsé­gek betartását és a hizlalás ok­szerű menetét ismételten ellenő­rizni tartoznak. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer­ne az, hogy a kölcsönvett össze­get egészben vagy részbeh nem hizlalásra fordítják, úgy a kölcsön azonnal felmondandó s a kölcsön­vevő által az egész hizlalási peri­ódusra évi 10 százalék kamat té­rítendő. HETI KRÓNIKA. A miniszterelnök betegségéből fölépült. — A pénzügyminiszter 27-ik jelentése nem tartalmaz semmi meglepőt. — Tisza István hívei az idén is nagy számban zarándo­koltak el a geszti sírbolthoz, hogy kegye­letüket a nagy államférfi emléke iránt le- rójják. Az ünnepi beszédet Mikszáth Kál­mán főispán mondotta. — Magyar Hét november 3—11-ig fényes tanúságot szol­gáltatott arra nézve, hogy semmiben sem szorulunk a külföldi gyárak érúcikkeire ; hogy a magyar ipar megáll a maga lábán ; hogy a magyar kereskedő nem szorul kül­földi gyárosra ; hogy a magyar közönség­nek nem kell külföldi árút vásárolni. Erdélyben a színmagyar székelyföldön sem használhatják a magyarok éllamhiva- talban az anyanyelvűket.

Next

/
Thumbnails
Contents