Harangszó, 1928
1928-10-07 / 41. szám
XIX. évfolyam. 1928. október 7. 4l. szám. Alapított* KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonoa : a Duilttll Lntlier-SzöYetsfio. Az Országon Lathor-HzÖTel- ség hivatalos lapja. Kéziratok, előfizetési díjak és roklamációk a HARANGSZO szerkeeitő- kladóhivat&l&nak SzentgotthArdra (Vasvm.) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. Megjelenik minden vasárnap. BaarkautA-kladókliraUl: SZENTOOTTHÄRD. V»o ANBSZÓ“ alBflietésI ára negyedévre 1 P 28 f. Félévre 8 P 40 f. Az Istennek jótetszése caoporto* widéaaei . KP/o-oa kedveamény. Éltem zsinórmértéke. áinerlkába egén évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 00 fill. Szeresd az Urat!... Máté 22.87. „Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szivedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.“ A zt hiszem ez a nagy parancsolat, már puszta hallásra is, szégyenpírba vonja arcunkat és mélyen megaláz bennünket . . . Mit is jelent hát: igazán szeretni az Urat ?. . . Első sorban követeli ez a parancs, hogy Isten legyen nekünk legdrágább kincsünk. Mi pedig hányszor valljuk csak a szánkkal a zsoltár igéjét: „Náladnál egyébben nem gyönyörködöm a földön“... és azután rabul ejt a mulandók szeretete, a veszendő kincsek óhajtása, az Örökkévaló helyett.... Követeli ez a nagy parancsolat azt is, hogy egész szívünkkel Istenen függjünk . . . Igen, úgy amint a gyermek az édesanyján, amint az örökzöld borostyán a falon vagy a fán csüng, amelyre felkúszott, amelyre ránőtt, amelyből erőt, életnedvet szí... aki így csüng Istenén, az szereti igazán az Urat! . . . De benne van a parancsban az is, hogy lelkűnknek legforróbb vágya Isten-felé szálljon. Hogyan is mondja a 42-ik zsoltár? .........Mint a szarvas kívánkozik a folyóvizekre, úgy kívánkozik az én lelkem hozzád oh Isten 1“. . . Nos, e világ hiú örömeivel szemben felébredt már a mi lelkűnkben a forró vágyódás az igazi örömök után ?... A szenvedések kereszthord ozása közepette sóhajtunk-e a minden vigasztalások Istene után ?. . . az Úr után, aki Megtartónk?... a könyörülő Isten után, aki szeretetével felüdít, igéjével vígasztal, szent Leikével megerősít?. .. Sóhajtunk mi utána ?... Istent szeretni azt is jelenti: legnagyobb gyönyörűségünket őbenne találni!... És hát mi valóban gyönyörűségesnek találjuk mindig az ő gondolatait és az ő útjait?... Aki Istent szereti, az mindenütt és mindenkor tisztességet szerez az ő Urának 1 . . . És ehelyett mit látunk?... Ahol bizonyságot kellene róla tenni, ott megtagadjuk, ahol túláradó örömmel beszélni kellene róla, ott hallgatunk... félelem, közönyösség, nemtörődömség lefogja nyelvünket I . . . Uram 1 ne ítélj bennünk érdemünk szerint. Könyörülj rajtunk 1 „Oh szeretet szent köteléke, Vonj és fűzz Teremtőmhöz engemet I Oh bánom, szégyenlem. hogy véle Nem tartottam meg híven frigyemet: Oh én vétettem Megtartóm ellen, Jóért neki gonosszal fizettem I . • * Ezután buzgóbban hálálom Az Urnák sok jótéteményeit; Nem lép a bűn útjára lábam, Kegyes szándékimban hitem segít. Az Urnák új hűséget fogadok, Szívemmel, éltemmel hálát adok.“ Amen Mergitur, non submergitur! Üdvözlőbeszéd, amellyel Ziermann Lajos e. e. e. gyámintézeti elnök, kormányfő tanácsos 1928. szept. 17-én Freiburgban köszöntötte a Gusztáv Adolf egyletet. H áromszáz évvel ezelőtt, mikor Magyarország még a török rabigát nyögte, az országnak a Habsburgok által uralt részében, a majdnem tisztára evangélikus lakosságot „katholikussá akarták tenni“. Abban az időben annak a városnak, amelyikből önökhöz jöttem, Sopronnak, az ország nyugati kapujának volt egy kiváló polgár- mestere : Lackner Kristóf. Ez a polgármester abban a felette nehéz s vészterhes időben a régi szép városház falára egy széltől-vihartól felkorbácsolt habzó tengert festetett s a tajtékzó habok közé Magyar- ország címerét, melyet a leviathán s mindenféle sárkányok s szörnyetegek el akartak nyelni. A kép fölé pedig ezt az igét íratta: „Mergitur, non submergitur“. Mergitur, non submergitur! Vagy, mint ma mondanánk: Gott lässt uns sinken, aber nicht ertrinken 1 (Isten ugyan megengedi, hogy alámerüljünk, de nem engedi meg, hogy elmerüljünk.) Ezek a szavak jellemzik legjobban hazánk s egyházunk mai helyzetét is. A hazánkat mindenfelől környékező ellenség elvette tőlünk az ország ih részét (190.000 négyzet- kilométert) és magához ragadta a lakosságnak több mint a felét (10 milliót). Csonka Magyarország mai területe csak 91.000 négyzetkilométer és lakosainak száma 8 millió. Ebből a 8 millióból 5 m. katholikus, ÍV* m. református, nem egészen V* m. evangélikus, a többi más felekezethez ill. valláshoz tartozik. S ezen széttépett, megalázott, porba tiport országra s népre ellenségeink ma is fogukat fenik, mint hajdani városházunk falára festett képen a leviathán országos címerünkre. Oh csoda-e, ha ilyen körülmények közt sokszor félünk? De ha félünk is, nem csüggedünk el, mert mi hiszünk Magyarország feltámadásában. S mi hisszük, tudjuk, hogy Magyarország csak Németországgal együtt támadhat fel. Azért ez a mi
