Harangszó, 1928
1928-09-23 / 39. szám
300 HARANGSZÓ, 1928. szeptember 23. ha vele nem a földön, hanem a mennyen belül akarunk kivivni előnyöket. Mikor a tékozló fiú a béresek közt kér magénak helyet, több szeretet és ragaszkodás van a magatartásában, mint a Zebedeus fiai kérésében. Az Úr iránti szereteted ne abban nyilvánítsd, hogy nagy adagot rendelsz a vele való dicsőségből, hanem azzal, hogy nagy részt vállalsz az érte való szolgálatból. Ssept. 28. A bünbánat alapján! Lukács 7, 36—50. Ez a rész tárja elénk legvilégo- sabban, hogyan kell szeretni Jézust. A bünbánat alapján. Nem azért, mert kedvesen beszél, mert nagyon szép munkával biz meg, mert olyan jó egy igazán nagy léleknek kedveskedni. Hanem azért, mert ö bocsáthatja meg minden bűnünket. A bűnös nő még nem tudta, hogy a megbocsátás jogénak ára Jézus részéről a kereszt volt. Mégis mennyire szerette őt! És te ? Szept. 29. Jobban mindenkinél! Máté 10, 37—39. Azon volt, hogy a szeretet terén megszüntesse az ember és ember közti különbségtevést. De a saját személyével szemben annál inkább igényelte, hogy különbség tétessék. És ez természetes. Ha a bünbocsánatot elfogadod alapul, akkor világos, hogy kit illet meg a szeretet terén az elsőség 1 Mert a legjobb atya, a legjobb anya sem szerezhet bünbocsánatot. Szept. 30. Egy ritka szó. János 21,15—19. Jézus nem azért kérdezte oly sokszor Pétertől: „Szeretsz-e engem" — hogy meg- barátkoztassa jobban a szóval : — „Igen, Uram, szeretlek Téged.“ Feltűnő, hogy a bibliában alig van egy heK, ahol valaki azzal jellemezné magát: „Én szerelem az Urat." Aki megérti, hogy mily 3okat jelent ez a szó Jézussal szemben, az minden ragaszkodása ellenére is szent félelemmel gondol a kérdésre : „Van-e nekem jogom ezt mondani: szeretem Jézust 1 ? És ép azok. akik ezt magukra nézve legtöbbször kétségbevonják, juthatnak legmélyebbre az ő SZeretetében. Gáncs Aladár. A lelkiismeret. IX. Károly, Franciaország királya volt az, akinek uralkodása alatt ment végbe az emberiségnek egyik legtragikusabb eseménye: a párisi vérnász. 1572 augusztus 24—25-ike közt levő éjszakán sok ezernyi francia hugenotta vére öntözte Páris utcáit. A gyenge jellemű király nemcsak beleegyezését adta a gaztetthez, de ő maga adta meg a jelet is a vérengzésre. Kezében puskával ő is részt vett a hugenották gyilkolásában, Később iszonyú lelki- ismereti furdalásokat kellett kiállania. Nappalait és éjszakáit a leöltek visszajáró rémes alakjai népesítették be. A nagy lelkiismereti furdalástól úgy lefogyott, hogy utoljára csak a csontja s bőre maradt. Halála Pál feledhetetlen szavait juttatta a kortársak eszébe: „Ne tévelyegjetek, Isten nem csu- foltatik meg, mert amit vet az ember, azt aratándja is.“ KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. A katholikus népgyűléseknek kimondott célja: katholikus hitükben megerősíteni a híveket. Valójában azonban ezeken a népgyűléseken leszedik még a keresztvizet is sokszor a protestánsokról. Tapolca után legutóbb most Egerben volt népgyűlés, ahol is Károlyi József gróf beszélt. „A katholikus vezérek voltak — úgymond — igazi értékei a magyarságnak, nem pedig azok, akik századokon keresztül polgárháborúkat rendeztek és akiket a meghamisított történeti könyvek nemzeti hősként ünnepelnek“... „Ha lapozgatunk kül földi történelmi könyvekben, azokból megtudhatjuk, hogy Budavár törökjei között sok volt a kálomista és mikor Aradról kivonultak a törökök, velük hagyták el a várost a protestánsok is, akik egy gyékényen árultak a törökökkel". Szegény, szerencsétlen hazaáruló protestánsok!. . . Azt hissiiik ehhez igazán nem kell kommentár. A magunk részéről csak sajnálni tudjuk az ilyen s ehhez hasonló elszólásokat. A katolikusoknak nem használnak velük, a protestánsoknak meg nem ártanak. De a vörös harmadikat azt igenis tápláljuk velük, holott ellene összefogni a legelső keresztényi és nemzeti érdek volna. Templomavatás Soboron. A sobori ev. leánygyülekezet szép új templomát szeptember 9-én avatta fel lélekemelő ünnepély keretében Kapi Béla püspök, aki e célból délelőtt '/alO órakor érkezett Pápára László Miklós püspöki titkár kíséretében, ahol Gyarmathy Dénes rábaszentandrási lelkész fogadta. Innen a püspök autón folytatta útját Rábaszentand- rásra, ahol is a templom előtti diadalívnél a gyülekezet nevében dr. Mihályi Kálmán felügyelő, az ifjúság nevében Glatz Lajos tanító köszöntötték. Tisztelegtek itt a püspök előtt a tűzoltóság, a leventék, a politikai község stb. Soborra megérkezve az új templom előtti diadalkapunál az egyház- megyei lelkészi kar élén Farkas Elemér esperes üdvözölte a főpásztort. A templom kapujánál azután Mihály Kálmán dr. felügyelő rövid beszéd kíséretében átadta a püspöknek a templom-kulcsot, akinek felhívására a helyi lelkész a templomot megnyitotta. Farkas esperes oltári szolgálata után Kapi püspök a 107. zsoltár alapján mondott gyönyörű beszédével felavatta az új templomot s az új orgonát. Az ünnepi istentisztelet fényét emelte a sobori férfikar éneke és Kárpáti Sándor ny. tanítóképzőintézeti tanár művészi orgonajátéka. Ezután keresztelt Mikolás Kálmán, egyhézkelést végzett Bojtos László, Úrvacsorát szolgáltatott az egyházmegye lelkészeinek, akik előző napon Szetffötö£ti£QTi,<j£lkészértekeztetet tartottak, továbbá a presbitereknek Gyarmathy Dénes helyi lelkész. Istentisztelet után díszközgyűlés volt, melyen a lelkész felolvasta az építkezés történetét s az adományokat. A kis, alig 200 tagú gyülekezet minden egyes tagja szinte erején felül meghozta áldozatát a templomért, melyet teljesen saját erejükből építettek fel. Az ünnepség a Himnusszal ért véget. Dísz- közgyűlés után a tanítólakon az egyházmegye lelkészei, tanítói, r. k. igazgató-tanító és templomatya n kath. hitközség nevében, a Nőegylet és ifjúsági egylet, a csornai fiókgyülekezet Payr Gusztávval az élén tisztelegtek a püspök előtt. Délben a Nőegylet rendezésében közebéd volt, amelyen számos felköszöntő hangzott el. Raffay püspök és az iskola- politika hiányai. Raffay Sándor dr. püspök a Deák-téri templomban rendkívül érdekes szószéki beszédet mondott abból az alkalomból, hogy az új iskolaév megnyilt és szónoklatában arról nyilatkozott: „menynyiben áldás és mennyiben átok az iskola“. Kifejtette, hogy az olyan vallástanítás, amely csupán a más- felekezetüek elleni gyűlöletre oktatja az ifjúságot, kárhozatos, át- kos, holott a hitoktatónak elsősorban pozitív, vallásos, hívő lelkeket kell nevelnie. Az általános iskola- politika hibája, hogy uniformizálja a gyermeket, értelmi kiképzést nyújt és nem határozott egyéniséget, megtámadhatatlan és rugalmas jellemeket. Áldást jelent úgy a nemzetre, mint az egyházra, ha az ifjúság, a jövő nemzedék, amelyet fel kell vérteznünk minden kisértéssel és minden gyengeséggel szemben, egy új iskolapolitika révén is meg tudja állani helyét az élet versenyében. Luther vagy Loyola? Ezen a címen az év folyamán dr. Szeberényi Lajos Zs. békéscsabai főesperes szakavatott tollából egy theológiai tanulmány látott napvilágot, mely tanulmány által az illusztris szerző miként előszavában irja: a protestáns önvédelmi harchoz szerény eszközt akar nyújtani azon meggyőződéssel, hogy e nehéz időben mindenki köteles a neki nyújtott lelki ajándékok mértékéhez képest védelmezni az apák drága örökségét és a mi lelki kincsünket. Dr. Szeberényi Zs. értékes könyvének első részében az igazi történetírónak objektivitásával rajzolja
