Harangszó, 1928
1928-09-02 / 36. szám
XIX. évfolyam. Dunántúli Prot. Lap“ Kiadóhivatala 179 36. ozánt. Alapította KAPI BÉLA 1910-ben. l.aptulajdonos : a Dnnántfill Lattier-SzQvetsfia. Az OrzzAaoa l.uther-SzSzet- aég hlrataloH lapja. Kéziratok, előfizetési dijak és reklamációk a HARANGSZÓ szerkesztő kladólllvatalának Szentgotthárdra (Vasvra.) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. Megjelenik minden vasárnap. Pápa Csarnoki a tudománynak, mlelőttünk nyitva állnak. Örök felség buzgón kérünk, Szentlelkedet közöld vélünk. A^itéBijiat>r^'': előfizetési ára negyedévre 1 P 2« f. Félévre 2 P 40 f. Csoportos küldéssel 10»/«-os kedvezmény. Amerikába egész évre 1 dollár; az utódállamokba negye re 1 P 00 fllL Tanuljunk!... Lukács 16.8. „E világnak fiai eszesebbek a világosságnak fiainál a maguk nemében.“ K[e resteljük, tanuljunk e világ * ^ fiaitól mi, a Jézusnak követői, a Mesternek tanítványai I Iratkozzunk be az ő iskolájukba és tanuljunk tőlük — bölcseséget I---K i nem látná, hogy e világ fiai milyen körültekintők, ügyesek, szorgalmasak és kitartók a maguk dolgaiban, amikor szegényes, földi érdekeikért kell harcolniok. Tanuljunk tőlük 1 Mi legyünk ugyanolyan körültekintők, ügyesek, szorgalmasak, kitartók, amikor a mi örökkévaló, mennyei érdekeinkről van szó és üdvösségünkért harcolunk. Nézd a telhetetlent, a fösvényt, a zsugorit: milyen szenvedélyesen vágyódik veszendő kincsei után — nem tudnánk mi is ilyen szenvedélyesen vágyódni romolhatat- lan, mennyei örökségünk után ! ? ... Amott egy hiúsággal telt ember büszkélkedik előtted, kinek minden gondja arra irányul, hogy külsőleg feldíszítse magát hamis gyöngyeivel ... tanuljunk tőle I Díszítsük életünket a hitnek és szeretetnek szent ékességeivel... De tanulhatunk még a rablóktól, a tolvajoktól is. Ezek a rossz emberek, e világnak a fiai, mindig éberek, nem szállja meg őket az álmosság, hogy gonosz terveiket, külső gazdagodásukat szolgálhassák. Nekik sohasem késő I... Nem volna jó tanulni tőlük, hogy mi is éberen, minden megfáradás nélkül napról- napra növekedjünk, gazdagodjunk a belső emberben ?... Vagy gondoljunk az aggodalmaskodókra, akiknek ajakán nem fogy el a kérdés: „Mit együnk, mit igyunk, és mibe ruházkodjunk ?„ ... mi pedig szüntelenül kiáltsuk: Vigy be majd minket Uram az örökéletre 1... Ilyen bölcseséget »anuliunk e világ fiaitól. Amint ok utár a vetik magukat a mulandókna* a gonosznak, a rossznak — így kell nekünk keresni az örökkévalóké.: a jót, a mennyeit. Minden nap gyarapodjunk ebben a bölcseség- ben, hogy ezután ne a keserű szemrehányás illessen bennünket, hanem ezzel a dicsérettel szóljon az Úr: „A világosság fiai is okosak, okosabbak, mint a világ gyermekei ... a ír jlandó időt felhasználva egy örökkévalóságot szereznek általa /“.. „A'!J Ur»m hat megfontolnom FöL i bo.wn a eszembe hadd veszem ; Mill ovié e földi élet s az ítélet Mily vé atlan itt lenzen. Boldog én, ha e nagy harcot, Mig csak tartott, erős hittel folytatám. Mert ha hitem megtartottam s jól harcoltam, Mennyben vár örök hazám." Ámen. • Induláskor... Irta: Nagy Miklós. E lmúlik a nyár I... Csendes verőfény szűrődik be az ablakon s ott a kertben enyhe napsugár simogatja végig az őszirózsák pompázó szirmait. Szeptemberben vagyunk... Régi naptáraink az „őszelő-havát“ egy óriási szőlőfürttel szokták jelezni; mintha csak azt akarták volna elmondani: ime közeleg az idő, amikor a hegyoldal bő szüretre hívogatja a völgy lakóit s az öreg szőlőtőkék meg a földre hajló vén diófák a legnemesebb gyümölccsel kínálják mosolygó arcú gazdájukat, aki ott a hűs pincében a százados szőlőprés szúette deszkáját cseréli ki . . . Szeptember — és a szőlőgerezd 1 Hiszen igaz: áldott az Isten, aki a gyümölcsérés idejét ránk deríti és jóságának új ajándékait hullatja ölünkbe érdemetlenül is . . . de a szeptembernek én mégis más jelképet választanék I Hadd mondjam el: miért? Elmúlik a nyár I . . . Játékos, boldog két hónap után újra megnyílnak az iskolák kapui. Fiataloknak, gyermekeknek serege elindul most egy szent zaréndoklásban lelket gazdagító új munkára. Szeptember a gyermekek hónapja, a kapunyitásnak áldott ideje, amikor napbarnította arcokkal benépesülnek újra a tantermek, ezek a lelket formáló, embert alakító műhelyek, és kezdődik új lendülettel a régi munka. Szeptembernek tehát nem a szőlőfürt, hanem a kezdődő iskolai év ad fontosságot, s az „őszelő-havának“ értéket, fényt, csillogást nem a közelgő szüret, hanem a gyermek ad 1... A gyermek 1... Ezek a sokszor lenézett, elfelejtett, maszatos képű apróságok ilyenkor elibénk toppannak s megmutatják, hogy ők az igazi „nagy hatalmak“, akik rendelkeznek velünk 1... Amerika nagy világvárosának, New- yorknak, egyik képtárában van egy érdekes festmény (The Kind = A gyermek.), amelynél beszédesebben alig lehet elmondani a gyermek értékét és hatalmát. A kép a nagy világvárosnak legforgalmasabb útvonalát, a Brodwayt, ábrázolja. Szédítő magasságú felhőkarcolók között számlálhatatlan emberáradat hömpölyög tovább, autó, villamos szinte egymást kergeti, kavargó zűrzavar az egész utca... ki tudná azt a rohanást megállítani, lecsen-
