Harangszó, 1928

1928-08-26 / 35. szám

1928. augusztus 26. HARANQSZÓ. 269 „Zabot ? — Azt már nem!“ Ki ne tudná a történetből, hogy Mária Terézia a hétéves háború­ban nagy szorultságában a ma­gyar nemzet nemes szivére appel- lált a pozsonyi országgyűlésen, hogy mentse meg veszélyben lévő trónját 1 Az egybegyült rendek kard­jaikat a hüvelyből ki rántva, kiál­tották lelkesedésükben: „Vitám et sanguinem pro regina nostra !„ Megkezdődött a hadikészülődés. Egyik nemestől zabot kértek a ki­rályi biztosok. „Azt már nem — volt a válasz — arra az én lova­imnak is'szükség van 1“ „De hiszen kigyelmed is kiáltotta: „Életünket és vérünket“ — felelték. „Vitám et sanguinem — séd avenam non 1“ (Életünket és vérünket, de zabot — azt már nem !) — volt a döntő válasz. Nem igy vannak-e ma is a kedves, jó keresztyének? Szi­vüket az Urnák adták, de zabjuk — az a lovaiké; a lovakon ma­guk szántanak, a kocsijukon ők maguk utaznak, Isten országa jár­hat gyalog és üres tarisznyával is. A hegyaljai egyházmegye közgyűlése. A hegyaljai cv. egyházmegye évi közgyű­lését aug. 7—8. napjain tartotta Diósgyőr- vasgyérban, homrogdi Lichtenstein László nyug. főispán, felsőházi tag, egyházmegyei felügyelő és Nemes Károly főesperes elnök­lete alatt. 7-én reggel a íelkészi kar úrva­csorához járult, amelyet Vietórisz László hitoktató-lelkész, egyházmegyei főjegyző szolgáltatott ki. A lelkészértekezleten Nemes Károly elnök 1. Tess. 5.si. alapján irás- magyarázatot tartott. Zemann Zoltán tállyai lelkész, egyházmegyei jegyző elparentálta néhai Halász Pál tállyai lelkészt, aki az igénytelenség, alázatosság és jellem minta­képe volt. Az értekezlet tagjai felállással áldoztak a fiatalon, tragikusan elhunyt deb­receni lelkész, Farkas Győző emlékének. Tóth József és Vietórisz László a Íelkészi fizetésrendezés, a hitoktató-lelkészek sérel­mei és egy egyetemes érvényű lelkészvá­lasztási szabáylrendelet megalkotása tárgyá­ban terjesztettek elő határozati javaslatokat. Azután a különböző bizottságok üléseztek. D. u. Vs5 órakor előértekezlet volt. A gyám- intézet Pazár István és Ligeti Ede elnöklete alatt tartott közgyűlése után este 7 órakor nívós műsorral az imateremben vallásos estély volt, amelyen Pazár István egyház- felügyelő, Záhony János bankigazgató, Vietórisz Ilike, Marcsek János ózdi lelkész, Csarba Gyula és Szűcs Lóránt zene- és énekszámokkal, szavalattal és előadással szerepeltek. Augusztus 8-án reggel Vaö-kor gyém- intézeti istentisztelet volt, amelyen Berényi Sándoc arnóti lelkész Luk. 19.41—44. alap­ján a békességre való igyekezetről prédikált. 9 órakor főesperes imádságával véget ért az egyházmegyei közgyűlés, amelyet ma- gasszárnyalásu, emelkedett, gondolatokban Rúg. 29. A vitéz és hű magyar hazánkért halni kész. Hull a könny és sajg a szív, de megy, ha jő a vész. Mohácsnál is sok ezer, hős magyar levente Búcsúzott hazájától s szállt a síri éjbe. Sok csapás, sok csapás ért már bennünk! Mi vár ránk, mi vár ránk ó Istenünk ? 1 Urunk te nagy s irgalmas vagy Szándd meg már ó. a magyart 1 Hisz szenvedtünk mi Istenünk Sokat, ah I igen sokat! Kristóf Kálmán. gazdag beszéddel az egyházmegye tiszte­letéről és őszinte szeretetével övezett buzgó felügyelője nyitott meg, akinek indítványára a közgyűlés ismételten tiltakozott a miskolci (eperjesi) jogakadémia megszüntetése ellen, feliratban üdvözölte az egyházkerület ér­demes főpásztorét, Geduly Henrik püspököt 40 éves íelkészi szolgálati jubileuma alkal­mából, szeretettel köszöntötte a közgyűlésen vendégkép jelenlevő egyházkerületi felügye­lőt, Zelenka Lajos dr. kúriai bírót, Ítélő­táblái tanácselnököt. A közgyűlés mind­végig feszült figyelemmel hallgatta Nemes Károly főesperes nagy gonddal összeállított nemes indításokat adó jelentését, azt tudo­másul vette és összes javaslatait elfogadta. A jelentés kapcsán üdvözölte a közgyűlés Sárkány Béla volt pestmegyei főesperest, kecskeméti lelkészt 30 éves szolgálati jubi­leuma s legfelsőbb kitüntetése, Kübecher Albert leibichi lelkészt, szepes-városi egy­házmegyei főesperest 70-ik születésnapja alkalmából. Vietórisz László főjegyző indít­ványára a közgyűlés feliratban biztosította a magyar revíziós ligát arról, hegy szent törekvéseiben támogatja. Marusék Károly helyébe pénztárossá Lányi Ödön ny. vas­gyári felügyelő, a számvevőszék tagjává Vietórisz László, a tanügyi bizottság tagjaivá vitéz ifj. Plalthy Mihály, alsókázsmárki és Joób Fancsali Albert fancsali földbirtokosok választattak meg. A Zsedényi-jutalomdíjra Poppe Béla ajánltatott. A tanügyi bizottság terjedelmes és odaadó munkáról bizony­kodó jelentéséi Tóth József alesperes ter­jesztette elő, akit a közgyűlés 20 éves lel­készkedése, 10 éves alespereskedése alkal­mából érdemei elismeréséül tiszteletbeli esperessé választott meg. Ugyancsak me­legen ünnepelte Záhony Dezső diósgyőri kántortanítót 30 éves szolgálati jubileuma alkalmából, — aki az egyházmegyei tanító­egyesületnek lelkes elnöke. Köszönetét mondott a közgyűlés az óradíj nélkül hitoktatást végző Eltscher Ede rudabányai, Gyimóthy Károly sólyombánya- telepi és Kovács József ormospusztai tár­sulati, ill. kincstári tanítóknak. Ligeti Ede sajókazai lelkész javaslata alapján felír az egyházmegyei közgyűlés az egyházkerület­hez, hogy a megüresedett ev. tanítói állá­sokat ne kelljen minden körülmények kö­zött B. listás tanítókkal betölteni s ezáltal esetleg kulturnívónk aláhanyatlását elő­idézni. Varga László, Tóth József, Vietórisz László több időszerű javaslatát tette ezután magáévá a közgyűlés. így egy egyetemes érvényű lelkészválasztási szabályrendelet megalkotását kívánja, amelyben a követ­kező szempontok érvényesüljenek: 1. Té­tessenek a lelkészválasztások egyszerüb- beké, kevesebb költséggel lebonyolíthalókká s föltétlenül tisztákká. 2. Minden egyház kapja meg a maga lelkészét. 3. Minden lelkész kapja meg a maga helyét. 4. A vá­lasztásoknál a magasabb egyházi hatósá­goknak — bizottságok utján. — ha kell a sokszor szabadságra vezető autonómia megszorításával is.- — nagyobb befolyás biztosítandó. Állást foglalt a közgyűlés a 8 osztályú elemi iskola mellett, de egyúttal kéri a kormányt, hogy a reform megvaló­sításával majd előálló nagyobb terheknek megfelelő államsegélyben részesítse egyhá­zunkat. A lelkészválaszlási szabályrendelet 11. c) pontjának olyatén módosítását kí­vánja a közgyűlés, hogy a lelkészválasztói névsor a naptári év július 1-től a követ­kező naptári év június 30-ig legyen érvé­nyes. A közgyűlés még több, kevésbé fontos ügy letárgyalása után az elnök imájával véget ért. A leopárd. Kölyökkorában ke­rült fogságba a leopárd. Ügy látszott, hogy a fenevad természete teljesen eltűnik benne és szelíd, jámbor állattá lesz. Egy napon azonban, amint gazdája kezét nyalogatta, érdes nyelvével leszakította egy kis jelentékeny sebesülésről a vart, mire ott azon a helyen kiserkedt a vér. Amint a leopárd finom szi­matjával megérezte a vért, előtört belőle a fenevad. És vérszomjasán követelte azt, amire addig alvó természete titokban szomjazott. Így vagyunk a régi emberrel. Akármi­kor előtörhet, ezért szükséges, hogy lélekben buzgók legyetek, A Theol. Otthon köréből. Ismeretes a „Harangszó" kedves olva­sói előtt, hogy a Theologusok Otthonának az építkezése — Istennek legyen érte hála — június 17-én megindult. A munka azóta serényen folyik s ha a jelek nem csalnak, szeptember elején mór tető aló is kerül az impozáns épület. A Theol. Otthont Gerlóczy Gedeon budapesti építész tervei szerint a Schneider—Stráner soproni cég építi. Ha majd az Otthon elkészül, beszámolunk olvasóink előtt az egész intézet berende­zéséről, befogadóképességéről stb., most csak azt említjük meg. hogy pénzügyi ne­hézségek miatt a tervek nem valósulhattak meg egészen úgy, mint ahogy szerettük volna, meg kellett az épületet egy kissé szűkíteni s ami a legsajnólatosabb, el kel­lett hagynunk a központi fűtés bevezetését is, mert ez még körülbelül 40.000 pengőbe került volna. Jelenleg tehát úgy áll a do­log, hogy nem lesz az új Theol. Otthonnak központi fűtése, pedig ma mór tudjuk, hogy ez nem luxus, hanem ellenkezőleg: taka­rékosság. Köztudomású ugyanis, hogy a központi fűtés 12—15 év alatt teljesen ki­fizeti magát s ezért igen nagy áldást s jelentékeny összeg megtakarítását jelentené, ha a Theol Otthont mégis központi fűtéssel lehetne ellátni. S ez még lehetséges is lenne, ha a fönt említett összegnek lega­lább a felét össze tudnák hozni addig, amíg az építkezés annyira nem halad, hogy a központi fűtést bizonyos rombolás nélkül nem lehetne többé bekapcsolni. Mivel így áll a dolog, bizalommal kérjük a Theol. Otthon jóakaróit, támogatóit, kik kérésünkre adományokat ajánlottak föl az építkezés céljaira, hogy a felajánlott össze­

Next

/
Thumbnails
Contents