Harangszó, 1928
1928-08-26 / 35. szám
XiX. évfolyam. 1928. augusztus 26. 35. szám. Alapította KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos : a Dunántúli Lntöer-Szövelsfio. Az Orazáfon liUthor-Szöret- ség hivatalon lapja. Kéziratok, előfizetési díjak és reklamációk a HARANGSZÓ szerkesztő- kiadóhivatalának Szentgotthárdra (Vasvm.) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkéss és tanító. Megjelenik minden vasárnap. Szent vallás, te vagy legfőbb kincs, Tenálad becsesebb jó nincs. SaarkesaM-ktadiMratal t 8ZENT00TTHÄRD. Vas vármegye. VlikkladóhlTatal i .Luther-Társaság* kflnyr- kereskedése Budapest, Vili., Szentkirályl-u. Sl/a. A „HAKANG8Z0“ előfizetési ára negyedévre 1 P 28 t. Félévre 2 P 40 f. Csoportos küldéssel lP/e-oa kedvezmény. Amerikába egén évre í dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 80 fUl. Nem akarjátok?... Lukács 12 . M. „Képmutatók, az égnek és a földnek ábrázatáról tudtok ítéletet tenni ; erről az időről pedig mi dolog, hogy nem tudtok Ítéletet tenni ?“ S okszor amilyen leleményes és előrelátó az ember a földi dolgokban, éppen olyan vak, balga és nem számító a lelki dolgokban. Pedig mit használ az embernek, ha mindent tud, ha mindent megtanul és minden titkot felderít is, de az egy és szükséges dolgot elhanyagolja s nem törődik azokkal, amelyek az ő békességére valók I... Oh, bárcsak jobban kihasznélnók a kegyelemnek idejét, amelyet Isten megérnünk enged. Vajha megbecsülnék, drága kitüntetés gyanánt azokat a napokat s röpke órákat, amelyeken az Úr különösképpen meglátogat bennünket! Tudjuk-e értékelni, megköszönni, meghálálni a nagy Istennek, hogy az ő szent igéjét ma is, nekünk is hirdetik az ő szolgái, hogy a szívünk meggazdagodjék általa!... Az Úr kegyelmének erős bizonysága ez s azt mutatja, hogy Isten törődik velünk, gondja van reánk a Teremtőnek, bennünket is meg akar menteni s üdvösségre akar vezetni! De ezenkívül minden életnek vannak olyan nevezetes napjai, amikor különösen érezhetjük Isten kegyelmes meglátogatását, amikor szószerint elmondhatjuk: benézett az Úr a mi hajlékunkba, kopogtatott ajtónkon egyszer az örömmel, máskor a fájdalommal, vígságnak vagy szomorúságnak botjával kezében, s azt kereste: hogyan találkozhatnánk mi igazán ővele ?. . . Akár a népeknek évezredes életében, akár az egyesek arasznyi létében hány olyan alkalom van, amikor tisztán csendül az Úr kereső szava: Nem akartok velem találkozni, hozzám jönni, engem szeretni ! ?. . . Íme az ajtó előtt állok és zörgetek! .., Aki akarja meghallhatja szavát és szólhat az örvendezés szavával: Uram 1 hívtál engem, boldogan követlek, megyek utánad !... Aki így kiált, az megismerte az idők jelét, a kegyelem igéjének égi jeleit. . . aki pedig mindezt nem veszi észre, az ... oh jaj, ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg! , . . Uram, nyomd mélyen szívünkbe azt az igazságot, hogy életünk minden napja a kegyelem ideje! „Sebes az idő folyása, Drága minden pillantása. Múlta, múlta visszahozhatatlan, Veszte, veszte kipótolhatatlan. * * • Segélj én kegyes Megváltóm, A gyors időt jól használnom. A nagy, a nagy számadástól féljek. Bölcsen, bölcsen és józanul éljek." Ámen. * Brunszwik Terézia. (1828-1928.) bból az alkalomból, hogy a folyó év nyarán volt 100 éves évfordulója a legelső magyar óvoda megnyitásának, amely évfordulót országszerte megünnepelték, a Harangszó olvasóinak figyelmét felhívjuk a nevezetes eseményre. A múlt század elején élt Svájcban az a világhírű nevelő, Pestalozzi, aki egy egész életet, vagyont, időt, erőt áldozott fel azért, hogy a műveletlen, elhagyott gyermekeket összeszedje és a társadalom hasznos polgáraivá nevelje. Ezt a Pestalozzit látogatta meg 1 80S- ban az iferteni iskolájában gróf Brunszwik Terézia. A grófnő itt tanulta meg a gyermekek felkarolásának szükségességét, itt jött rá arra, hogy különösen a leányokat kell nevelni, mert belőlük lesznek az anyák, akik majd a jövendő törvényhozókat, a jövendő állampolgárokat adják a nemzetnek. Brunszwik Terézia hazatérve Magyarországba, nem nyugodott. Addig fáradozott, mígnem 1928. június 1-én, Budán, a várhegyen, a Mikó utcában, mely ház ma is áll emléktáblával megjelöltén, megnyitotta „Angyalkertjét“ 40 gyermek számára. Ez volt az első óvoda hazánkban, amikor még sem Ausztriában, sem Németországban, sem Franciaországban nem ismerték az ovodát. A grófnőnek nagyon sokat kellett fáradoznia, míg végre engedélyt kapott az intézetnek saját költségén való fenntartására. Abban az időben hazánkban még a jobbágyság dívott. Az államhatalom a köznépet nem sokba vette. Szándékosan arra törekedtek a vezetők, hogy a nép tanulatlan és műveletlen maradjon, mert így könnyebben lehet rajta uralkodni. B. Teréz szembeszállt ezzel a maradi, ferde felfogással. Valóságos hősnő volt. Előkelő származása (a család a XVIII. században még protestáns volt), vagyona, fiatalsága, szépsége arra képesítették őt, hogy nagyvilági, szórakozó életet éljen, de ő inkább a szegény gyermekekkel törődött. Törékeny testében hatalmas akaraton lakozott, mely szembeszállt a közönynyel és minden gáncs ellenére megvalósította akaratát. Akkor é- rezte jól magát, ha a gyermekek,
