Harangszó, 1928
1928-07-15 / 29. szám
1928. július 15. HARANGSZÖ. 229 Júl. 20. Kenyér. Máté 4.4; János 6. 27—36, 48—51; Jakab 1 . 22. A mindennapi kenyér dúló harcának a világában sohase feledkezzünk meg arról, hogy nemcsak testünket, hanem lelkünket is táplálni kell. Rendszeres táplálás nélkül a lélek éppen úgy elsorvad, mint ahogyan meghal a test táplálék hijján. Csak az a kérdés, hogy mivel tápláljuk a lelkünket? Figyeljük meg, milyen nagy gondot fordítanak az emberek testük táplálására Jól van ez így, de fordítsunk éppen ilyen nagy gondot lelkünk táplálására is. Sok mindennel táplálhatom helyes módon a lelkemet, de a legfontosabb mégis a lélek kenyere: Istennek Igéje. S hogyan táplálhatom a lelkemet az Igével ? Ügy. hogy „szentnek tartom, örömest hallgatom, tanulom." Úgy élek vele, mint a mindennapi kenyérrel. S úgy éltem az Igével igazán, ha meg is tartom azt. Milyen boldog lehetek, hogy Isten nemcsak megteremtette halhatatlan lelkemet, hanem táplálékról is gondoskodott száméra ! Júl. 21. Vígasztalás. Zsolt. 19. s; Zsolt. 119.92; Zsolt. 56; II. Kor. 1 .3—ö. A szenvedéseknek fájó, szomorú világéban semmire sincs olyan nagy szüksége az embernek, mint vigasztalásra. Sokszor tapasztalhattuk mér' hogy emberi szó nem sokat ér, csak Isten Igéje vigasztalhat meg igazán. Isten Igéje meg is vigasztalta még mindig azt, aki hozzá fordult. A szenvedéseknek ebben a szomorú világában milyen jó tudnom, hogy van valaki, aki mindig szívén viseli az ügyemet s akihez ha csendes alázattal fordulok hozzá, mindig rácsepegteti sebzett szívemre vigasztalásának gyógyító balzsamcseppjeit 1 Júl. 22. Üdvösségem eszközlője. János 5.24, 6.67—69; Róm. I.i6—17. Mit jelent számunkra Istennek Igéje ? Ezen a világon a legnagyobbat jelenti: örök üdvösségünket. Istennek Igéje örökkétartó sziklavér, amelyre ráépíthetem egész életemet, fegyver, amellyel megolthatom a gonosznak minden tüzes nyilát, útmutató, amelyről tudhatom, hogy jó irányba vezet, kenyér, amellyel naponként élek. vigasztaló, amely letörli könnyemet, ha fáj az élet s végül vezérem, amely üdvösségre vezérel. Nincsen senkiben másban üdvösség és nem is adatott az emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk, mint a testet öltött Ige, a Krisztus 1 8zabó József. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Rendkívül nagy érdeklődés mellett tartották meg Magyarország oktatói „///. Egyetemes Tanügyi Kongresszusukat“ legutóbb Budapesten. A Néptanítók Lapja f. évi július 1-i száma ez alkalommal írja •' „Az első és egyetemes közös és magyar tanító gyűlést 1848. évi július 20—24-ig tartották . . . Az összehívást a protestáns tanítóknak 1846-ban Pesten, 1847-ben pedig Sopronban tartott gyűlésén határozták el s megbízván a vezetőséget, hogy a két haza protestáns tanárait Budapestre hívja egybe tanügyi tanácskozások végett. A március 15-iki szabadságnap eszméi megváltoztatták az eredeti terveket, mert már március 25-én a Nevelési társaság újjáalakítása a protestáns tanárokat arra indította, hogy a kor szózatának engedve ne csupán a protestáns tanítókat, hanem a most egyesült két haza minden hitfelekezetű tanítóit, nevelőit egybe hívják közös tanügyi tanácskozásra.“ Bizony, bizony így járt elől mindenkor a magyar protestán- tizmus, ha kultúráról, hazaszeretetről, egyetértésről volt szó. Ezeket a történeti tényeket el kell ismernie mindenkinek. A történeti átértékelés eme szomorú napjaiban is lehetetlen elhallgatni őket. SMF* Lapunk legközelebbi 30-31-iki száma július 29 én jelenik meg. ”^£1 A győri evang. egyházmegye közgyűlése. Július hó 1-én tartotta a győri ev. egyházmegye ezévi közgyűlését Győrött. A közgyűlést megelőző gyámintézeti isteni tiszteleten Horváth Béla, csikvándi lelkész, prédikált Róm. 1 . i6. alapján. Csemez István egyházm. felügy. lelkes beszéddel nyitotta meg a közgyűlést, emlékezetébe idézve a résztvevőknek a múlt hó 7-én lezajlott presbiteri konferenciának lélekbemarkoló, áldásos hatását. Utána Németh Károly esperes tette meg évi jelentését, amellyel kapcsolatban a közgyűlés a következő határozatokat hozta: Figyelmet fordít a theol. Otthon támogatására. A soproni tanítóképző helyiségeinek kibővítését kéri. A polgári házasság ügyében hozott 1895 évi ideiglenes intézkedések végleges megoldását sürgeti. Elrendeli, hogy az egyházközségi gyűlések foglalkozzanak a reggeli könyörgések bevezetésével. Ha a kérdés megoldása nem volna lehetséges, alapos indokolás szükséges. Felterjesztést intéz a levente ünnepséggel kapcsolatosan előforduló felekezeti sérelmek orvoslása iránt. Uj törvényszéki biró lett, Veöreös Imre dr. lemondása folytán Berta Benő dr. lébényi felügyelő. Iskolalátogató bizottsági tagok lettek: Szent-lványi Géza dr. és Gúóth Béla dr. Gyermek-imádságoskönyv és népiskolai értesítő könyvecske kiadását határozta el a közgyűlés és azt, hogy a következő iskolai év B év legyen. Az egyházmegyei gyámintézeti gyűjtés ezévi eredménye: 1166 P. A közgyűlés Csemez István felügyelő záró szavaival ért véget. A yallásstaíisztika adatai ma és ötven évvel ezelőtt. A Magyar Statisztikai Szemle legújabb száma érdekes adatokat közöl a vallások jelenlegi és ötven év előtti elterjedéséről. Az utolsó ötven év alatt a katolikusok száma száma 200 millióról 340 millióra, a protestánsoké 140 millióról 230 millióra, a görögkeleti vallásuak száma 30 millióról 130 millióra, a mohamedánoké 201 millióról 230 millióra emelkedett. E statisztikai adatok szerint a legnagyobb gyarapodást (85.7%) az izraelita vallás mutatja, utána a római katholikus vallás következik 70%-os szaporodással. A protestánsok gyarapodása 64, a görögkeletieké 63°/o, mig a mohamedánok csak 15%- kal szaporodtak, vagyis gyarapodásuk messze alatta maradt az általános szaporodásnak. Ma a világ 1864 milliót tevő népességéből a keresztény vallásokat 7l0 millió hívő követi, mig a keletázsiai vallásokhoz (buddhista, konfuciánus stb.) 580 millió egyén tartozik. Ezután a hinduisták következnek 240 millióval. Csaknem ugyanennyien vannak a mohamedánok, akiknek száma 230 millió. A primitiv vallásokban él 76 millió lélek. A felekezetnélküliek száma 15 millió s végül az izraelitáké 13.2 millió. A szeretetnek mindent lehet. Egy svéd nő a „kis nyomorék“ számára alapított otthont. Ide felvett egyszer egy gyermeket, aki rosszindulatú, fékezhetetlen volt s örökösen rúgott és harapott. Egyszer, amikor ölébe vette a gyermeket, olyan rosszul esett neki, hogy semmi fogékonyságot nem mutat a jó iránt s azért képtelen őt szeretni. Onkénytelenül ez a sóhaj hagyta el az ajkát: Jó Istenem segíts, hogy ezt a nyomorult kis teremtményt szeretni tudjam... S közben a gyermek elszunnyadt,
