Harangszó, 1928
1928-06-03 / 23. szám
XIX. évfolyam. 1928. június 3. 23. szám. Alapította KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: a Dunántúli Lutöer-Szövetséo. Az. Országon I.uther-Nzötet- ség hivatalos lapja. Kéziratok, előfizetési dijak és reklamációk a HARANGSZO szerkesztő- kladóhiratalának Szentgotthárdra (Vasrm.) küldendők. Előfizetést elfogad minden erang. lelkész és tanító. Megjelenik minden vasárnap. ftserketz tő-kladóhlvatal t SZENTOOTTHÁRD. Vas vármegye. FlőkkladéhlTatal t .Luther-Társaság* könyvkereskedése Bndapest, Vm., Szentklrályl-u. 51/«. A „HARANG8Z0“ előfizetési ára negyedérre 1 P 28 f. Félévre 8 P 40 f. Csoportos küldéssel 10“/*-o» kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; as utódállamokba negyedévre 1 P 80 fill. „Hiszek egy közönséges keresztyén anyaszentegyMzat“... Efezusi 1. 4.4. „Egy a test és egy a Lélek“ ... E gy a test és egy a Lélek... Egy a keresztyén anyaszent- egyház, egy a hívőknek a gyülekezete ... Egyik felekezet és egyik gyülekezet sem állhat elő azzal az áltatással: Én vagyok az egyedül üdvözítő egyház! — mert az Urnák minden hitvallás követői között meg van a maga népe, gyülekezete és meg vannak a hívei, és ezek a hívek neveztünk magukat úgy, ahogy akarják, mégis ők alkotják azt az egy testet az egy Lélekkel — vagyis az egy, közönséges, láthatatlan keresztyén anya- szentegyházat. Nem is lehet ez másként! Az egy mennyei főnek, a Krisztusnak, nem lehet két-három, vagy tiz teste, hanem csak egy. Az Urnák csak egy népe van, a Léleknek csak egy temploma. A mennyei Atyának csak egy családja lehet az Isten gyermekeiből. Éppen ezért az anyaszentegyház is csak egy lehet, és akármennyién tartoznak hozzá, azok is mind egyek. Egyek az ő hitük alapjában és a közös jelszóban, mely így hangzik: Jézus a mi Urunk!... egyek az imádságban, mely így könyörög: Abba! azaz szerető mennyei Atyánk!... egyek a cél kitűzésében és a boldog reménységben, mely egy akarattal kiált: Felfelé, csak felfelé! Hiszek egy, közönséges, keresztyén anyaszentegyházat, amelyet a Szentlélek az első pünkösd óta hív, gyűjt, megvilágosít, megszentel és a Jézus Krisztusban megtart egy igaz hitben. Ne hagyjuk azért magunkat attól megtéveszteni, hogy a keresztyének, különösen a hittudósok, egymás ellen sokszor harcba szállanak s hogy a keresztyének milliói olyan sok apró seregre oszolva vándorolnak a cél felé, az igazság mégis ez az ének: „Egy akol és egy pásztor! .Ifivel üdvnek fényes napja 1 Csüggedt szíved mért gyászol? Nyáját az Űr el nem hagyja. Kelj fel, hirdesd hatalmát: Jézus megtartja szavát 1 Őrizd, gyűjtsd nyájad, jövel, Hű pásztor, néped vezére; Óh mert távol és közel Hány juh tévelyg önvesztére! Kisded nyáj, ne sírj tovább: Jézus megtartja szavát!“ Amen. Emlékezzünk! J únius 4-én lesz 8 éve, hogy a trianoni fehér táncteremben a nyugati hatalmak a magyar kormány megbizottainak átnyújtották azt a békeszerződést, mely a magyar nemzetet bilincsekbe verte. 1920. június hó 4-én követte el Nyugat-Európa a világtörténet legnagyobb hálátlanságát és igazságtalanságát. Igazságtalanságát, mert a magyar nemzet a világháborúba akarata nélkül sodródott és annak előidézésében teljesen ártatlan volt és mégis a legsúlyosabb békefeltételeket kényszerítették reá. Hálátlanságát, mert Nyugat-Európa hálátlan volt irántunk: elfelejtette, hogy egyidőben, midőn a nyugati keresztyénség a legnagyobb veszedelemben forgott, Nyugat-Európa keresztyén nemzeteit és a nyugati keresztyén műveltséget a magyar nemzet mentette meg a megsemmisüléstől. A Duna, Tisza körül letelepedett magyar nemzet Európa nyugati nemzeteit minden kelet felől fenyegető barbárság, minden megsemmisítésükre törő támadás ellen léte kockáztatásával is megmentette. Legvilágosabban kitűnik ez a mo- hamedánság keleti támadása idején. A mohamedánság a nyugati keresztyénséget két irányból, két ízben megsemmisítéssel fenyegette. Először nyugat felől Észak-Afrikán és Spanyolországon keresztül. Másodszor kelet felől a Balkánon és Magyarországon keresztül. A nyugati támadást Martell Károly frank udvarnagy verte vissza, a keletit pedig a magyarok hősiessége és önfeláldozása tartóztatta fel. A magyar nemzetet nem ok nélkül nevezték el Európa keleti védőbástyájának. A mohamedán törökkel napkeleten a magyar nemzet állott szemben. A magyar nemzet pedig a lelkében rejlő hősiességnél fogva inkább kész volt minden szenvedésre és áldozatra, semhogy a pogánynak nevezett mohamedán töröknek meghódolt volna. Zsigmond király korától kezdve II. Lajosig mintegy száz év alatt sok drága magyar vér folyt el a törökök elleni harcokban, a keresztyénség védelmében. Hunyadi János és fia, Mátyás király voltak ekkor a keresztyénség legkiválóbb hősei és a magyarok büszkeségei. A magyarok a mohácsi nagy vereség után sem adták meg magukat a győztes ellenségnek, mint ahogy megadták Kelet-Európa többi legyőzött népei. A magyarok folytatták a küzdelmet tovább is erejűk végső megfeszítésével. E küzdelemben tűnnek ki oly kiváló hősök, mint Losonczi, Szondi, Dobó, a Zrinyiék, Nádosdyak, Pálfyak, Petneházyak és a végvárak számtalan vitézei. A folytonos harcok
