Harangszó, 1928
1928-04-29 / 18. szám
1928 április 29 HARANQSZO. 139 nagymegyeri vitéz Ratos Károly ny. altábornagy, a m. kir. honvédség protestáns egyházszel vezetének fő- gondnoka. egyház figyelmét is magára vonta, — az volt, amikor egyik házát odaajándékozta a zsédenyi iskola felállítására. Az imaház, a harangok mind az ő áldozatos egyházszere- tetének s imádságos lelkének beszédes bizonyságai. Temetése — nagyszámú tisztelőinek részvételével — f. hó 17-én ment végbe. Rónai B. Gyula urai- újfalui lelkész méltatta — szívből jövő szavakkal — a megboldogult jó lélek érdemeit; a temetői funkciót Varga József sárvári lelkész végezte. Joós István 72 évre terjedő élete áldás volt a földön sokakra nézve; a hűséget tartalmazó Isten áldó keze tegye fejére odafenn az élet koronáját! OLVASSUK A BIBLIÁT! „Ne légy hitetlen, hanem hívő!“ Ápr. 30. A hitetlenség helytelen értékelés. Máté 16.21—88., János 20.84—86. Tamásra is áll Jézus dorgáló szava, amit Péternek mondott: „Nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra. Péter és Tamás hiletlcnsége nem más, mint Jézus Krisztusnak helytelen értékelése. Tamás azt gondolta, hogy Jézus életét más nem is jelölheti, csupán a test: csak ha látom, akkor áll mellettem, csak ha hallom, akkor élő és ható az igéje. E feledkezett arról, hogy kü önösképen az, ami Jézussal történt, az nem emberi dolog volt, hanem csakis isteni lehetett. Hova jutnék, ha most Jézust meg akarnám látni testi szemeimmel és e látás nélkül nem is hinnék benne? Máj. 1. A hit igazság. Róm. 1.17. János 20. a«-««. Sok, a legtöbb ember szeretné, ha igazság lenne ezen a világon. „Boldogok, akik nem látnak és hisznek.“ Itt van az igazság! Mi az igaz? Ami örökké létezik. A szemek és azok látása, a fülek és azok hallása, minden elmúlik ezen a világon, de az Isten, a lélek, a hit: mind halhatatlan, örökké létező, tehát a legnagyobb igazság I (János 4.84) Máj. 2. A hitetlenség gőg. János 20.85• Tamás hitetlensége nemcsak helytelen értékelése volt Jézus Krisztusnak, az ö tanításának és a feltámadásnak, hanem emberi gőg is volt az, ami ezt mondatta vele. Mint a maga gazdagságában elbizakodott ember, nem lát tneg semmit megán kivül, Tamás nem ismert nagyobb fájdalmat a magáénál, az ő érzelme nagyobb még a feltámadás öröménél is. És úgy értékeli a maga érzékszerveit, mint mindennek egyedüli értékmérőjét. Pedig a hit az Isten dolgainak az értékmérője. Máj. 3. A hit alázatosság. János 20. ss. Krisztus tanítványaiban sohasem maradhat meg a hitetlenség mint gőg sem. Amint a vallásos érzésünk az elbizakodottságnak, gőgnek a bélyegét hordja magán, mindjárt hitetlenséggé lesz. De amint a hitetlenség megalázkodik a Krisztus előtt, megindult az ember a hitnek az utján. Tamás, mikor megjelent néki Jézus, bizonyára szégyelte, bánta, hogy nem hitt Megalázkodva borult le Krisztus előtt: „Én Uram és én Istenein!“ Milyen az én keresztyénségem ? Engedem-e a feltámadott Krisztust a szivembe a magam megüresitésével ? A hit alázatosság I Máj. 4 A hitetlenség kárhozat. Márk 16.14., íe/b., I. Kor. 15.19. Jézu3 kimondja teljesen, mi a hitetlenség következménye: kárhozat. De ez már itt e földön megkezdődik sokak életében. Milyen nehéz lehetett Tamásnak a husvéttól Jézus megjelenésiig kétségek között eltöltött nyolc napi Ebben az életben reménykedett csupán, Krisztus nélkül. Nyomorult életi A vége kárhozat 1 Máj. 5. A hit üdvösség. Róm. 8. i., János 20.88. Mint a fogságra Ítélt a börtönéből kiszabadító elé, úgy borul Tamás { ézus lábaihoz: „Én Uram és én Istenem 1“ így új élet-kezdést jelent neki a feltámadott Krisztus. Úgy áll előtte öt sebével, mint menyország a pokollal szemben, mert ujjászüli egész lényét, mert hitet ébreszt benne és ez a hit menyországgá varázsolja életét. 0 bárcsak napról-napra tapasztalnám meg ezt a nagy igazságot! Máj. 6. A hitetlenség emberi lelkűiét, a hit Istennek ihletése. János 16.*—u Nekünk nem kell erőlködnünk a hit utáa Aki az üdvösséget óhajtja igazságot keresve ezen a földön alázatos lélekkel, annak megvilágosodik az egyelőre láthatatlan és érthetetlen, mert Istennek a Lelke szállja meg. Jézus kérve-kér bennünket: „Ne légy hitetlen, hanem hivő I“ Csak Így vezérel az Atya és a fiú Lelke az Isten titkai felé. i. h. Országos rendszerű, hármas és egyes télikaptárak, mézpergető stb. eladók. — Érdeklődni lehet Szombathelyen az ev. lelkészi hivatalban. 3—3 Volt nekünk a kurucvilágban egy dicsőséges fejedelmünk: II. Rákóczi Ferenc, akinek az volt a szerencséje, hogy róm. katholikusnak született. Különben ma az Í3 eretnek lázadó volna, mint némelyek szerint Bocskay, Bethlen, Thököly és Kossu h. Ez a róm. kalh. Rákóczi annak örömére, hogy a szécsényi gyűlésen 1705. a felekezetek között a vallásbékét helyreállította, még emlékérmet is veretett. Az egyik oldalán a fejedelem arcképe van, a másikon pedig egy oltár, melyen három papi alak ápolja a tűzet. S felette ez a felirat: „Concurrunt, ut alant“. (Sietve gyűlnek össze, hogy ápolják.) Alatta pedig: „Concordia religionum animata libertate“. (A vallásfelekezeteknek a szabadság által élesztett egyetértése.) Megvan ez az érem a Nemzeti Múzeumban. A képe pedig látható Szilágyi Sándor nagy művében. (Magy. Tört. VII. 617). A jezsuitáknak ez az érem sem tetszett. Rákóczit elárulták a bécsi udvarban s eretnekséggel (janzenis- mussal) vádolták. Ez a Rákóczi-féle érem ma már igazán múzeumi tárgy. Olyan nagy ritkaság, mint a reá vésett felirat: „Concurrunt ut alant — Concordia religionum.* A magyarságot környező tengernyi veszedelem sem tudja Róma papjait vallásbékére, a haza fiság sugalta magyar testvérszeretetre hangolni. Már mikor Kossuth hamvait hazahozták, akkor sem akartak több helyen harangoz- tatni. Most a Kossuth szobor leleplezésekor is, amidőn egy Habsburg is koszorút tett Kossuth szobrára, a róm. katholikus egyház nem volt méltóképen képviselve. Nem hívták meg őket, úgy mondják, és hát nem tudtak a dologról 1 Jó Nemes Antal püspök elindult a magyar katholikusok koszorújával. Hegedűs Loránttal és püspök- társaival össze is ölelkezett a tengeren. De lám, amint szárazföldre értek, ott megkezdődött a pápa birodalma. Dunn newyorki érsek megtiltotta Nemes püspöknek, hogy koszorút tegyen Kossuth szobrára. Az egyik lap szerint azért, mivel Kossuth forradalmár volt és evangélikus; más félhivatalos magyarázat szerint pedig azért, mivel más vallású püspökök is voltak jelen az ünnepélyen és az ezekkel való együttműködés (corporatio in szeris) tilos az ö egyházukban. Da faltünő, hogy az a ntwyorki hercegérsek ezernyi országos nagy gondjai között kitől tudta meg, hogy három magyar püspök vitorlázik Amerika felé és az a Kossuth eretnek forradalmár? Mi csak a kommunisták tüntetésére voltunk elkészülve. Újabban mintha titkos kezek rendszeresen dolgoznának Kossuth apánk érdemeinek elhomályosiiásán. Nem volt elég a Magyar Kultúrában Széchenyi György gróf cikke, hanem a Napkelet és Vox Academics, a kath. főiskolai diákok lapja is szinte örömmel tudatja, hogy a mai fiatalság lelkében történelmi átértékelés kezdődött. Nem Kossuth Lajost vallja eszményképének, hanem Széchenyi Istvánt. Az átértékelés mérővesszője pedig természetesen a vallási kérdés. E részben jó lesz, ha Széchenyihez mennek, mert a legnagyobb magyar semmiképen nem ismert el egyedül Udvezitő vallásfelekezetet és bűnnek bélyegezte a vallási türelmetlenséget. Nehéz ezt a cikket méla akkorddal végezni. Sok szó kívánkozik még a toliunk hegyére. Többek közt azért is, mivel napi lapjaink, melyek pl. az elkeresztelési harcok idején oly éles kritikát mondtak Róma eljárása felett, ma érthetetlen (vagy talán nagyon is érthető) okokból mélyen hallgatnak.
