Harangszó, 1928
1928-04-08 / 15. szám
116 HARANQSZÓ. 1928 április 8 gyár méhek, nem érdektelen tehát, hogy es a fa, amely oly rohamosan változtatta meg a magyar Alföld képét, miképpen került hazánkba. A XVIII. század végén Tessedik Sámuel eurtípaihirü evang. lelkész volt Szarvason és ó volt az, akinek köszönhető az akácfa behozatala és elterjesztése. A szarvasi annaleszek szerint 140 évvel ezelőtt Tessedik Sámuel a gróf Mitrovszky-kastélyban együtt ebédelt egy napon a kastély urával és nagy lelkesedéssel beszélt arról, hogy milyen hasznos és jóféle fa az a csemete, amelyet egy külföldi barátja küldött neki. Ebéd után kimentek a kertbe s a gróffal együtt el is ültették ezt a csemetét: ez volt az első akácfa Magyarországon. A legérdekesebb, hogy ebben a kertben építették fel később a szarvasi községházát és fgy az első magyar akácfa a szarvasi községháza udvarára került. A községháza udvarán ma is ott áll a vén fa kiszáradt, pusztuld törzse. OLVASSUK A BIBLIÁT! Jézus utolsó prédikációi. Becsüljétek meg a templomot. Ápr. 9. A hitetlenek. János 12.37 - 88. Jézus fájdalmai nem értek véget nagypénteken. A feltámzdott Jézusnak is megvannak a maga fájdalmai. Még pedig nemcsak azok szereznek neki fájdalmat, akik nem törődnek vele, hanem azok is, akik látogatják az ö házát. Ezekre a fájdalmakra mutat rá János ev. 12. fejezetének a végén, amely folytatása a Máténál megörökített utolsó prédikációknak. Ez a két vers nem tartalmazza ugyan Jézus szavait, de tartalmazza Jézus panaszát azokra a templomlátogatókra, akik nem adnak hitelt az Igének. „Aki nem hisz az Istennek, hazuggá tette öt.“ Most, mikor oly tömegek tolongnak a temptomban, ne felejtsük el, hogy utálja az Úr a hitetlenek ünnepét. Van e öröme az Úrnak az én husvétomban ? Ápr. 10. A megkeményedett szivüek. János 12.39—4). Vannak az Ige hallgatói között olyanok is, akik semmire sem reagálnak. Olyanok, mint a holttest. Megvannak merevedve. Ez az állapot már Isten büntetése rajtuk, aki nem engedi sokáig meg nem becsülni az Igét, de ők maguk hívták ki maguk ellen Istennek ezt a büntetését. Mennyi fájdalmat jelent egy-egy ilyen ember Jézus számára, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözü'jön s az igazság ismeretére eljusson I Mit teszek én az emberi szívek megkeményedésének megakadályozására ? Ápr. 11. A gyávák. János 12.42—43. Vannak a templomban oly emberek is, akik szeretnének igazán keresztyének lenni, de nem szeretnének annak látszani. Gyáva poltron alakok, akik nem mernek éliást foglalni a meggyőződésük mellett s mihelyt valami kis hátrányt jelentene számukra a Jézus mellett való állásfoglalás, rögtön vi8Szakozót fújnak. Szégyenük Krisztust, aki Isten fia léiére nem szégyelt bennünket. Mennyire fájhat ez Jézusnak, aki szent Magyar husvétvárás. Sötét magyar éjszakában fényjeleket látok. Temetőcsend magyar éjre piros hajnalt várok. Puszta magyar tájak felől élet dala zendül. Angyali dal. Szűzi, tiszta cseng, bong az egekbül. Virághímes magyar mezők illatpárázásban szent terhűktől roskadoznak nagy tavaszvárásban. Bús magyarok könnyes, hosszú nagypénteki gyászra készüljetek, serkenjetek a feltámadásra! IHÁSZ SÁNDOR. hősiességgel szállott síkra mindig az igazság mellett? Mi fontosabb nekem, Isten dicsérete-e, vagy az embereké? Ápr. 12 A tudatlanok. János 12.44-40. Isten igéje Isten igéje és nem ember szava. Aki a templomba azért megy el, hogy gyönyörű beszédet hallgasson 8 szép előadásban gyönyörködjék, az egyrészt nagy tudatlanságáról tesz bizonyságot, másrészt azonban nagy fájdalmat okoz Jézusnak. Függetleníteni tudom-e én az Igét az igehirdető személyétől? Papot megyek-e hallgatni, vagv Igét? Ápr. 13. A felületesek. Jáno3 12.47—50 Sokan vannak a templomban, ekik nem érzik az igehallgatás felelősségét Pedig az Isten számon tartja, hogy mikor mit hallgattunk s mind egytől-egyig számon is kéri tőlünk. Jézus itt is kifejezi, hogy mily nehezére esik neki a büntetés, ellehet tehát gondolni, mily fájdalmat érez minden felületes igehallgatáskor, mikor látja, mint kell beirria egy tehertételt, egy be nem fogadott igét az élet könyvébe a mi lapunkra 1 Ér- zem-e én mindenkor a templombanlétel felelősségét ? Ápr. 14. Az adakozók. Lukács 21. t—4. Jézus a nagykeddi igehirdetés után megáll a persely mellett s figyeli... nem azt, hogy ki mennyit tesz a perselybe, hanem az», hogy kinek mennyi marad a zsebében. Fájdalommal kell megállapítania, hogy az emberek tömege csak ajándékot ad, de nem hoz áldozatot, csak a fölöslegéből nyújt valami morzsát, de nem mond le semmiről. Mennyi fájdalom lehet ez Neki, aki semmit sem tartott meg magának, hanem mindenét odaadta értünk, az egész életét 1 Mit beszél rólam a persely? Ápr. 15. A templomból távozók. Máté 24.1—3. Mennek ki az emberek a templomból a hatalmas nagykeddi igehirdetés után. Ahelyett, hogy lehaj‘ott fővel csendben mennének, gondolkozva a hallottak felett, vagy lelki beszélgetéssel töltenék meg a társalgást, nézegetnek jcbbra-balra s mi minden másról beszélgetnek, csak az egy szükséges dologról nem 1 Ha pedig az igehirdetésről beszélgetnek, gondosan elke- rti’ik annak személyi vonatkozásait saját magútra vonatkozólag s c:ak az értelmi kérdéseket tárgyalják. Nem okoz-e fájdalmat Jézusnak az én templomból való távozásom ? Túróc/.y Zoltán. Luther-Társaság Győrött. Március 25-én a győri gyülekezet vendége volt a Luther-Társaság főtitkára, dr. Kovács Sándor. A délelőtti istentiszteleten Máté 26.36-46. alapján megragadőan mutatott rá az imádságnak önmagunkat legyőző s Isten akarata előtt feltétlen meghajlásra késztető erejére. Délután a Luther-Társaság javára előadást tartott »Isten képe és hasonlatossága a történelemben, hogy minden népnek, nemzetnek Istentől nyert hivatása van, amelyet okvetlenül be kell töltenie. Egyetlen nép sem mulhatik el, míg Istentől nyert történeti hivatását be nem töltötte. Izráel mindaddig nem semmisülhetett meg, amig Jézust, a világ megváltóját meg nem szülte. Izráelnek ez volt a hivatása s amint ezt betöltötte megsemmisült. A magyar népnek is megvan a maga Istentől nyert hivatása s ezért nem pusztulhat el, amint a múltban is talpra állott a tatár dulás és Mohács után. A kísérő műsort Fodor Kálmán karnagy művészi orgonajátéke, az egyházi énekkar precízen előadott énekszámai, valamint Szabó József hitoktató-lelkész könnyeket fakasztó szavalata színezték. A sashalmi fiókegyház első közgyűlése. A cinkotai anyaegyhizhoz tartozó, tavaly megalakult sashalmi Lókegyház március 25-én tartotta meg első számadó közgyűlését Blatniczky Pál főét peres és Obetkó Kálmán felügyelő elnöklésável. A közgyűlésen megjelent igiói Szontagh Antal dr. min. tanácsos, egyházmegyei felügyelő is, PorubBzky György dr. fővárosi ügyvéd és i. Szontagh Gáspár egyházmegyei jegyző kiséretében. Bla'niczky főesperes megható imája ulán, a rákosvidéki evangélikus társadalom előkelősége és a nagyszámú hivek feszült figyelme közepette Obeíkó felügyelő mondotta el a gondosan kidolgozott, lendületes megnyitóját, melynek löriéneti részében kiemelte, hogy a község e’sö telepese 1895-ben Schuster Vilmos volt, egyúttal a község első iparosa, kereskedője, az egyház és község legelső elöljárója. Az egyházi élet e szórványon, ahol a lakosságnak csak lG°/o-a evangélikus, igen nehezen indult meg olyannyira, hogy csak tavaly alakulhatott meg 340 adóköteles egyháztaggal a fiókegyház. Igen melegen emlékezett meg Blatniczky lelkész! és Tóth Szőllös Mihály vallástanári működéséről; az ő fáradhatatlan buzgőságuknak köszönhető, hogy a pestkörnyéki heterogén közönséget megszervezi és egységbe tömöríteni sikeiülf. Gyönyörűen működik a Luther-Szövetség tudós Staindl Mátyás nyug. főiskolai tanár avatott vezetésével és a Nőegylet is. Végül szives szavakkal köszöntötte az egyházmegye népszei ű illusztris vezérét, nemzetségének méltó ivadékát, igiói Szontagh dr.-t,
