Harangszó, 1927
1927-02-27 / 9. szám
XVIII. évfolyam. 192^. február 21. 9. szám. Alapította KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdone*: a Diclütíill Litisr-SiŰTOt*é|. ti Oruágm Lather-SiSTet- •ég UratalM lapja. Kádra tok, előfiietőal dijak áa reklamációk a HARANGSZÍ amerkeaatO- kladohlvatalának Szentgotthárdra (Vasvm.) küldendők. Előfizetést elfogad minden eräug, lelkész és tanító. Megjelenik minién rasárnap. A bölcs Isten téged gyakran próbára tesz, De nem hagy el, ne félj, ha Hozzá hű leszesz. Szerkesztő-ki adóhivatal: SZENTOOTTHÁRD. Vas vármegye. FlókkladóhlTatal .Luther-Táraaság* könyr- kereakedése Budapest, Vili., Szentklrályi-u. 61/a. A „IIAUANGHZ0“ előfizetési ára: negyedérre 1 P 28 f (16.000 korona). Félérre 2 P 40 f (30.000 K). Csoportos küldéssel 10*/»-oi kedvezmény. Amerikába egész érre 2 dollár ; az utódállamokba V« érre 1 P 60 f (20.000 K). Hol hit — ott szeretet. I. Korinth. 1. 13. fejezete. R szeretet hatalmáról mindenki dicsérőleg s nagy elismeréssel szokott nyilatkozni. De milyen kevesen engedik, hogy ez a szeretet irányítsa és vezesse életüket!... Próbáljuk meg az I. Korinthusi levél 13-ik fejezete alapján, életünket egészen átengedni a szeretet hatalmának. Lássuk: miként érez, gondolkodik, beszél és cselekszik a szerető szívű ember ?!... Tűr és megbocsát, na bantalom éri; barátságos, szelíd egész háza- népéhez, sőt mindenkihez, kicsinyekhez és nagyokhoz egyaránt, még akkor is, ha azok talán barátságtalanok, türelmetlenek vele szemben, mert — „a szeretet hosszútűrő, kegyes.“ Nem irigyli, sőt szívből kívánja felebarátainak előmenetelét, földi és lelki javaiknak a gyarapodását, őszinte és becsületes minden dolgában, egész magatartásában, saját maga nagyságát nem növeli mások kisebbítésével, nem tartja magát mindig a legbölcsebbnek, a legjobbnak, a legkegyesebbnek, mert „a szeretet nem irigykedik, nem kérkedik, nem hivalkodik fel.“ Magaviseleté komoly, tiszteletre méltó, szavai kellemesen hangzanak, mert „a szeretet nem cselekszik éktelenül.“ Távol áll tőle csak a maga hasznának és jólétének keresése, mert „a szeretet nem keresi a maga hasznát.“ Nem keseredik el, káröröm nem tölti meg szívót, s ha valakit fed- deni kell, dorgálása mindig szere- letből fakad. Különben mindig és mindenekkel a békességet keresi, kételkedés, tamáskodás nélkül hisz, mindeneket remél, és mindeneket eltűr, mert a szeretet nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt, nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal, mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr.“ íme az ilyen emberen elhatalmasodott a szeretet! Ám ugyanakkor, amidőn mindezeket így magunk elé írjuk — sóhajtva, vágyódva kérdezzük : hol van hát a szeretetnek ez az embere, hol van a szeretetnek betöltése. honnét száll alá ez az életet szentelő, tevékeny szeretet?... Talán a magunk szívéből árad ki ? Oh, a mi szívünk üres, hideg!... A szeretet onnét felülről, a meny- nyekből száll alá, és az a csatorna, amelyen a szeretet-áradata alázuA háború minden téren ront. A- mit századok építettek, azt a háború rommá teszi. Amit a népek szorgalma, tudása összehalmozott, azt a háború felemészti, elprédálja. Kincset, gazdagságot felőröl s a ma még virágzó vállalatok holnap már csak tengődnek. De nemcsak gazdasági téren ront a háború, hanem ront erkölcsi téren is. Különös az emberi természet! Ahogy a háború kitörése az Istenhez emeli az embert, épúgy a háború eldurvulása folytán durvul az ember, erkölcse meglazul s egyre távolodik Istenétől. Soha nem ismert szavak, soha nem hallott káromkodások hangzanak el az emberi szájról és csak a mának ál, a holnappal nem törődik. És a háború után? Kezdődik minden az elejéről. hog, nem lehet más, mint a hit a Jézus Krisztusban, akinek értünk való szenvedését és halálát szent komolysággal ünnepli az egész keresztyén világ esztendőről esztendőre. — Hol hit, ott szeretet!... „Ha szólnék nyelvükön Emberek- s angyaloknak S bennem a szeretet Lángjai nem lobognak: Olyanná lettem én És ékes szózatom, Mint zengő érc csupán És pengő cimbalom. Szeretet Istene, Buzgón imádva kérlek, Szerető szívet adj, Míg odafenn dicsérlek, így innen a siron S a síron messze túl Áldott s boldog leszek Kimondhatatlanul.“ Ámen. Lassan feledésbe megy a háború borzalma. A lerongyolódott gazdasági élet kezd magához térni, kezd talpraállani. Az emberi lélek is lassan önmagára talál; kezd szelídülni, a törvénynek engedelmeskedni, erkölcsi érzéke felújul s az élet megindul az egyedüli helyes ösvényen, az erkölcsiség utján. Sokan kétségbe vonják, hogy van speciálisan keresztyén morál. Buckle angol történetíróra hivatkoznak, aki azt állítja, hogy csak egyféle törvény uralkodik minden nemzet, minden nép és minden felekezet fölött és ez az, hogy tedd a jót és kerüld a rosszat! Megfeledkeznek sokan itt arról, mint ahogy Buckle is megfeledkezik, hogy a jó és a rossz két ellentétes, viszonylagos fogalom, a- mely igen sokszor kerül egymással szembe. Mert például amit az A keresztyén morál.
