Harangszó, 1927
1927-11-06 / 45. szám
388 HARANQSZO. 1927. november 6. tengernyi sokaságban messzeható hangon adott hálát a „népek Istenéinek, hogy Kossuth Lajossal áldotta meg a magyar nemzetet. így tűnt ki ezen a világraszóló temetésen is, milyen nagy a mi aránylag kevés hívet számláló egyházunk nemzeti jelentősége. Kitűnt, hogy egyházunk, ha fényben, hatalomban elmarad is erősebb testvérei mellett, de a Gracchusok anyjaként méltón biiszkélkedhetik nagy fiaival, akik egyúttal a hazának is nagy fiai. Egyetemes közgyűlés. Históriai momentumokban felemelő, különféle lelki megnyilatkozásokban rendkívül gazdag volt az evangélikusok ezidei egyetemes közgyűlése. Két jelenség gyakorolt lenyűgöző hatást a jelenlevőkre s csalt nem egy alkalommal könnyeket a szemekbe: az elnöklő egyetemes felügyelő, báró Radvánszky Albert gyönyörű megnyitója a szeretetről s a Lutheránus Világszövetség végrehajtó bizottsága Budapesten időző tagjainak a gyűlésen való megjelenése. Báró Radvánszky Albert egyetemes egyházi és iskolai felügyelő, (kinek megnyitó beszédét lapunk legközelebbi számában hozzuk) a Lutheránus Világszövetség kiküldötteinek üdvözlésével kezdte meg beszédét. Majd a világot átfogó megváltó szeretetről tett bizonyságot. Ennek alapján az egyházkerületek együttes fellépésének fontosságát hangoztatta. Nagy lelkesedés közben szegezte le a történeti tényt, egyházunknak az államhoz s a többi felekezethez való viszonya érintésénél: erős protestantizmus erős nemzetet jelentett a századok folyamán s jelent ma is. S ebből a szempontból kell minden illetékes tényezőnek az 1848. XX. t.-c. kérdését elbírálnia. Nagy óvációval fogadta a közgyűlés Rothermere lordról mondott dicsőitő szavait, mely után a Lutheránus Világszövetség végrehajtó bizottságának tagjaihoz fordult s kérte őket, hogy befolyásukat érvényesítsék a magyar igazság érdekében. A jelenlevők állva hallgatták végig az üdvözlő beszédet s melegen ünnepelték a külföldi vendégeket, akiknek nevében Morehead, az amerikai evangélikusok kiküldötte köszönte meg az ünneplést és többek között a következőket mondotta: „Mély meghatottsággal látjuk azt az együttérző szeretetet — úgymond —, amely- lyel bennünket a magyarság, a magyar evangélikusok körülvesznek. A keresztyén- ségnek meg kell találnia az egység formáit és lényegét. Mi lutheránusok az egység kialakulását a hitbeli és szeretetbeli közösségben véljük feltalálni.“ A szónok ezután ismertette az evangélikus világszervezkedés egyes szakaszait és kiemelte, hogy a magyar evangélikusok elsőnek állottak a gondolat szolgálatába. Majd kijelentette, hogy Magyarország mai helyzete megrendítette őket és megfogadta, hogy a magyar- országi evangélikusokkal és rajtuk kereszOstoros lettem.*) A magyarság ostorosa lettem, Pörgekalapos, egyszerű fajta. Barnahusú, pogány földre küldött, Kezemben is már az ekeszarva. Fölöttem a kedv víg pacsirtája. Míg ekémmel vén ugarba vágok, Utánam pondrót szedve kullognak Őszült varjak, fakó magyar átok. Ostoromat meg-megpattogatom. Ekémet a szent szilajság húzza. Dacol a rög, de vad szerelmét Meghódítja igaz-szívű munka. Nem irigylem a szomszéd sikerét. Nem tekintek se jobbra, se balra, Csak néha-néha fordulok vissza: Jut-e mag az éhes talajba? Robotos vagyok, mégis dalolok, Mert elhozza szűk étkem a remény, Korsónak nyújtja hűsítő ajkát, Ha szomjazom a nyári nap hevén. Szebb vasárnapok hitével veszek Kérges kezembe száraz kenyeret, S megértett sorssal nótásan tovább Szép-magot szórok, jövendőt vetek. Bakó József. *) A szerzőnek Vas vármegye és Szombathely város kulturegyesületének kiadásában megjelent „Árva kalászok“ című verses kötetéből. tül az egész nemzettel éreztetni akarják a jövőben szeretetük gyakorlati bizonyságát. Az éljenzéssel fogadott beszéd után dr. Ihmels, Szászország püspöke hangoztatta, hogy a közösség a legértékesebb java az emberiségnek és hangsúlyozta, hogy a magyarokat az evangélikus testvérek tömege fogja segíteni. Geduly Henrik püspök köszönte meg a vendégek szeretetnyllvánításait. Miután a napirend előtt Jánossy Gábor országgyűlési képviselő indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy Kossuth Lajos szobrának leleplezése alkalmából küldöttségileg képviselteti magát s a szoborra az evang. egyház nevében koszorút helyez el, áttértek a rendes tárgysorozatra. Az egyetemes felügyelő mindenre kiterjedő évi jelentését Kuthy Dezső, egyetemes főtitkár olvasta fel. Dr. Raffay Sándor püspök a külföldi összeköttetésekről számolt be, dr. Rásó Lajos a Glattfelder-féle memorandummal foglalkozott s az 1848. XX. t.-c. teljes végrehajtására vonatkozólag határozati javaslatot terjesztett elő. A javaslatod vita követte, amelyben részt vettek báró Kaas, Duszik Lajos és Kapi püspök, aki a következőket mondotta: A probléma olyan súlyos, mintha az egyház lőporos-torony mellett állna, mert az állam anyagi helyzete szempontjából is meg kell fontolni a végsőkig ezt a dolgot. Az egyháznak a nemzettel szemben megnyilvánuló lelkiismerete egyrészt, másrészt pedig törvényben biztosított - jogai vívják meg itt a harcot. A felsőházi reformnak, a földreform egyházi vonatkozásainak és a miskolci jogakadémia ügyének tárgyalásánál hozzászóltak Geduly, Kapi, Raffay és Kiss püspökök is. Ziermann Lajos kormányfőtanácsos, soproni lelkész az egyetemes gyámintézet, Kaas Albert báró az Országos Luther-Szö- vetség jelentését terjesztette elő. Bruckner Győző dr., a miskolci jogakadémia dékánja a felekezetközi sérelmeket ismertette, köztük a levente ünnepeken legutóbb szenvedett sérelmeket. Szelényi Aladár dr. terjesztette elő ezután a sokat tárgyalt rádió-ügyet. Majd az egyházi tisztviselők nősüléséről, a reverzá is kérdés rendezéséről, a lelkészi korpótlékról, a magyarázatos biblia kiadásáról tárgyalt a közgyűlés, végül a Nógrád vármegyébsn mindjobban terjedő egykéről és a fogház i istentiszteletekről tettek javaslatokat. Radvánszky Albert báró egyetemes felügyelő zárószavaival és Geduly püspök imájával a közgyűlés véget ért. OLVASSUK A BIBLIÁT! A szent vendégfogadó. Nov. 7. A rablók. Lukács 10. ao. Rablók kezébe esett egy utas a jerikói utón és kifosztva véresen fetrengett a poros útszélen. Minden ember ott jár az élet jerikói országúján, mindenki megy a kenyere után és sokan hajszolják a vagyont, a hírnevet, a rangot, a dicsőséget, jönnek a gondok és megrabolják a lélek nyugalmát. Jönnek a csalódások és elrabolják a szived reménységeit. jönnek a sikertelenségek és elrabolják az életkedvet. Jönnek a különböző szenvedélyek és elrabolják a test tisztaságát, beszennyezik a testot, a Szentlélek templomát. A bűnök a te lelked megrablói, amelyek halálra sebeznek, mert a lelked örökéletét halállal fenyegetik. Nov. 8 A szent vendégfogadó. Lukács 10.34. Az irgalmas samaritánus megszánta a sebesültet és bevitte a vendégfogadó házba. A nagy samaritánus: Krisztus, aki az élet sebesültein könyörül és beviszi őket a szent vendégfogadóba, a szentek gyülekezetébe. A vendégfogadó többnyire forgalmas helyen épül, magas, mindenkinek szemébe tűnő épület. A szent vendégfogadó a templom, amely a község kimagasló helyén ál), tornyával messziről integet: Jertek, ti lelki sebesültek, kik kinn a világban pórul jártatok, itt található a megnyugvás és gyógyulás. A templom a sebzett lelkek kórháza. Nov. 9. A szent vendégfogadó gazdája. Lukács 10.35 A jó vendégfogadós izes étellel és hűs itallal szolgálja ki vendégeit. A szent vendégfogadónak, a templomnak gazdája a Szentlélek. A Szentlélek fogadja a templom vendégeit, Ö irányítja az istentiszteletet, vezeti az éneklést, a prédikátor beszédét megszenteli, az igehallgatást eredményessé teszi. A legjobb lelki táplálékok a templomban kaphatók. Nov. 10. A fizetség. Lukács 10.85 Az irgalmas samaritánus 2 pénzt fizetett a fogadósnak a sebesült ápolásáért. Jézus, a nagy Samaritánus 2 nagy ajándékot hagyott az egyházakra, hoey azok által gyógyítsák a beteg lelkeket. Ez a két nagy ajándék: az Ige és a szentségek. Az Ige vigasztal, bátorít, erősít, előkészít a gyógyulásra. A keresztség és úrvacsora szentsége pedig meggyógyít téged. Nem te fizetsz beteg létedre a szent vendégfogadóban, Krisztus
