Harangszó, 1927
1927-10-23 / 43. szám
1917. október 23 RARANQSZO. 371 nak, hogy az Isten által lefektetett örökérvényű tervek s utak megmászását tűzte ki célul, vagyis beleszól az Istennek kizárólagos jogaiba, ügyeibe; ez szüli a vallás- talanságot, a vallástalanság szétrombolja a családi élet szentélyét s az ily beteg családokból álló nemzet gyenge, tehetetlen a bélés külveszélyekkel szemben. A vallástalanság magában rejti a nemzeti élet bukását. E tény jelzi a kicsinyek s nagyok számára az utat. Ezek a gondolatok kiáltanak felénk egy ártatlan gyermeknek, mintegy Isten által sugalt szavaiból. Teeuwissen amerikai lelkész előadása a magyarokról. Rev. S. Teeuwissen amerikai lelkész, a szibériai volt magyar hadifoglyok jól- tevője, vallásos estély keretében előadást tartott Debrecenben. Cson- kamagyarország sorsáról szólva, kijelentette, hogy a magyarokat külföldön kevesen ismerik. Az ország ellenségei mindent elkövetnek, hogy sok rossz hír kerüljön forgalomba rólunk. Előadását így fejezte be: „A magyar zászló piros szine azt jelenti, hogy Jézus vére által eltörölhetjük a velünk történt igazságtalanságokat, a fehér azt jelenti, hogy a minket ért gyalázatot lemoshatjuk magunkról, a zöld szín pedig azt, hogy törhetetlenül bíznunk kell a magyar jövőbeni“ Itt elhallgatott, mintha most a fogoly beszélne. Aztán újra rákezdte. — Mit? Hogy te ártatlan vagy és r.em félsz a haláltól ? Hogy hittel tűröd a kínzásokat s majd eléri Isten keze a kínzódat ? No, hát ez hallatlan! Majd teszek róla, hogy újra kezelés alá kerti j s tudom Istenem, akkor nem fogsz ilyen fenhéjázó hangon beszélni 1 A porkoláb hallotta a dörgedelmes szavakat. — Úgy látszik emberére talált a fogoly. Ez nem mézes-mázaskodfk, hanem az elevenére tapint. Hát úgy is kell neki 1 S azzal odább ment az ajtótól. Volt a közelben egy kőpad, arra leült s csendes bóbiskolásba kezdett. Elég későre járt már az idő. A barát odament az ajtóhoz. Halkan kinyitotta s kitekintett rajta. A porkolábot nem látta ott, hát betette az ajtót 8 visszament a fogolyhoz s halkan kezdett beszélni. — Figyelj rám Gábor, itt van István bátyád és itt van Etelka is, aki az én menyasszonyom. Hát bizhatsz bennem, ha azt mondom, hogy a segítségedre jöttünk s ha másként nem megy, hát megszöktetünk akár most mindjárt is. Egy barát ruha van nálam. Azt magadra veszed s ketten meMasznyik Endre dr. meghalt. Újból súlyos veszteség érte evangélikus anyaszentegyházunkat. Az élet és halál szabados Ura tragikus körülmények között váratlanul magához szólította Masznyik Endre dr. nyug. theológiai igazgatót, a magyar evangélikus theológusok egyik legkivállóbbikát, a jeles biblia fordítót. A hírneves tudós hirtelen halála annál tragikusabb jelentőségű, mert csak nemrég alakult Rákosi Jenő vezetésével országos bizottság, amely nagyarányú ünnepségeket készített elő Masznyiknak a közeljövőben megtartandó hetvenéves születés és félszázados iró jubileumára. A bizottság pompás emlékalbumot tervezett ez alkalomból, amely magasztaló szavakkal írja le Masznyik Endre egyéniségét. Masznyik életének főműve az Uj- testamentomnak magyar ' nyelvre való lefordítása, s ezt a munkát úgy a theológia, mint a költészet képviselői, a nagy biblafordítók, Heltai és Károli fordításaival állították egysorba. Masznyik Endre 1857-ben született Tiszaföldváron és tanulmányai elvégzése után 1881-ben a Selmecbányái evangélikus főgimnázium, majd egy év múlva a pozsonyi evangélikus theológia tanára, később pedig igazgatója lett. Tevékeny részt vett a Magyar Protesgyünk ki. A porkoláb alszik valahol a folyosón. Nem veszi majd észre, ha velem innen kijösz. Azt fogja hinni, hogy másik fogolynál voltál 8 találkoztunk a folyosón. Hit békén elereszt És ha mégsem? Majd ellátom akkor a baját. De még az őrnek is Csak egyszer kint legyünk ebből az átkozott épületből. Kint lovak várnak ránk s mire észreveszik a hiányodat, bottal üthetik már a nyomodat. A fogoly érdektelenül hallgatta a beszédet. Meg se moccant. Csak az ajka széle rángatódzott. Látszott rajta, hogy mondani akar valamit. A barát odahajolt. — Nem lehet, nem lehet. Agyon kínoztak, agyon gyötörtek. Minden tagom törött, moccanni sem bírok. Hát akkor hogyan üljek lóra? Hogyan meneküljek? A barát szólni akart, de az nem engedte. — Engedd kibeszélnem magam. Mert maholnap a szó is kihal belőlem. Ha nem hiszed, amit mondtam, hát győződj meg róla. Émeld fel a rongyaim s meglátod a sebeim, hogy nincs egy tenyérnyi ép folt rajtam. Hát tégy le róla. S én sohse felejtem ezt el neked. Az utolsó percemben is áldani foglak. De szeretném tudni a nevedet. Azt mondtad, az Etelka a menyasszonyod. Hát ki vagy te? táns Irodalmi Társaság megalapításában, legnagyobb sikereit pedig egyháztudományi munkáival érte el. Közel harminc kötet könyvet irt és a reformáció négyszázados évfordulójára ő adta ki Luther Márton műveit és ugyancsak ő irta meg a nagy reformátor életrajzát is, ami megjelenésekor igen nagy feltűnést keltett. Legnagyobb munkája a biblia modern lefordítása volt. Dacára öreg korának, a legutóbbi időben is szorgalmasan dolgozott, hogy nagy munkáját befejezze. Mint egykor a pozsonyi evangélikus theológia igazgatója, valóságos evangélikus tudományos akadémiát szervezett maga körül Pozsonyban. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság megalakításában is tevékeny részt vett. Korszakos alkotásai a theológiai szakirodalom terén: Pál apostol élete, a Római levélről Írott műve; továbbá az Evangélikus dogmatika, mely a másvallásu theológusok körében is feltűnő elismerést váltott ki. Jézus élete című műve mai napig pótolhatatlan e nemben a magyar irodalomban. Egy kis könyvtárt töl- tenének meg a különböző helyeken megjelent dolgozatai és cikkei. A hittudományi vitairodalom terén hervadhatatlan érdemeket szerzett. Pozsonyból nyugalombavonulása után Ercsiben telepedett le. Élete utolsó éveiben sok csapás érte. Egyik fiát a harctéren vesztette el, a másikat ötévi szibériai borzalmas — Radványszky János vagyok. — A Radványszky György fia? — Az. A fogolyra iszonyú hatással volt az az egy szó. A szemei iszonyú félelemmel kezdtek forogni az üregeikben s az amúgy is torz arc még jobban eltorzult. Rettentő tusakodás folyhatott az emberben s kétszeres volt a kin, hogy nem bírt annak kifolyást adni. Hát csak eltátotta a száját 8 egy rekedt hang hördült ki azon. — Legyek átkozott! Legyek átkozott 1 Radványszky odarogyott az ágy elé. Egész bensője reszketni kezdett. Nem tudott még semmit, de már is érezte, hogy amit meg fog tudni, az valami rettenetes lesz. Ajkai önkéntelenül is azt suttogták: — Ne átkozd magad. Ne átkozd. Annyit bűnhődtél, hogy nincs az a vétek, amit le nem vezekeltél volna. A fogoly felhördült. — Még az árulkodást is? Radványszky ismerte a család jellemét, hát egész nyugodtan felelte. — Még azt is. A fogoly arca rettentően eltorzult. Borzalmas volt ránézni. — Még akkor is, ha az árulást atyád ellen követtem el ?
