Harangszó, 1927
1927-10-02 / 40. szám
XVIti. évfolyam Alapította KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: a rsBártfjit Latlier-SxOTBtsig ti Omifoi Luthei-SiÖTet- tig klrataloa lapja. Késlratok. alóbaetial dijak éi reklamáoldk a HARA»ÜSZŐ aserkeasti- kladöhivatalának Siontgotthárdra (Vasrm.) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. Megjelenik minden vasárnap. Készpénzzel bérmentesítve. Istenbe vetjük reménységünk, ö hajlékunk és menedékünk. 40. szám Ssorfcsesté-ldadóklYsbU: szentgotthArd. Vu vármegye. nőkkladőklratal .Luther-Térsaság • kBnjrr- kereskedése Badapest, m, Siontklrályl-u. il/a. A „HABAtieSZÖ“ előfizetési ára: negredérre 1 P 28 f (18.000 korona). • FéléTTS 2 P 401 (80.000 K). Csoportos küldéssel 10*/eoe kedvezmény. Am erikába egész érre 2 dollár ; az utődAllamokba V* évre 1 P 801 (20.000 K). Az erő forrása. Efezusi L 3 . is. »Adja meg néktek az ő dicsősége gazdagságáért, hogy hatalmasan megerősödjetek az ő Lelke által a belső emberben.“ nli/í i erőnk nem segít rajtunk 1“ A i így énekel Luther, a nagy reformátor, az „Erős várunk“... hatalmas énekének egyik versszakában. Mi is sokszor elmondhatjuk ezt, érezve erőnk fogyatékos, töredékes voltát. És el is mondjuk, el is énekeljük, de azután mégsem keressük meg az igazi erő feltörő forrását, ezért törnek reánk a csüggedezésnek, a kétségbeesésnek keserves órái... Nehezen akarjuk megtanulni, hogy földi embernek sohasem szabad csak magára tekinteni, s a maga erejére számítani 1 Meg kell keresnünk az erő igazi forrását, mely nem apad ki, nem szárad ki soha!... Ez az erőforrás pedig az Úr! „Legyetek erősek az Urban és az ő hatalmas erejében!“ — szól az apostol igaz beszéde..’. Naponként meríts ebből a csodálatos erőforrásból, az imádság, az ige, a sakramenlumok ... mind győződehnes erőnek a forrásai!.. .. Nem tapasztaltad még ?... Oh, mi fáradt, erőtlen emberek, akik annyiszor meglankadunk a hitben és a szeretetben, akiknek életkedve annyiszor összetörik a test és világ nagy harcában, akiknek örvendezése siralommá lesz a gondok, szenvedések és szomorúságok nyomasztó súlya alatt — menjünk közelebb az Úrhoz az erőnek kiapadhatatlan forrásához. Hozzá emeljük fel tekintetünket, hozzá küldjük minden könyörgésünket, „akik az Úrban bíznak, azoknak ereje megújul!“ így azután nem fáradnánk el soha. Mindig nyernénk megújító, friss erőket. Szemeinket függesszük arra a mennyi koronára, amely odafenn vár bennünket s amelyért érdemes itt alant kitartással, csüg- gedetlenül harcolni. Közben pedig sohse felejtsük, hogy ennek a világnak ellenségeskedése, hitetlensége, mindez csak futó felhp, melynek elvonulása után az Úr dicsősége még nagyobb lesz, és fénylik mint a napragyogás borús idők után. Felfelé hát hitben, hittel. Közelebb az Úrhoz! Előre szent reménységgel. Feléd Berzsenyi Dánielnek, a „Fohászkodás“ remekírójának családját erős szálak fűzik evang. egyházunkhoz. Berzsenyi Lajos esperes-lelkész volt Vadosfán (t 1813). Berzsenyi Miklós (t 1873) és dr. Berzsenyi Jenő a dunántúli egyházkerületnek voltak felügyelői, Berzsenyi Dezső és Sándor pedig a kemenesalji és somogyi egyházmegyékben viselték ugyanezt a tisztséget. Ifjabb dr. Berzsenyi Jenő ma is esperességi felügyelő Zalában. És említésre méltó, hogy Berzsenyi Miklós kér. felügyelő nővérei közül három volt derék, müveit papné: Eszter (Tur- csányi Gáborné) Tésen, Klára (Tóth Jánosné) Nemesdömölkön és Mária (Hering Jánosné) Kemeneshőgyé- szen. Miklósnak és nővéreinek Berzsenyi Gábor magasi ügyvéd és földbirtokos volt az édesatyja (f 1822), aki kilenc élő gyermeket (közlük Dénes árvaszéki elnököt is) nevelt fel egyházának és hazájáragyog égi koronánk fénye! így nem csüggedsz meg, nem ejt meg a kétség vándorutad kötelességei között sohasem!... „Én lelkem, miért csüggedsz el? Van neked Istened Őt nem vesztheted el. Ki veszi el üdvösséged, A mennyet, amelyet Jézus szerzett néked ? * * * Krisztus vitéze nem remeg, Sötét éj, száz veszély Nem ijesztheti meg. Mennyben ragyog koronája, Bátran áll, bár halál Sújtson is le rája 1“ Ámen. < nak. (Az ilyenekre tekintsen Pezen- hoffer a nőtelen pap, ha egykével vádolja a protestánsokat!). Ennek a Berzsenyi Gábornak volt derék fia a kilenc testvér között Berzsenyi Lénárd, ki a katonai pályán kapitány, a szabadságharcban pedig honvédezredes volt, „Ritka szép jellemű ember“ — írja róla Vasmegye monográfusa. Mint műkedvelő festőművész sem volt az utolsó. A család több festményét őrzi. Október 6.-ikának szomorú alkalmából ennek a vitéz katonának az aradi várból Miklós bátyjához, a kerületi felügyelőhöz írt búcsúlevelét közöljük. Az aradi tizenhárom már elvérzett. Hasonló halál várakozott reá is. Másnap, október 7-én kelt a levele. Hősi lélekkel néz elébe sorsának. A levél hű tükre halálraítélt szabadsághőseink lelki állapotának. Németül is írt Berzsenyi egy nyitott levelet, de ezeket a magyar sorokat két kis Berzsenyi Lénárd honvédezredes búcsúlevele Arad várából 1849 október 7. Közli: Payr Sándor.