Harangszó, 1927

1927-09-04 / 36. szám

HARANGSZO.

1927. szeptember 4.

kézzel, felfelé néző szemmel; imádkozó ajakkal. Ha bajban vagy, az Úr akkor is megőriz. »Megőrzi a le lelkedet.“

Szept. 7. A vak szem. Máté 20. bo A vakság nagy betegség. Nem látni ezt a szép világot, mily nagy veszteség. A testi vakságnál még borzasztóbb a lelki vakság. Akik nincsenek tisztában az élet céljával, akik a véletlenre bízzák életüket, azok a lelkileg vakok. Miként a jerichói utón ülő világtalan koldusok, mi is kiáltozunk Krisztus után: »Uram, Dávidnak Fia, könyörülj rajtunk 1“ Add vissza nekünk szemünk látását, a tisztán nézés boldogságát, hogy életünk rendeltetése felől ne maradjunk sötétségben.

Szept. 8. Síró szem. Lukács 19.«. Jézus sir Jeruzsálem fölött. Mily fájdalmas az a tudat Krisztus hazaszerető szivének, hogy az ő népe fővárosának el kell pusztulnia a bűnök és meg nem térése miatt. Gondo'd meg, ha Jézus ma megjelenne közöttünk, vájjon nem sirna-e a magyar főváros és a magyar községek bűnei felett ? Vájjon a mi népünk ruházatában, étkezésében, Ízlésében, erkölcseiben, templomlátogatásában eleget tesz-e az evangéliom kívánalmainak. Félő, hogy a mi városunk és községünk felett is könnyes szemekkel állana meg Jézus.

Szept. 9. Parázna szem. Máté 5.28—so Milyen a te nézésed? jézus nagyon szigorú álláspontot foglal el: aki asszonyra tekint gonosz kívánságnak okából, parázna az és inkább ássa ki a szemét, semhogy egész teste a gyehennára jusson. A modern társadalomban sok a parázna szemű férfi és nő. A mai ruházkodás vagy helyesebben ruhátlankodás a test kultuszát, a testi ingerek felkeltését célozza. Tudtok-e ti evan- géliomi hilü nők ellentállani a divat túlzásainak? Ti evangélikus férfiak a nőben a lelket lássátok meg, testében a Szentlélek templomát. Parázna szemű férfi, mit szólnál ahhoz, ha a te édesanyádra, ha a te nővéredre úgy néznének mások, mintahogy te nézel vágyó pillantással a női nemre. Fegyelmezzétek a szemeteket 1

Szept. 10. Boldog szemek. Lukács 10.23. Krisztus boldognak mondja a tanítványok szemét, mert látták az ő tetteit. Mi is tanítEtelka felemelte az apja melléről a fejét.

— Dehát miért én készítsem el ? Miért?

A lelkész meredten nézett a leányára.

Újból a két kezébe szorította annak a fejét s aztán belemélyedt azokba a kék szemekbe s a lelke mélyéig akart hatolni.

Etelka egy ideig állta a kutató tekintetet, de aitán lecsukódtak a pillái s az arca lassan-lassan pirulni kezdett.

Mikor a lelkész látta, hogy már elég mélyen behatolt a leány leikébe, halkan megszó'alt.

— Radványszky János téged szeret Etelkám, azért készítteti veled a térítőt.

Tovább nem folytathatta.

A leány mindkét kezét odanyomta az apja ajkára, úgy, hogy az szólni többet nem tudott.

De annál többet láttak az apai szemek azokból a tündöklő szemekből, abból az égő pírban lángoló arcból. Odavonta hát a keblére a leányt s úgy suttogta a szavakat hozzá.

— És te Etelkám, szereted te is?

Etelka sírva fakadt.

— Jaj édes apám ne kérdezz ilyent.

A lelkész már tudta, hánnyadán áll a

dolog, hát csak ütötte a vasat tovább.

— No mondd kis madaram, szereted?

Falumról.

Mindig messze vágytam, mindig visszatértem: zöld akácos, vadgesztenyés kicsi falut, kicsi házat hogy is felednék el?

Úgy elringat ölén szülőföldem tája; boldog kinek ilyen bölcső suttog kedves altatódalt a munkatelt nyárba.

Itt tudok igazán örülni, zokogni; fel, Tehozzád édes Atyám egyszerű kis templomunkban buzgón fohászkodni.

Ha lesújt a Végzet én mást nem is kérek: füzfalombbal, akáclombbal takarjon el édes falúm szent egyszerűséged.

KAPCSÁNDY SÁNDOR.

ványok vagyunk, a mi szemünk is boldog, amikor olvashatjuk az evangéliomot és szinte látjuk a beszélő, a cselekvő Jézust.

Szept. 11. Mennyeket látó szem. Jelenések Könyve 21.2. Amit János apostol látott, az a nagy boldogság. Látta az új eget és új földet, a mennyei Jeruzsálemet drágakő és színarany utcáival. Templom nem volt a városban, mert ott mindenki szemtől- szemben áll Istennel. Az a keresztyén hívek jutalma, hogy ami után a földön vágyakoztak, itt elérik: a Bárányt és az Atyát szem- től-szembe látják. Jelenések 22 4. Ez a legnagyobb jutalom a földi bántalmakért. Testvérek, evangélikusok, vágyódtok-e erre a csodálatos látományra, a szemtől-szembe való nézésre ? Tátrai Károly.

Etelka úgy elbújt az arcával, hogy abból egy darabkát se lehetett látni. Sírva nyög- décselve tört ki sjkám a szó.

— Ne kérdezd jó apám.

— No, csak egy szóval felelj kis Etelkám. Szereted?

Etelka elhallgatott Nem felelt.

Az apa gyengéden biztatgatta.

— No felelj kis lányom. Igen? Egy kicsit, csak rgy icipicit szereted?

— Egy kicsikét.

S bár a lelkész alig hallotta a vallomást, de annál jobban megértette azt Radványszky János. Egy ugrással bent termett a lugasban s csak úgy oóarogyott a leány elé.

— De annál jobban szeretem én magát Etelka.

Etelka felsikoltott s erős átkarolással bújt az apja keblére. De a lelkész szelíden lefejtette magáról az ölelő karokat s maga mellé intette Rsdványszkyt.

— Ide bújj már kis lányom, itt lesz ezután már a te helyed.

S azzal odato'ta a leányt a másik férfi keblére s magukra hagyta. Hadd beszéljék ki magukat. Ahol két szerető szív egymásra talál, olt egy harmadikra abban a pillanatban nincs szükség. (Folytatjuk.)

A tiszai egyházkerület közgyűlése.

Aug. 23—24-én tartotta folyó évi közgyűlését a tiszti egyházkerület Miskolcon. 23-án a bizottságok üléseztek s az egyházkerületi gyámintézet tartotta meg közgyűlését, melyen ö- römmel jelentette dr Dómján Elek egyházi elnök, hogy a két egyházmegyévé s 15 egyházközséggé zsugorodott kerület 2300 pengőt gyűjtött a gyámintézet céljaira. Különös örömre adott okot a jogakadámia 400 pengős gyámintézeti adománya. Ugyanaznap volt a gyámintézeti isteni tisztelet is, melyet Marcsek János tokaji lelkész végzett Fii. 3.7—s. alapján.

24-én d. e. Paulik János egyházkerületi főjegyző imádságával kezdődött a közgyűlés. Dr. Zelenka Lajos kér. felügyeld elnöki megnyitójában gerinces szavakkal mutatott rá a felsőházi törvényben, a közoktatási miniszter kultűrprogrammjában s a jogakadémiák visszafejlesztésében rejlő sérelmekre. A mindenre kiterjedő püspöki jelentést az idén újra ki tudta nyomatni a kerület, ami nagyon megkönnyítette a tárgyalást. Legkiemelkedőbb pontja volt a gyűlésnek a jogakadémiai sérelem tárgyalása. A közoktatásügyi miniszter ugyanis csak 40 hallgató felvételét engedélyezte a miskolc eperjesi jogakadémiára s elvette az akadémia államvizsgái jogát. E sérelem ellen hatalmas memorandumot készített az akadémia tudós dékánja, dr. Bruckner Győző. Régi híres egyházkerületi gyűlések levegője elevenedett meg, mikor egymásután szólották fel a memorandum mellett tüzes szavakkal az egyházkerület legelőkelőbb világi emberei. Hozzászólt a kérdéshez Mikszáth Kálmán, Miskolc város főispánja, Görgey László, vármegyei főjegyző is, amaz a város, emez a vármegye támogatását jelentve. A közgyűlés utasította a dékánt, hogy a jogsértő miniszteri rendelkezést ne hajtsa végre.

Foglalkozott a gyűlés a liturgia egységesítésének a kérdésével is s az éneklésnek a kerület területén való egységesítése érdekében elhatározta a régi híres Nagy Lajos-féle chorál- könyv kiadását. — Feliratot intézett az irányban, hogy a középiskolai önképzőkörök ne akadályozzák a tanulókat az isteni tisztelet látogatásában s az iskolai mozik és kirándulások ne essenek következetesen oly napokra, melyeken a hittanórák vannak. — A lel kész választási szabályrendekt módosításával lehetővé tette a megüresedett állások meghívás utján való