Harangszó, 1927

1927-07-31 / 31. szám

XVlli. évfolyam. 1927. július 31. 31. szám. Alapította KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonoe: s Diáimul Littir-UDntiii. Aa Ormaigoa LuUior-SiBret- aég Uvatalee lapja. KMratok, elfifiaetíal dijak ia reklamációk a HARANGSZŐ saerkeaztfi- kladóhivatalának Sxentgotthárdra (Vasvm.) küldendók. Előfizetést elfogad HARANGSZQ minden évi slfogad o evang. lelkén: áa tanító. Isten erős várunk, Akihez kiáltunk ínségünkben. Megjelenni minden vasárnap. Scarkaaité-kladólüTatal: szentootthArd. Vas vármegye. riókkladóklratal .Luther-Táraaaág* könyr- kereakedóaa Budapest, Vm., Saentklrályl-u. íl/a. A „HARAJiGSZO“ elófiaetiai ára: negyedévre 1 P 28 f (16.000 korona). Félévre 2 P 401 (30.000 K). Csoportos küldéssel 10V.-OB kedvesmény. Amerlkábs égési évre 2 dollár; ai utódállamokba >/• évre 1 P 60 f (20.000 K). Üdvösség-szerzés. Máté 19.26. „Jézus pedig reájuk tekintvén, monda nékik: Embereknél ez lehetetlen, de Istennél minden lehetséges.“ I stennél minden lehetséges... ezer­nyi csudát tehet üdvösségünk érdekében... Ne gondoljuk, hogy emberi jócselekedetekkel kiérde­melhetjük, kierőszakolhatjuk üd­vösségünket. Oh, nem !... Minden javainkat elosztogathatjuk a sze­gények között, de ebből még nem következik, hogy igaz tanítványai vagyunk a Krisztusnak; lehetnek jó tetteink és emellett hordozhat­juk a régi, bűnökkel megterhelt szívet... Az üdvösség megszerzé­sének csak egy módja van, Isten örök országába gazdagot és sze­gényt csak egy út visz el: Jézus!... őnéki kell úrrá lenni a szívünkön, őnéki kell megtéríteni s kegyelmé­vel magához emelni bennünket!... Üdvösség hazájába csak az jut el, aki megtalálta Jézust, aki örökké­való szeretettel szeretett bennün­ket és ugyanilyen szeretettel öleli át megváltóját. Minden kincsem, gazdagságom te vagy Jézusom egyedül!... Aki így szól, jó utón halad az üdvösség-felé! Aki így szól, az jól látja: mit tett Jézusunk érettünk, s bizonyosan meghallotta már a nagy kérdést is: mit teszünk mi Jézusért!... Miként tudjuk némi­leg meghálálni, hogy önmagát adta érettünk! ?... Az áldozatért adjunk mi is áldozatot, szeretetért-szerete- tet! S ha meggondoljuk micsoda drága javakat nyújt felénk az Úr: bűnbocsánatot, örökéletet, üdvös­séget — adjuk neki mi is a leg­drágábbat : szívünket, hadd legyen ő ura és királya egész életünknek!... A legtöbb keresztyén életének egy nagy csorbája van: az igazi, alapos megtérésnak a hiánya. Ezt a csorbát csak megtéréssel lehet kiigazítani. Isten adjon ehhez erőt, hogy megmenekülhessünk az örök kárhozattól. — Amilyen bizonyos, hogy én élek — ezt mondja az Úr — éppen olyan bizonyos, hogy nem akarom a bűnösnak halálát, hanem, hogy megtérjen és éljen!... Téríts meg minket Úram és meg­térünk; segíts meg minket, hogy megmeneküljünk!... „Jézus, ki bűnös lelkemet Kárhozatból kimeutéd Es örök üdvösségemet Haláloddal megszerződ, Áldom örök jóságodat; Szívem, szám hűséget fogad, Hogy tetszésedre élek S csak tebenned remélek. Felkerested künn a pusztán Az eltévedett juhot, Aki tőled eltávozván, Veszedelembe jutott; Jézus, lelkem pásztora, Bűnösöknek Megváltója, Munkáld megtérésemet, Éleszd, növeld hitemet.“ Ámen. A cséplőgép. Irta: Dr. Schlitt Gyula. A cséplőgép végzi ez időben mun­káját. Egyhangú, méla búgása megkap, hallgatom s a gondolkodás mélységeibe vezet. E búgás a fül számára közönséges zaj, mely kel­lemetlenné is válhat, de szűrd a szíven át! s gyönyörködtető, a gon­dolat számára a távlat végtelenségét megnyitó áriává lesz. Mennél tovább hallhatom, annál értelmesebbnek találom búgását, értékes oktatást vélek szavából hallani, mely leg­közelebbről ép az embert érinti, az egyenetlenkedő, mindig mellékuta­kon járni akaró, dacos embert. Maga a gép egy holt tömeg; az anyagnak tervszerű, egy bizonyos célt szolgáló összetevéséből állt elő. Az embernek lelke, mely a mun­kára késztető akaratban nyilvánul, önt beléje életet. De megindult egyszer! parancsoló urává lesz a holt anyag, a gép az embernek. Feszült figyelmet, odaadó munkát, s mindenekfelett rendet követel az emberi tevékenységben. Figyelemre szorítja a könnyelműt, a renyhét szorgalmassá teszi, a rendetlenek között rendet teremt. A gép köte­lességteljesítést vár az embertől s nem akarja ez kárát vallani, úgy engedelmeskedik, amit a gép reáró, azt akarva nem akarva, de végzi. Az a 16—18 ember ott a gép körül mindig munkában, visszahúzódás itt nem lehet. Az egyiknek csak a lassubbsága is már a másiknak terhére megy s néhánynak lomha­sága megállítja az üzemet. Egyfor­mán fontos itt minden egyes munkás­nak a szerepe. A polyvátkotró leánynak munkája ép oly nélkülöz­hetetlen, mint az etető férfié. Össz­hangban áll itt minden mozdulat. Egy téves fogás, egy lassúbb lépés, egy pillanatnyi figyelmetlenség már hiba, mely bünhődóst von maga után, lehet, hogy egyik-másik életét kívánja áldozatul. A cséplő körül viszálykodásnak nincs helye. A gyűlölködés itt azonnal megboszulja magát. A durva itt szelid, a házsár- tos jámbor, az idegen pedig vég­nélkül türelmes, ha nem akarja, hogy a bűne rögtön a fejére üssön. Itt urává lesz mindenki önmagának s a bűnös hajlamoknak hallgatniok kell! Maga az élet sem más, mint egy gép, a jó Istennek a gépje, melyet

Next

/
Thumbnails
Contents