Harangszó, 1927
1927-06-19 / 25. szám
7TTS HARAN QSZO, 1927. június 19 keresztül, az anya gyermekein s általában a családtagok-, a rokonok-, a barátokon keresztül Magyar társadalmunkban sok egyesület van, amelyben a keresztyén nömozgalom céljai is bennfoglaltatnak. A nő ezekben az egyesületekben is, ha ideje van ilyenekben részt venni, legyen szdszőldja a társadalom megnemesítésének, jobbá s erkölcsösebbé tételének. Hogy a keresztyén társadalomban nagyobb legyen a harmónia, először a nőnek önmagában kell harmóniát, lelki összhangot teremtenie. El kell hagynia rossz szokásait, a pletykára, az idegességre, a szeszélyekre való hajlandóságát. Lagerlöf Zelma »Gösta Berling«- jében van egy nőalak, aki csak kacag, táncol és mulat. Szép, előkelő, gazdag, így hát akad udvarló elég. A szép külső azonban üres szívet leplez, nincs lelkében semmi erkölcsi komolyság. Az ifjúság rózsái azonban elhervadnak, elhalt a tánc, elszállingóztak a hízelgők. A sivár lelkű nő nem tud mást tenni: másokat kínoz s ebben találja most már örömét. De ezt sem teheti soká, mert egy gonosz tette után egy varázsló asszony elátkozza, hogy varjak lakmározzanak eleven testén. A varjak ott röpködnek háza fölött. Ö ki se mer mozdulni, még szobája ablakait is lefűggönyzi, de nem tud szabadulni többé a kínzó látványtól. Tanulságos mese. Aki ifjúságát eltékozolja, nem gyarapítja a szív és lélek erkölcsi kincseit, az örökre boldogtalan lesz és utoljára önmagát emészti fel. A ma leányai egy ferde nevelés áldozatai. Szeretik a hazug hízelgést, az üres bókokat s e közben maguk is kétszínű képmutatókká válnak. Ezek alapján fejlődik ki bennük a komoly jellemszilárdság és egyszerűség helyett a festett egekbe kanosaiul ábrándozó pénz, hírnév, előkelőség után vágyó tétlen divatpiperkőc. A keresztyén nőnek a mai divatőrületben is meg kell találnia ezt a középutat, mely a tisztességgel és jő Ízléssel nem ellenkezik. A magyar nő a múltban nem kendőzte magát. Szeretném megérni a keresztyén feminizmusnak olyan fejlődését, mikor a nő igazán nő akar maradni, mikor nem lesz egyetlen evangélikus nagyleány sem bubifrizurás, még kevésbé az evangélikus anya vagy nagymama, mikor nem lesz egyetlen evangélikus nőnek sem pirosított ajka, mikor nem lesz egyetlen pipázó, pardon cigarettázó nő. ° Szeretném megérni azt a kér. feminizmust, melynek hatása alatt a nők idejüket nem töltik ostoba regények olvasásával, hanem komolyan igyekeznek tanulni és alapos műveltségre szert tenni, hogy egy színvonalon maradhassanak a férfiakkal és így rájuk befolyásukat megtarthassák. Szeretném megérni, ha a csillogó báltermekben a tánc igazán nemes szórakozást jelentene és nem undorító kéjelgést. Szeretném megérni, ba a divatos műkedvelői jótékonykodások helyett a szívekből fakadna önként a nemes áldozatkészség és nem csupán hiúságból, mikor névtelenül is tudsz irgalmas samaritánus lenni, mikor tudsz úgy is adakozni — mint Jézus kívánja — hogy nem tudja a te jobb kezed, mit cselekszik a te bel kezed. Szeretném megérni, ha a mai mozi- és színdarabok léha, erkölcstelen, szemérmet sértő, a házasságot, a családi életet nevetségessé tevő részletei helyett komoly tartalom, az életet szebbé, jobbá, emelkedettebbé tevő eszmevilág sugároznék a mozivászonról és színpadokról a lelkibeteg, gyógyulás után epedő emberiség felé. A nő legyen a maga finom erkölcsi érzékével önmagának és a beteg tár sadalomnak reformátora. Amilyen vallásosak és erkölcsösek lesznek a nők, olyan vallásosak és erkölcsösek lesznek a férfiak. A modern élet minden szálát a nő szívén keresztül át kell hatnia az evangéliumnak. Mennyivel szebb, boldogabb lehetne ez a mai társadalom, ha ennek minden tömlőjét az evangéliom ereje járná át! Hogy a jövő társadalom képe az evangélium tükrében formálódjék ki, annak döntő feladata úgyszólván a nőre vár, mint akinek keblén nő fel az emberi ség, mert a világtörténelmet a gyermekszobában inspirálják. (Folyt, kör.) Gaál József. OLVASSUK A BIBLUTf A nzgy vacsora. Június 20. Készen várI Lukács 14. ie. Milyen nagyon boldog lehetsz íe, hogy te már tudhatod azt, hogy számodra Isten által el van készítve a nagy vacsora, hogy tehát te is részesévé lehetsz az örök üdvösségnek. Jövőd nem bizonytalan többé, lelkedet nem rettegte!i többé a halálnak félelme, mert te tudod, hogy készen vár reád a nagy vacsora, ha elfogadtad bűneid megváltójául, Uradul és Istenedül a Krisztust. Június 21. Meghivattál reá te is! Lukács 14.16—17. Nem elég azt tudnod, hogy a nagy vacsora, az Isten-Országa s annak üdvössége immár elkészíttetett, tudnod kell azt is szent bizonyossággal, hogy oda te is meghivattái. Meg kell látnod Isten irántad való végtelen szeretetét, aki nem csupán az örömöknek reád való kiárasilásával, nem csupán a szenvedések komoly intésével, de a szabaditásodra elküldött Egyetlenének a feláldozásával hívogat téged, hogy fogadd el a Krisztust., mint életed vezérét, aki hiv is, vezet is a nagy vacsorára. Június 22. Vájjon meghallottad-e a hívást I Lukács 14.17 Tudatában annak, hogy te hivatalos vagy úgy is a nagy vacsorára, vájjon nem igy gondolod-e botorul, hogy te akkor és úgy mehetsz oda, amikor és ahogyan neked tetszik s Így, ha most az első hívásra nem hallgatsz is, majd küld hozzád újból az Úr s te akkor is jókor hallgatsz a hívó szóra! Ne cselekedjél így Testvér! ne mellőzd el a hívó szót, sót állandó készenlétben figyelmezve várj arra, hegy áronnál engedelmeskedjél is annak. Június 23. Miért nem engedelmeskedel a hivó szónak? Lukács 14.is—20. Tudva azt, hogy a mennyei Atya vendége lehetsz 8 ott ü'hetsz örökké közelében, szinrö'.-színre látva öt, a nagy vacsora asztala mellett, mégis többre becsülnéd ennél az örökkévaló, üdvösséges gyönyörűségnél a* e világi, múlandó gyönyöröket 8 inkább meglévő va- gyonodban gyönyörködd ?. vagy kincseid növelésében keresed gyönyörűségedet? vagy betelve e világi javakkal a testi gyönyörökbe merülsz bele ?! Miért nem tudsz még mindig elválni a moly és rozsda által megemészthető javaktól s elfogadni az ingyen kegyelemből adott drága ajándékot, a legértékesebb kincset, bűneid bocsánatát a Jézus Krisztusban ! Nem elég ez néked? 1 Június 24. Az Úr nem hiv többéi Lukács 14.sí. Ha te megveted Istennek feléd áramló szeretetét s konokul visszautasítod az ő meghívását, ne csodálkozz azon, ha ő fájdalmas haragjában tudni sem akar többé rólad « helyetted másokat hív meg magához. Az Úr íaláini fog magának máshol és másokat vendégeiül (Ap. Csel. 13. 46—47.), neki nem kell attól félnie, hogy üresen marad a háza. Da mi lesz veled, ha visszautasitottad az Úrnak hívását, ki veszi fel sorsodat, ki törődik ezután veled ?! Június 25. Ha azonnal nem mentél, később már nem mehetsz! Lukács 14.22—24. Ne reménykedj abban, hogy ha majd kigyönyörködted magad földi kincseidben, ha már elég vagyont gyüjtöttél, ha már beteltél e világ élvezeteivel, akkor is jókor lesz még nyugodtan elindulnod a nagy vacsorára. Hallod isteni kijelentését: „Senki Azok közül a hivatalosak közül meg ne kóstolja az én vacsorámat* I ? Június 26 Használd fel a kegyelem idejét I Hoseás 10.12. N? tétovázz tovább, ne döntsd lelked kárhozatba vonakodásoddal, dőreségeddel, szántsál magsdnak új szántást, keresd az Urat! Ne csak, hogy hivó szavát meg ne vesd, de menj eléje, te keresd öt, hogy, könnyebben reád találjon. Járj s élj az Úr előtt, hogy kegyelme mielőbb reád áradhasson, hogy asztalához, a nagy vacsorához mielőbb te is oda ülhess. Légy készen mindenkor az odamenetelre s alázatos imádsággal, dicséretmondó hálaadással fogadd a Krisztust, aki hivogat téged magához s magán keresztül az Atyához. Gondolkozz el ez estén, vájjon nem utasitottad-e már eddig is vissza meghívását s vájjon feivirraszt e még az Úr a holnapi napra, amikor még időd lenne elfogj dni a feléd nyújtott kegyelmet. S azu‘án ne habozz többé, borulj oda Krisztusod lábaihoz, állj oda golgothai keresztje tövéhez még ebben az órában. A kegyelem ideje elfogy! Ab*rry Oyaia. Adakozzunk a Harangszó terjesztésére.
