Harangszó, 1927
1927-06-19 / 25. szám
If 27. ] it ni in 19 HARANOSZÓ. 217 Esti fohász. Száll a lelkem égbe Fel, á^ifaf szárnyán... T éged éhajl, T éged, T éged, isteni bárány... Nyújtsd ki felettem őrző Rezed, Maradj celem, maradj celem, meri már beizen! szerelmeddel [séléledelh fiarelj ál engem ez éjjel! Éjszaka árnya, Mintha szellemszárnyen szállna, Rám bérül ellenállhatatlanul . . . ßün éjszakája így lér üdoem nappalára S gyenge erem elé'lle oisszalánlerul. <^sai Yeled egy üli, csak ha Te céléra jössz [az éjbe, ^sak Yeled együll lépdelek újra szép nap- üézus Rád bizem magam... [siilésbe! £égy bizedalmam, nyugalmam... Ámen. HERING JÁNOS. Jubileumi ünnepség Körmenden. A körmendi ev. összgyülekezet meleg ünneplésben részesítette szeretett lelkipásztorát: Zongor Béla esperest, 10 évi körmendi lelkészi működése alkalmából. Pünkösd hétfőn a nőegylet kitűnő elnökének: Lukáts Áipádnénak vezetésével a nő- és leányegylet tagjai feldíszítették a gyülekezeti ház nagytermet. A délelőtti istenitisztelet után a közönség a nagyterembe vonult, hová az ünnepeltet a presbitérium tagjaiból alakult küldőt ség hívta meg. A belépéskor felhangzó éljen után felzerdült a gyülekezeti vegyeskar alkalmi üdvözlő énekének két verse: „Áldd meg Isten egyházadat, áldd meg hű pásztorát.. .* amelynek szövegét Sárkány Ferenc máv. felügyelő irta. Az ének hangjai mellett, az iskolás gyermekek sorfala között vonult az esperes-lelkész az emelvényre. Ének után az iskolás gyermekek részéről Lukáts Kató IV. oszt tanuló üdvözölte elsőnek Zongor Bélát s virágcsokrot adott át, aminek „minden virágszála egy-egy áldás, az egész egy imádság: Isten áldd meg az ünnepeltet, éltesd soká, nagyon soká lelkészünket I* Az esperes lelkész válaszában áldást mondott a gyermekseregre és meghatva köszönte meg az üdvözlést. Utána Kluge Pál felügyelő az egész gyülekezet nevében fejezett ki meleg jókívánságokat, rámutatva arra, hogy a nehéz időkben mily biztos kézzel vezette az ünnepelt gyülekezetét s milyen áldásos működést fejtett ki híveiért. Lukáts Árpádné a nőegylet háláját és meleg üdvözletét tolmácsolta ezután, kérve az ünnepeltet, hogy az egyesület iránt tanúsított jóakaratát és szeretetét a jövőben se vonja meg lő ük s vallásos lelki életüknek legyen továbbra is irányitója. Azután Isten gazdag áldását kérte további munkálkodására. Somogyi Béla igazgató-tanító üdvözlése következett ezután, ki az összgyülekezet iskolái, tanítói kara lés a gyülekezeti vegyeskar részéről mondott üdvözlő beszédében kiemelte, hogy az ünnepelt mindig megértéssel állította be lelkipásztori működésének egyházépitő programmjába az énekkar működését, mindig összhangba hozta az evatigéliomi szellemű gyülekezeti és iskolai munkát, amivel gazdag erkö'csi és kulturális értékeket kristályosított ki s végül tanítóit is mindig megértéssel és elismerő értékeléssel násztorolta munkájukban. Majd Sárkány Ferenc, az Ifj. Egyesület elnöke az Ifjúsági Egyesület nevében lobogtatta meg lelkesedéit keltő beszédében az elismerés zászlaját az ünnepelt előtt. Rámutatott többek közt az ö gazdag bel- miszsziói munkásságára s az egyházépités minden terén 10 esztendőn át kifejtett eredményes működésére. Különösen hangsúlyozta Zongor Béla jellemszilárdságát, törhetetlen hithűségét. Szavai szerint „ezért tíz év emlékére lelkűnkben a hála s el nem múló szeretetünk szívünkbe van*zárva*. Hogy ez a hála maradandó emléket is hagyjon maga után, az egész gyülekezet közönségének ajándéka gyanánt átadta Zongor Béla esperes-lelkész megfestett arcképét. Sürü éljenzéssel kísért nagy beszéde után Zongor Béla mindenkit könnyekig megható válaszában gyönyörűen ecsetelte azokat az érzéseket és gondolatokat, amelyeket benne ez a nem várt, meleg ünneplés ébresztett. „Ezelőtt tíz évvel dobogó szívvel állottam új gyülekezetem hívei előtt s most újra dobogó szívvel állok itt.“ Kifejtette, hogy nagy aggodalommal kezdte meg falusi gyü'ekezete után Körmend virágzó gyülekezetében munkáját, nagynevű elődje, a tüneményes pályáján oly ifjan a püspöki méltóságba emelkedett Kapi Béla örökében. Érezte, hogy elődjének kimagasló szelleme, hatalmas munkabírása és az ö szerény képességei között szinte áthidalhatatlan űr tátong. Hogy nem tudott annyit do'gozni gyülekezetéért, amennyit szeretett volna, az nem az ö jóakaratán múlott, hanem azon, hogy meg kellett osztania munkaerejét gyülekezete és egy 35000 lelket számláló egyházmegye között, hogy azt a néhai Kund Sámuel vezetésében magas színvonalon álló egyházmegyét a kellő nívón lehetőleg megtarthassa. De azt bátran elmondhatja, hogy ha hívei bármilyen ügyes- bajos dolgukban hozzáfordultak, minden befolyását, ismeretségét, összeköttetését felhasználta érdekükben. Azután hálás elismeréssel emlékezett meg a gyülekezeti tisztviselőkről, belmissziói, alaku'a'ok vezetőiről, mint az ő lelkes, megérő munkatársairól s különösen a hivatása magaslatán álló presbitériumról s a gyülekezetben uralkodó példás összetartásról és rendről. Miután az üdvözlő szónokoknak külön-külön is meleg köszönetét fejezte ki, az egész gyülekezetre áldó imádságot mondott s a szép ünnepély a Himnusz eléneklésével véget ért. Utána Zongor Béla vendégül látta kedves otthonában az ünnepély összes szónokait s a rendezésben sokat fáradozó Rácz Aladár presbitert A kitünően sikerült művészi arckép Jaksa István kiváló szombathelyi kiállító festő munkája. g. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Budapesten, a Deák-téri templomban pünkösd első napján Raffay Sándor dr., bányakerületi evangélikus püspök mondta a szentbeszédet. Bevezetésképpen az érzéki embernek a lelki emberrel való harcáról beszélt, majd így folytatta: — Végtelen fájdalommal és Isten előtt való szégyenkezéssel vallom meg itt, hogy Nagypénteken egyes no- hívöink az úri szent vacsorát festett ajakkal vették magukhoz. Meg kell ütköznünk azon, hogy az evangélium népe is ilyen szemérem nélkül űzi a test kultuszát, pedig meg van írva, hogy „ test és vér nem örök- lik az Istennek országát...“ Azt is ki kell jelentenem, hogy egyre-mdsra régi hívők maradnak el, akikkel — mióta az utcán festett ajakkal láttam őket — mostanában egyáltalában nem találkozom a templomban. Tanúbizonyságul hívom e templom falait, melyeket ma száztizenhat éve adtak át szent hivatásának, hogy erről a helyről sohasem hangzott el más, mint a lelkiség dicsőítése... Magyar, evangélikus, keresztyén nő sohasem fajulhat ennyire, mert ezzel Istent és Krisztust cáfolja meg. Dr. Traeger Ernő miniszterelnökségi osztálytanácsos felügyelői beiktatása Nagyyelegen. Pünkösd vasárnapján történt a nagyvelegi gyülekezet új felügyelőjének, dr. Traeger Ernő, miniszterelnökségi osztálytanácsos, gyorsfrási kormánybiztos beiktatása. A felügyelő a lelkész társaságában érkezett a móri állomásról s a lelkészlak előtt a presbitérium élén Bödecs Sándor kántor- tanító köszöntötte. A templomot teljesen megtöltötték a helybeli és vidéki nagy számban összesereglett hfvek. Qörög Ernő lelkész beiktató beszédében kiemelte, hogy mit adhat az egyház az új felügyelőnek, s mit vár a felügyelőtől. Qazdagsággal, nagy összeköttetésekkel nem dicsekedhetünk — úgymond — de van nekünk egy négyszázéves történeti múltunk. Ha ezt a múltat kivesszük nemzetünk történetéből, akkor nincs Magyarország. Az egyház ad szeretetet, munkatért s kér és vár szeretetet, ebben a romlott világban Krisztusi eszményeken felépülő erkölcsi életet, példaadó jellemet az új felügyelőtől. — Karének után az egész gyülekezet jelenlétében folyt le a dfszgyűlés. A gyülekezet nevében a lelkész köszöntötte elnöktársát, a presbitérium nevében Bődecs Sándor kántortanftó, a község nevében Stettner Mátyás jegyző, az egyházmegyei tanítóegyesület nevében Karner Jenő tanító, a nőegylet nevében Qörög Ernőné üdvözölte.
