Harangszó, 1927
1927-05-01 / 18. szám
XVIII. évfolyam. 8927. május I. IŐ. szám. Alapította KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonol: i DuiDtUi Lattur-SiöTítsÉs. Ás Oniágos LutJier-SiÖTet- ség klratales lapja. Ktalritok, alö&zetisl dijak is raklamáoldk a HARANGSZŐ aserkesstdkladőhlvatalának Sientgotthárdra (Vasrm.) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkéss és tanító. Megjelenít minden vasárnap. 9 Az Úr az én hű pásztorom, És megtart oltalmában. Szerkesztő-ki adóhlrata]: SZENTGOTTHÁRD. Vas vármegye. llókkladóhlTatal .Luther-Társaság" kőnyr- kereskedése Budapest, vm., Szontklrályl-u. 51/«. A „HARANG8Z0“ slőfisetéal ára: negyedévre 1 P 28 f (16.000 korona). Félévre 2 P 40 f (80.000 K). Csoportos küldéssel lOVr-os kedvezmény, imorlkába egész évre 2 dollár; az utódállamokba V* évre 1 P 60 f (20.000 K). A bátorság lelke. János ev. 20.28. „És felele Tamás és monda néki: Én Istenem 1“ A z a megemlékezés, az a hitvallás vagy bizonyságtevés, amit csak a nyelvünk mond el, de a szívünk át nem érez — igen keveset ér. Semmit! Könnyű dolog hiba nélkül, megakadás nélkül elmondani, hogy Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember, aki halálra adatott a mi bűneinkért és feltámasztatolt a mi megigazu- lásunkért, . . . hogy ő az én Uram, aki engemet, elveszett, elkárhozott embert megváltott. .. Micsoda súlyos szavak ezek. De elmondásuk csak akkor hitvallás, ha a szívedet öntöd bele a szavakba, és lélekben szinte megrendülve, átremegve mondod az igét, mint valamikor Tamás: „En Uram, és én Istenem!“ Tied vagyok, légy az enyém! . . . De viszont az is igaz, hogy amit a szívünkben hordozunk kemény meggyőződés, áttüzesedett igazság gyanánt — arról vallást kell tenni, bizonyságot kell tenni a nyelvünkkel ! Bizonyságtevés! ... a mi korunk keresztyénéi fáznak, irtóznak ettől a szótól. Nincs hozzá bátorságunk ! Luther mondja egy helyen: „Imádkozzatok a bátorság leikéért!“ — és az, aki nekünk ezt a tanácsot adta, példaképünk lehet a bizonyságtevésben is. Gondoljuk csak el: mit tett ö Wormsban! .. . A mai lutheránusok miért nem merik Luthert követni? Hiszen a Luther szellemi örököseinek ma is bizonyságtevő embereknek kell lenni! Ma is lobogni kell a hitvallásnak Jézus Krisztus mellett! Nem tagadhatjuk meg Luther lelkét! Nem tagadhatjuk le Jézus meghagyását! Az igazi lutheránus Jézust Urának vallja minden napon, és vallást tesz mellette. Bizonyságot tesz Uráról, Mesteréről, amikor hozzá imádkozik, és könyörgéseivel felkeresi. Bizonyságot tesz róla, amikor Urának evangéliomát buzgón olvassa, hallgatja, tanulja 1 Bizonyságot tesz róla, amikor a Lélek indítására odajárul a kegyelem asztalához bűnbánattal, törödelem- mel. Bizonyságot tesz Megtartójáról világi életének minden változásában jó barát vagy ellenség előtt egyaránt! Az igazi lutheránus nem állhat némán, szótlanul ebben a világban, a szíve bizonyságtevésre R z ember egész élete folyamán a különböző természetű embertársaival való gyakori érintkezés folytán és egyéb úton-módon sokat lát, hall és tapasztal. Ezen megfigyelések és ismeretek alapján az emberben különféle szokások, hajlamok és készségek alakulnak ki, melyek aztán az élet küzdelmeiben nagyon is éreztetik hatásukat úgy az illetőre, mint a h zzátartozóira, a vele érintkezésbe: levőkre, sőt a társadalomra és a nemzetre nézve is. A kellemes vagy kellemetlen, a hasznos vagy káros következmények az egyes cselekedetek után sohasem maradnak el, különösen pedig akkor nem, ha ezek a szokások és készségek folytonosan ismétlődnek. Sok-sok szomorú példával bebizonyítható tény, hogy az a szerencsétlen embertársunk, akinek minden ténykedésében a rossz, az erkölcstelen nyer kifejezést, aki minduntalan összeütközésbe kerül kényszeríti, s bátran belekezd a hitvalló szent énekbe: „Én édes Megváltóm, míg élek, Hű szerelmedre gondolok : Legyen tied e szív, e lélek, Mely mindennap feléd dobog. Drágább nekem a te szerelmed, Mint színarany s örömpohár, Jobban megvéd áldó kegyelmed, Mint harci fegyver s sziklavár. * * Maradj' enyém, én boldogságom ! Oh hadd maradj'ak gyermeked 1 Miként virág a zöld faágon, Viruljon életem neked. Uram feléd száll minden vágyam, Éjjel-nappal kereslek én, Míg majd szerelmed szebb hazában Örök fénnyel ragyog felém.“ Ámen. az isteni parancsolatokkal és társadalmi törvényekkel, az állandóan ellentétbe jut azokkal is, kikkel a vérségi, rokoni, baráti, hivatásbeli vagy egyéb okok folytán mégis csak érintkezésben, összeköttetésben kell állnia. Ez a sajnálatra- méltó egyén az élet viharos tengerén a kisértések és csábítások vad hullámaival szemben mindenkor gyengének, erőtlennek fog bizonyulni s annak gyors iramban megindult hajója a rossz irány és a helytelen kormányzás következtében hamar zátonyra kerül, vagy a szirtekhez verődve elmerül. Sok boldog és megelégedett embernek az élettörténete viszont azt igazolja, hogy ha az ember — legyen az bármilyen társadalmi állású — a tapasztalat által idomított és szívjóságtól átihletett józan ész által, Isten nevében és segítségével irányítja élete hajóját, akkor ez a hajó méltóságteljesen be is fog futni a boldogság kikötőjébe. Halad, aki Isten nevében indul meg. Irta: Javornitzky Dezső.
