Harangszó, 1927
1927-04-17 / 16. szám
128 gyermekemet. Már többé nem láthatom őket, nem csókolhatom meg őket, nem cirógathatom meg őket, pedig már oly közel voltam hozzájuk, egykét nap választott el tőlük. Oh Istenem, miért is kellett ennek így történnie ? A lelkész meghatva nézett a szerencsétlen emberre s egy könnyet törölt ki a szeméből — Nyugodjék meg kedves barátom az Úr szent akaratában. Tekintsen e napon lélekben Üdvözítőjére, aki keresztfán halt kínos halált mind- nyájunként Ó látja a maga iszonyú gyötrődését s higyje el, már várja magát szeretettel ■ gondját fogja viselni hozzátartozóinak itt a földön s ha eljön az idő, azok is oda fognak jönni magához, hogy soha többé el ne váljanak. Oh, mert hiszen van feltámadás, a nagypénteki halálra husvét napja, a feltámadás napja következik. A haldokló arcán boldog mosoly suhant végig — Lesz még feltámadás. — S aztán halkan suttogta. — Gyóntasson meg lelki atyám. A lelkész elvégezte a haldokló utolsó kívánságát. Csend lett. A lelkész megfogta a beteg kezét, mire az felriadt. — Oh, zene szól. Oh mily isteni hangok hallatszanak. Oh, ének is hangzik... Ni, amott egész sereg angyal libeg előre,... azok énekelnek... Talán értem jönnek... Oh megyek, megyek... Csak még a feleségemet ölelem meg, csak még a gyermekeimet csókolom meg, csak addig várjatok . . . A lelkész látta, hogy már a végét járja. Elővette a zsebkendőjét s megtörölte a haldokló gyöngyöző homlokát. — A haldokló felnyitotta a szemét, s elnézett a messzeségbe. — Oh Uram, Krisztusom, ki meghaltál e napon érettem is, én is... — Tovább már nem mondta. Vége volt. A lelkész lefogta a két szemét, összetette a két kezét. Aztán kiszedte a halott zsebeiből a tárgyakat s eltette. De az arcképet odadugta a halott inge alá, a szíve fölé... OLVASSUK A BIBLIÁT! Találkozás a feltámadt Krisztussal. Ápr. 18. Üres a sir. Máté 28. í—e. Az arimathiai József sírboltjában csodálatos dolog történt. Azt sejtették a Jézus halála HARANQSZO. Magyar husvét. f usoéH szellő ingalja a lembel irágeR ezre szórja illafáf . . . Uarangszé csendül ál a rénaságen $ az égbe dísz egy szárnyaié imái: Hönyörülj rajlunR öröR Irgalom, Hi fényben ülsz a oi^areR feleli: Halál Tölgyéből RíneR mélységéből Emeld fel ezl az ároa nemzelel: RánR szaRadl zúgó, Regyellen Dihar, De m'g eszlendől nárunR egyre még § hisszüR: megálded Uram, a magyar! § szabad lesz újra ez az ároa nép. Szabad lesz újra, mini felhő az égen § mini erdeinRben a dales madár; Erős, §alalmas nemzelel öoez majd Ä réren szerzel! ősi széni halár. Engedd Uram, a Rincses rénaságen Ujjongna büszRén csendüljön a dal: Desz még husDélja Nagy-MagyarerszágnaR, Gesz még szabad és beldeg a magyar! HORVÁTH IMRE. után, hogy valami fog történni, azért pecsételték le a sirt, állították oda az őriző katonákat. Azt hitték, győztek és biztosítani akarták a győzelmüket. Nem jó! számítottak. Számításukból kihagyták az Istent. Az emberi akarat nem győzedelmesked- hetlk az Isten ellen. — Jó lesz ezt a tanulságot az én életem számára is megőriznem. Ápr. 19. Úgy történt, amint megmondta. Lukács 24.5—8 Elgondolhatjuk a meglepetést, a csodálkozást, ami elfogta a sir látogatóit. A nagy szomorúságban, a mély gyászban elfelejtették a Jézus szavait. Csak a fájdalmuknak éltek. Az angyali szóra emlékezetük elevenedni kezd. Isten örökkévaló terve szerint történik minden. Bárcsak soha se feledném ezt el, hanem hivő szívvel rábíznám magam egészen. Az Ö beszéde mindig igaz marad. Ápr. 20. Hirdessétek. Máté 28.7—ro. Az ember nem tudja az örömét leplezni, ott ragyog ez az arcon és ott van az ajkoa Nem hallgatták volna el a Jézus feltámadását sem, de az isteni szó ezt külön is megparancsolta. Fontosnak tartja az Isten, hogy mindenki meghallja a nagy ürenetet: feltámadott a Krisztus I Nagy átalakulást eredményez az erről való megbizonyosodás Győződj meg erről te is és hirdesd tovább! Ápr. 21 A kételkedők. Lukács 24.9—12. Máté 28 . rs—is A kételkedés nem a fejlett modern élet következménye. Mindenkor kételkedtek az emberek. Cseppet se lehet újság ez a mi számunkra. Áz érveik is egészen a régiek. Az igazság is csak a régi marad: Jézus feltámadott. Hiábavaló volt a kételkedés. Ma is eredménytelen. Az igazság mellett van a helyem 1 1927. április 17. Az alsódörgictei renovált evang. templom. Renováltatisa körül a nőegyletnek vannak hervadhatatlan érdemei. Ápr. 22. Az utitárs. Lukács 24 . rí—*6. Olyan bájos, finoman kidolgozott ez a történet, hogy lehetetlen megilletődés nélkül elolvasni. Felségesen szép alapgondolata is van: Jézus az utitárs. A mi életutunkon is hozzánk csatlakozik. Gondolatainkban, terveinkben elmerülve észre se vesszük, pedig ott van. Milyen áldás volna, ha észrevennénk és vele járnánk. Próbáljuk meg 1 Ápr. 23. Szerte a világon... Máté 28 . to—zó. Jézusnak nem eleg a tanítványok kis köre. Az Ö gazdag tanitása ez egész világ áldása. A keresztyén hitnek, produktívnak, termékenynek kell lenni. Krisztus hódítani akar. Téged is fel akar használni, hogy általad is eredményt érjen el. Teljesíts missziói küldetést, téríts, terjeszd az Isten országát. Ápr. 24. Ne légy hitetlen, hanem hivő. János 20.81—31. Mérlegeld a hitetlenség és a hit jelentőségét, vizsgáld mind a kettőnek az eredményeit. Nem beszélek róla, te magad is tudsz ítélni. Melyik az átok és melyik az áldás az emberiségre? Ne hagyd magukra, akik a hit diadaláért küzdenek. Neked itt a helyed 1 Tégy erről bizonyságok Marcsek János. Sok arcú kúltura. Kapi Béla püspök előadása Kecskeméten. — A Protestáns Irodalmi Társaság kúlturdélutánja. A Protestáns Irodalmi Társaság, melynek alelnöke Képi Béla püspök, legutóbb Kecskeméten rendezte kűl- turdélutánját, ahol is bensőséges, meleg ünnepeltetésben részesítették Kapi Béla püspököt, aki április 3-iki isteni tiszteletén az örök élet igéit
