Harangszó, 1927
1927-04-17 / 16. szám
1927. április 17 HARANQSZÖ. 129 hirdette, a délutáni irodalmi flnnepé- lyen pedig művészi programm keretében >Sok arcú kdltura« címen előadást tartott. Kapi Béla püspököt, Vargha Qyula költőt, Pásztor József írót, a szereplő művészeket és a megjelent kedves vendégeket MurakOzy Qyula üdvözölte szívből jött, meleg szavakkal, majd Kap> Béla püspök tartotta meg előadását. Gondolatmenete a következő volt: A kdltura repülósztívá lett s a közhasználat a repülőseknek vérszegényen kevés tartalmat hagyott meg. Ezért kell hangsúlyozni a kdí- turának igazi jelentőségét is. A kdltura legmagasabb értelemben a logikai, esztétizai, etikai és vallási értékeknek életjavakká, reális életté való alakítása. A kulturális javaknak alkotó és építő értékekké keli lenniök, hogy az egyénnek, a nemzetnek s az emberiségnek üdvét szolgálják. Kultúrával kezdődik az egyén élete s kultúrájáról függ a nemzet jelentősége is. Az szabja meg egy nemzet értékét, hogy mennyi értéket reprezentál kultúrája. A nemzet elé eszményeket állít a kdltura és erőt nyújt azok megközelítésére. A kdltura átszárnyal minden hasított árkon, áttör minden erőszakkal formált határon és biztosítja milliók összekováczolódó egységét. A kdltura tanít fegyelemre, hűségre és felelősségérzetre, benne nyilatkozik meg legcsodálatosabban a nemzet lelke. A világtörténelem — Oswald Spengler megállapítása szerint — kultúrák harca. Sokszor torzalakban jelentkezik a kdltura, mint a parvenű-, szalon-, vagy pénzkdlturában, amelyek a lélek számára nem nyújtanak felemelő tartalmat, míg a szellemi kdlturának a megnemesedett emberi élet a gyümölcse. A szellemi kdltura követése megteremti az emberszeretetet, a társadalmi harmóniát és a felekezeti békét. A szellemi kultúrát isteni tűznek kell táplálni, hogy megtermékenyítse, nemessé és igazzá tegye az egyénnek, a nemzetnek és az emberiségnek az ideálok szeretetével átfűtött életét. E mélyenszántó kdlturtörténeti előadást megértő figyelem kísérte és lelkes ünneplés jutalmazta. A tartalom gazdagsága, bölcs tanítása, valamint a beszéd felépítése és szuggesztlr ereje méltó volt a püspök jeles szónoki erényeihez. A püspök előtt Sárkány Béla főesperessel és Rosenauer Lajos felügyelővel az élén, a gyülekezet présbytériuma testületileg tisztelgett. A püspök, kíséretében levő titkárával, László Miklóssal kecskeméti tartózkodása alatt Sárkány Béla főesperesnek volt a vendége. Feltámadás, Lelkem ma vesd le gyászruhádat, Szemed tekintsen fel az égre, Husvét hajnalán legyen hited; Derül fény minden gyászra — éjre, Élet töri fel a koporsót, Nem leszel lelkem hát halott, Fü, fa, virág mind azt susogja: Az Úr Jézus feltámadott! Hiába teszik sir ölébe Az eszmét bezárni nem lehet, Őrzi bár Pilátus vitéze Eihengeriti a nagy követ. Fémes napként ragyog a szívben E hit, — s azok a boldogok Kik hitlel zengik a hozsannát: Az Úr fézus feltámadott I Csüggedt lelkem bár a keresztről Hullatsz gyakorta bús könnyeket, A Golgothán keresztül, — bízzál, Jézusod szent örömhöz vezet. Zengem hát hitemnek szavával Érjek vidám vagy bús napot: Husvét jön minden nagypéntekre Az Úr Jézus feltámadott! BUTI SÁNDOR. Egy szarvasi ev. lelkész diadala száz év nmlva. Magyarországon körülbelül kétmillió hold kemény szikes talaj van, amelyet alig tenyérnyi mélyre, néhol pedig sehogysem hasít az eke s amely így alig terem valamit. Most végre megtalálták a szikes talaj müvelhetésének módját. Egy amerikai szíktörő gép 3A méter mélyre felhasogatja a talajt. Már ki is próbálták Karcagon. A gép munkáját egyenesen második honfoglalásnak nevezik, hiszen hatalmas művelhetetlen területeket tesz művelhetővé. A mezőgazdasági tudomány már régen ismeri a szik problémáját. T e s s e d i k Sámuel, a világhírű szarvasi lutheránus pap, a múlt évszázad elejének csodálatosan sokoldalú bölcse, foglalkozott vele először. Az ő megállapításai a probléma okaira és megoldására ma is érvényben vannak. A szarvasi pap félelmetes nagynak látszik ma, amikor olvassuk, hogy száz évvel ezelőtt megmondta, hogyan kell megoldani a szikes föld termelését. Tessedik Sámuel könyvében olvassuk, hogy a szikes só lerakoTessedik Sámuel, a világhírű szarvasi evangélikus pap. dása kemény réteggé formálja a termő réteg alatti talajrészeket. Megszűnik az érintkezés a felső és alsó talaj között, felülről a csapadék, alulról a talajnedvesség nem talál közeledést és ezzel terméketlenné válik a helytelenül mívelt föld. Valóban így keletkezett a helytelen mívelés következtében a kétmillió hold szikes föld, amellyel emberfeletti küzdelmet folytat a magyar. Tessedik Sámuel már száz éve megállapította, hogy a szikes talajt a föld okszerű felforgatásával, szóval mechanikai úton lehet termővé tenni. Utána a tudományos és kísérleti rajongók egész raja foglalkozott ezzel a kérdéssel, köztük különösen Küzdényi Szilárd, Tessedik Sámuel leszármazottja. A második magyar honfoglalás tehát az ő diadaluk is. A soproni liceum a nyolcvanas években. Irta: Hamvas József. Számunkra minden múlandóság az ember múlandósága. Emberek és emlékek csak akkor halnak meg igazán, ha már nincs senki, alri szívében hordozza őket. Pedig sok
