Harangszó, 1927
1927-01-02 / 1. szám
2 HAfcANQSZÓ. 1927. január 2. »Mit ér az élet, mit ér a kincs, ha az embernek egészsége nincs?« Ezt a drága kincset értékelnünk kell s éppen ezen értékes Tokánál fogva mindent el kell követnünk, hogy azt el ne veszítsük. A nem őrzOtt kincs kOnnyen lábra kél, eltűnik, kisiklik kezeink kOzfil. Sokkal könnyebb egészségünket megőriznünk, mint visszaszereznünk, mert a betegség nemcsak szenvedéssel, elgyengülései és életrövidítéssel jár, de rendszerint társul szegődik hozzá a nyomor is, melynek sokszor nincs orvossága. Az ember, az élet ezernyi gondja, baja közepette a megélhetésért, a mindennapi kenyérért, a saját maga és hozzátartozóinak a boldogságáért folytatott küzdelmében az egészség és az erős szervezet fontos szerepet játszik, mert ez ad neki élet- és munkakedret, a jónak, szépnek és nemesnek követésére serkentő erőt. A lélektan a lelki élet leírásával és értelmezésével nyújt nekünk érdekes és értékes ismereteket s gyönyörűen tájékoztat bennünket arról, hogy miként jOnnek létre az érzékek segítségével a képzetek, miként tartja meg őket az emlékezet, miként változtatja meg azokat a képzelődés, miként dolgozza fel az értelem gondolatokká s miként hozza létre a képzetek harca a külömbOző érzelmi állapotokat és törekvéseket? Például a gyermek sírásának meghallásakor a fájdalom, a részvét érzelme keletkezik bennük s ennek hatása alatt érdeklődünk annak oka felől és iparkodunk a sírást valamiképen megszüntetni. A nyomor Györy Lóránd fogsága. Bármennyire csodálkozol e címen, kedves olvasó hittestvérem, mégis úgy van, hogy Dr. Gyóry Lóránd, nyug. földmívelés- ügyi miniszter, Bányai Kér. Evans'. Luther- Szövetséglink elnöke, aki még 1926. július 30-án húnyt el Budapesten, — öt keserves hétig szenvedett börtönben a kommunista elvtársak jóvoltából. Qyöry Lórándot a földmivelésügyi minisztérium államtitkári székében érte a világháborút követő összeomlás és forradalom. Sok mindenféle áramlattal küzködve végezte terhes feladatát. Már a népbiztosok pájeszes pribékjei kezdtek garázdálkodni, mikor egy szép napon az ő hivatalába is beállít egy gyanús társaság s felszólítja, hogy úgy szépen, meggyőzően szónokolva, csináljon az ő világboldogító eszméiknek propagandát. A felszólításra Győry Lóránd kereken kijelentette, hogy erre nem vállalkozik, mert ő csak ,megE /őződésböl* tud »meggyőzően“ beszélni. eforrázva, de még csendben távozott a t. küldöttség, ellenben másnap — még mindig aránylag szépen — kitessékelték hivatalából. Egy pár nap múlva vörös katonák jelentek meg a lakásán, durván elszakitotszemlélésénél pedig létre jön bennünk a szánalom érzelme s a segélyre való törekvés. • Képzeteinknek bonyolult kölcsönhatása, kiegészítése és erősítése folytán jön létre a léleknek különféle irányú és erősségű munkakészsége és teljesítménye, mely az ember élethivatásának a megalkotására, földi rendeltetésének a mikénti betöltésére óriási kihatással van. Ez ad neki értéket vagy ez teszi őt értéktelenné. Fontos tehát, hogy az ember testével és leikével minél jobban megismerkedjünk. Ezen törekvésünkben pedig segédkezet nyújt nekünk az egészségtan és a lélektan. Újévkor. Messze tűnt idők néma tengerébe Egy esztendő éfte újra elmerült. Kis örömöknek játszi pillangója, Eájó sebeknek csendes gyógyítója: Idő, éltedből egy perc lm tovatűnt. A végtelen múlt könnyek özönével, Ritka mosolyok fényével gazdagabb. Forró vágyaknak lefagyott rügyével, Lágy tavaszt ölő hidegek telével; Egy elmúlt év gazdag aratást arat. Éltünk patakja gyenge gondolákon Békén visz-e bennünk vagy tovaragad? \?ihar jár velünk — avagy enyhe szellő, Megáldott mezők, dúspompájú erdő Köszönt utunkban, vagy tikkadt sivatag? Zöídülő remény zsenge kis hajtása Valósággá ér-e, elenyészik-e? Testbe öltöz-e álmok szivárványa, ták édesanyjától és testvérétől s szuronyok közt vitték a börtönbe. Olt — saját szavai szerint — .szélsőségesen vegyes* társaságot talált. Vagy 20—25 jó barátja, kedves ismerőse (megannyi méltóságos, kegyelmes úr) mellett ugyanannyi, elvetemült börtönvirág: zsebmetsző, betörő, rablógyilkos, kiket még a kommunista világnézet sem látott célszerűnek szabadon engedni, ellenben kieszelt kegyetlenséggel arra használta őket, hogy a közéjük csukott burzsui túszokat szórakoztassák. Az emberi társadalom ez elesettjei azonban akárhányszor szinte felbecsül- hetetlenűl értékes segítségnek bizonyultak. A kellő tiszteletet is megadták a maguk módja szerint, sőt — a hírhedt bandita szolidaritásnak megfelelően igyekeztek apró szolgálataikkal a szerencsétlen foglyok helyzetét tűrhetővé tenni. Az értéktárgyakat megőrizték, az üzeneteket a külvilágba közvetitették stb. Micsoda hatalmas lelkierő lakozott politikai és társadalmi életünk e kiválóságaiban, kiket a kommunista terror és bosszú ilyen helyzetbe sodort, hogy humorizálni tudtak kétségbeejtő állapotuk felett. Győry Lóránd »szalmaszomszédja“ (ad analógiám: ágyszomszéd, de ágya senkinek sem volt) pld. »haláleset miatt* volt elitélve, azaz rablógyilkosságért, de Győry Nem kell megállnunk zord halál szavára? 5 nem sír-e, kinek most kacag a szíve? Jövő kapuján értelem acélja Rést sohasem üthet bármint döngeti, Nehéz titkoknak zárja fel nem pattan, Míg Jelenné nem váf árnyék, amely [halkan, Ködön jön és útját ész nem mérheti. Mit hoz a Jövő jobbat-e a Múltnál. Meghagyja szeszélye mit a Múlt adott? Meddő kérdések, ha felelni tudnál Rája, bár hiszed, hogy jobb sorsba jutnál Csak több gond lenne éjed s nappalod. Uram I etrejtéd a jövőt előlünk, Az igaz, hívő szív érzi mért tevéd. — Kérünk ne törd le fakadó reményünk, Feltámadás hitét ne vedd el tőlünk, Biztass: felderíted kegyelmed egét. Jövőben rejtve az igazság napja: Szabad hazában magyar magyart ölel Átfűzi őket a szeretet kapcsa, Szívüket béke, hit, jóság áthatja; — Boldog magyar újév csak úgy jöhet el! BUTI SÁNDOR. Kérelem az elárvult Luther-Naptár ügyében. Hetvényi Lajos halálával több jó ügy mellett elárvult a Luther-Naptár is, munkás életének ez a kiváló alkotása, buzgó lelkének ez a szeretve féltett gyermeke. Agyba dőlte előtt még az utolsó estén is egy rövid felhívást fogalmazott, hogy az evang. testvérek ne engedjék kimúlni a LutLóránd féltve őrzött naplóját, melyet még a fogságba is magával vitt, ez az ember őrizte meg. Továbbá e szalmaszomszédnak az a fogságban nagyon értékes jó tulajdonsága is megvolt, hogy tudott dohányt, szivart, cigarettát szerezni. Győry Lóránd lebilincseljen kedves modora csakhamar meghódította a szalmaszomszédot, aki szánakozó, pártfogó hangon feddette : »Lássa, lássa, méltóságos uram, biz így van az, ha valakinek eljár a szája,“ Volt ennek valami alapja, mert a kommunisták a foglyok nagy részét egy-egy tényleg elrejtett vagy legtöbbször csak rájuk fogott nyilatkozatuk miatt tartóztatták le. Értelmetlenül bámult tehát a jó szomszéd, mikor ezt a felvilágosítást kapta: »Nem, kedves jó szomszédom, nekem épen az a bűnöm, hogy — nem járt a szám.“ De megértette a helyzetet nemsokára, mert az elvtársak a börtönben is megjelentek s unszolták Győry Lórándot, hogy menjen forradalmasító szónoknak s börlöne ajtaja azonnal megnyílik. Csakkogy erre azt a rövid de határozott feleletet kapták: »Hát ha ezen a szalmán rothadok el, még akkor sem!* Egyik kedves epizódja volt ennek a szomorú fogságnak a Rubinek Gyula (az OMGE igazgatója: azóta már szintén el- húnyt) ezüstlakodalmára való készülődés.
