Harangszó, 1926
1926-03-07 / 10. szám
1926. március 7 jék bele Magyarország érdekében, amint a magyar zsidóság őrtállói- tól azt kértem, hogy a külföldi hit- sorsosaikban szereljék le a Magyar- ország elleni ellenszenvet, mely nekünk igen nagy tőkehiányba és még nagyobb kamatlábunkba kerül, úgy nem a protestáns egyháznak, hanem Magyarországnak kívánom azt, hogy külpolitikánk a protestáns egyházak útján tudjon belekapcsolódni az anglo-saxon világba. Nincs más eszközünk, tehát ezt kell felhasználni. Ennek első következménye az, hogy a magyar protestáns egyházak minden hátratétele, különféle térítgetések, amelyeket néha látok, ártanak az országnak. A protestáns egyházakat Magyar- ország feltámasztása érdekében kell felemelni s ebből haszna lesz a reformátusnak, katholikusnak és zsidónak egyaránt. Következik az is, hogy egy egyszerű biológiai tényt kell belátnunk. Minden biológiai tankönyv elmondja, hogy mihelyt egy szervezetnek a nagy agyában levő tudata nem működik, akkor más idegközpontok veszik át helyette a funkciót. Mi ugyanebben a helyzetben vagyunk. A mi államiságunk nem működik. Király - talan királyság vagyunk, alkot- mánytalan jogfolytonosság, területileg egy vérző, csonka test, amely ideges reflexmozgásokat végez, mint egy lefejezett béka és ezt politikának nevezzük. Ezért a nagy állami idegközpontokra az egyháEgy őszi éjszakán eljött üvöltve az északi szél és magával seperte a megsárgult faleveleket mind, amelyek még megmaradtak a fákon. Közöttük volt az a nyárfalevél is fönn a fa tetején és a szél ezt is messze elvitte az erdőbe. Ott sok ezer halott levél feküdt egyhalomban; átkarikázott rajtuk a nyúl, keresztül futottak rajtuk a kutyák, vállán puskával átsietett rajtuk a vadász. Derült, hideg nap volt, a falevelek zizegtek a vadász lábai alatt és a levegő tele volt friss, nedves őszi hangulattal, amely úgy hasonlít a kender illatához, amikor kiveszik a vízből és kévékben föl rakják a kerítésre, hogy száradjon. A nyárfalevél ott feküdt a a halott levelek között, de ő egymaga még élt s a szára még zöld volt. Azon búslakodott, hogy nem halhat meg addig, mig be nem töltötte rendeltetését itt e világban. Valamelyik szép napra újra viharos éjszaka következett, az eső patakokban zuhogott alá és a falevelek mindenfelé szétszóródtak az erdőben. A nyárfalevél messzire elvetődött, egész a tenger partjára, onnan kisodródott a fekete hullámokra és azok elvitték egy sziklára künn a tengeren. Ott megtelepedett egy elmerült hajónak oda kivetődött roncsára s a hó vastagon behavazta. De a nyárfalevél mégsem tudott meghalni, mert még nem töltötte be rendeltetését itt e világban. (Folyt. kOv.) HARANdSZO. 75 zakra kell elsősorban a sajtó megszervezésén kívül külpolitikánknak előkészítése végett támaszkodnunk. A magyar protestantizmus nem magáért küzd itt, hanem a jövő Magyarországért. De meg tudja vívni ezt a csatát. Ha ki tudta verekedni a bécsi és nikolsburgi békét protestáns alapon, akkor meg tudja harcolni ezt a sokkal nagyobb küzdelmet is Magyaroszág feltámasztásáért. A három protestáns egyház közül a luteránusnak az összeköttetései Németország felé nyúlnak, ellenben a reformátusok és unitáriusok mindig angol összekötteté- süek voltak. Ezt családomban láttam. Angol pénzen építettünk Pesten templomokat és kaptunk segélyt a protestáns gyermekotthonra. Ez a forrás kiapadhatatlan. Úgy látszik, mintha megfeledkeztünk volna erről, vagy mi, vagy az állam, mely diplomáciájának spanyolfalát tolta az angol-magyar protestáns közeledés útjába. Az elmúlt költségvetési vita során külügyminiszterünk beszédet tartott. Egyetlenegy külpolitikai mondat volt benne, az, hogy a párisi követség létszámát szaporítani kell. Hát Franciaország fog bennünket feltámasztani? Az a Franciaország, amely a kisan- tantot felfegyverezi, amely gazdasági téren ránkparancsol egy szerződést és amelynek a közvéleménye oly irtózatosan ellenséges velünk szemben, hogy naponta jönnek hozzám azok, akiknek fiait a párisi üzletekből, gyárakból elbocsátották ? Évtizedekre el van rontva ez a hangulat, de évszázadokra előre el van készítve a magyar-angol közeledésnek az útja. A magyar protestantizmus angol összeköttetései mutatják meg külpolitikánk kezdetét. Míg ez nem mozdul meg, nem hiszek semmiféle orientálódásban. A többi mind kavargó beszéd, mint a forgó derviseké, akiket egyszer láttam Konstantinápolyban egy moseben maguk körül forogni addig, amíg széde- legve összeestek. Mert összes orientálóink elfelejtik, hogy kettő kell; nemcsak mi, akik orientálódni akarunk, hanem egy másik is, aki felénk akar orintálódni. Ezt egyedül a protestantizmus utján és csak az angol-száz világ felé tudjuk megtenni, amelyhez Németország is csatlakozott. Hogy ez nem lehetetlen, azt magamon tapasztaltam. Ha pénzügyminiszteri levelezésemet kiadnám, még döntőbb bizonyítékokat hozhatnék fel. De gondoljon csak az olvasó arra, hogy mikor a frankbotrány miatt, amelyhez hasonló Mária Antoniette nyaklánc pőre óta nem volt a világ- történelemben, az egész világsajtó élén Franciaországgal és kisantant- tal ellenünk fordult, az angol Times volt az, amely először tartotta védőpajzsát Magyarország fölé. A „Luther-rózsa“ mint evangélikus jelvény. Az ózdi „Ifjúsági Luther-Szövetség* az evangélikus öntudat erősítésére és meg- bizonyítására elkészíttette a „Luther-rózsát* jelvény alakban. A „Luther-rózsa“ aranyS 'ikeretezte égszínkék mezőben ötszirmú rózsán piros szív, benne fekete kereszt. Luther ezt a kis verset írta volt alá: „Das Christenherz auf Rosen geht, Wenn’s mitten unterm Kreuze steht.“ Jelentése a következő: Hordozza a keresztyén szívében a Krisztus keresztjét és olyan lesz az élete, mintha rózsák között járna. A földi boldogság azonban olyan, mint a rózsa, elhervad, de arra a szívre nézve, amely a földi lét hervatag örömei között a Krisztus keresztjét hordozta, átváltozik ez az öröm a kék égben olyan örömmé, amely tiszta, mint az arany s amelynek, mint az aranykarikának kezdete nincs és vége nem lesz. A „Luther-rózsa“ egyetemes evangélikus jelvény, rajta semmiféle felírás nincs s igy minden öntudatos evangélikus ember viselheti. A jelvény ára 15.000 korona és a postaköltség. Beszerezhető Ozdon Abaffy Gyula evangélikus segédlelkésznél, az „Ifjúsági Luther-Szövetség“ ügyvezető elnökénél. — ttj OLVASSUK A BIBLIÁT! Az igazi Jótékonyság. Márc. 8. Szánakozó. János 6.1—5. A mai embereknek olyan kévés a szociális érzékük. A világ gyermekei, akik csak az anyagi javakat tudják értékelni s akiknek ép ezért a legjobban kellene megérteni embertársaik nyomorúságát, csak magukkal törődnek s embertársaikat is csak a maguk haszna szerint mérlegelik. Az Isten gyermekei pedig, akik a lélek értékeivel törődnek, igen sokszor elfelejtik, hogy az embereknek nemcsak le: kük van, de testük is van. Jézus nemcsak önmagával törődött s a köréje gyűlő sokaságban nemcsak a hiúságot, dicsőséget szolgáló tömeget látta, hanem az éhező embert is, akinek nemcsak a lelke, hanem a teste is éhes. Mennyire törődöm én a mások szenvedésével? Márc. 9. Jótékonyságra nevelő. János 6.5-9. Nagyon jellemző az az emberre, hogy miről szokott beszélgetni. Amivel sokat foglalkozunk, arról sokat is beszélgetünk. Jézus nem azért beszélget az éhező sokaságról, hogy szánakozó érzéseit fitogtassa, vagy jótékonyságának dicséretét kierőszakolja, hanem azért, mert annyira érzi s annyira magáévá teszi a sokaság nyomorát, hogy nem tud hallgatni róla s raakarja
