Harangszó, 1926

1926-02-28 / 9. szám

66

HÁRÁN3S2Ö

1926. február 28

ahol ma van. Az isten-félelem, tisztelet és szeretet s ebből sarjadó erények »jó gyümölcsök* hiánya döntötte le falainkat s tette rommá hazánkat.

Mi építheti fel e romokat?

Feleljenek e kérdésre Önmaguknak lelkiismeretük szerint . . .

És ki által teremhetünk jó gyümölcsöt, ki által nyerhetjük meg az Isten kegyelmét? . . .«

. .. Csengettek, vége volt az órának. Tanárunk is befejezte e kérdéssel szavait. Pár pillanatig még némán néztünk egymásra, tanár és tanítványok ... A lelkünk egy volt a megdönthetetlen tudatban, hogy hazánkat csak egy úton tudjuk a romjaiból felépíteni, naggyá és boldoggá tenni, ha hallgatunk a hívő szóra: »Kivess engem!* Oujás Tivadar.

Palesztina.

Abban a jelentésben, amelyet a genfi bizottságnak a Zsidók Nemzeti Otthona című egyesület elnöksége nyújtott be, ki van tüntetve, hogy a múlt évi június 30-ig elmúlt 18 hónap alatt a zsidóknak Palesztinába való beözönlése még egyszer oly nagy volt, mint az 1921-től 1923-ig terjedő 3 esztendőben. A múlt év első felében a zsidó bevándorlók száma meghaladta az azelőtti esztendőben elért számot. Palesztina zsidó lakossága 1924 április hóban hivatalosan 108 ezerre lett becsülve. A leginkább szembetűnő példa Tel Aviv, az új zsidó város növekedése, melynek népesedése 1923 —1924-ig tehát egy év alatt 16.500 ról 27.00»-re emelkedett. Ebben a városban az 1924. év folyamán 461 ház épült 600.000 font sterling értékben. A zsidó tőke, melyet az egész ország területén iparvállalatokba fektettek, 1923 novemberétől egy millióról 1925 júliusáig két millióra növekedett, hason- képen növekedett a zsidó tőke a földmívelés terén is és pedig több mint egy fél millió font sterlinggel. Caesarea közelében nagy homokos területet szerzett a palesztinéi zsidó gyarmatosító társaság és azt kultúr- képes földdé alakítja át. Jezreel völgyében 12.000 acres mocsaras földet vásároltak és tettek lakható és mívelhető földdé. A Tel Avivban felállított földmívelési intézet figyelmét leginkább a növények és állatok parazitáinak elpusztítására fordítja. Textil-, cipő-, bútor- és papírgyárak létesülnek, van könyvkötészet és számottevő

sajtó. Terveznek még egy cukorgyárat és Haifa mellett most épül egy cementgyár A palesztinai elektromos müvek világossággal és villamos erővel látják el Tel Avivet és Haifát. Tiberias felé most építik a vezetéket, hogy annak a városnak is jusson ebből az áldásból. Avval a gondolattal is foglalkoznak már, hogy fűtési erőt is bocsássanak rendelkezésre a villamos telepről az azt igénylőknek s ez meg lesz, ha a Jordán völgyében felállítandó hydro elektrik tervek elkészülnek majd. Kórházakat emeltek Jeruzsálemben, Haifában, Tiberíasban és Safedben, de számos orvosi rendelő van a kisebb városokban és a falvakon is. Szanatóriumot építettek Jeruzsálem mellett és egyet a Karmel hegyén.

Mindinkább kitűnik, hogy az angolok igen jó üzletet csináltak, amikor a szent földet megszállották. Igen sok természeti kincse van ennek az országnak. Mérhetetlen előnyük van csak a Holt tenger vizéből. Ez a viz tartalmaz közönséges sőt, chloridot, magnéziumot, hamuzsirt (potasche) és bromidot. Ezek kOzt a legkiadősabb a hamuzsir, melyet igen sok iparágban, de a gyógyszerek készítésénél is használnak. Anglia például Chiléből évenként 12.000 tonna hamuzsirt importált s ha számítjuk, hogy tonnája 6-r7 font sterling, igen magas Összeget kapunk. A Holt tengerből most évenként könnyű szerrel 100.000 tonna hamuzsirt tudnak termelni, nem is számítva a többi sókat és egyéb melléktermékeket; elképzelhető, hogy mennyit nyernek az élelmes angolok.

A sárvári magyar diák Witfenbergában.

(Korrajz Luther idejéből.)

Irta: Dr. Szigethy Lajos. 7)

A virágénekek hazájának szülötte, a költői lelkületű Insulanus, megszerette Lutherben a költőt is.

Mert Luther költő, nemcsak megírt költeményeiért, hanem azért is, mert lelke állandóan a költői világnézet bibortaván ringatózott, ó meglátta és megszerette a szépet a természetben. Szerette a virágokat: szerinte Istennek az égből lecsöppent angyalait, akik gyökeret vertek a földben és hallgatva is prédikálnak nekünk az Úr nagyságos dolgairól.

Magyar tanítványai elhozták haza virágszeretetét s alig véletlen, hogy nálunk a növénytan, e »szeretetreméltó tudomány* elsősorban az evangélikus iskolákban talált otthonra.

De szerette a költészet virágait is. Az őtestamentomban is a költői részek, elsősorban a zsoltárok voltak kedvesek a szívének. Énekeiben az »Erős várunk*-ban is zsoltár-moti- vumok csendülnek meg. Szerette a népköltészetet; ennek motívumai is benne vannak énekeiben. Magyar követői is a népköltészet lelkes hívei voltak s az »idők teljességében* Petőfi s társai által diadalra segítői a népies-nemzeti irodalmi iránynak.

Luthernek gazdag volt a humora. Tréfás ötletei, szellemes szálló igéi, lelkének asztali beszélgetések közt kipattanó szikrái útat találtak Insulanus és társai útján hazánkba is. Ha a szegény magyar ember azokban a zordon időkben néha-néha jóízű nevetésre fakadt, nem egyszer azt is Luthernek köszönhette.

Ez az életvidám bölcs nem volt olyan »saványu-pofáju szent* mint romwell követői, az angol puritánok, szerette és művelte a zenét, a dalt. Magyar követői is, Sárvár egyik büszkeségéről, Sztárai Mihályról jegyzik fel, hogy baranyai papsága idejében a lesktíi dombon szépen énekelt kilenc falu körülte gyülekezett népének s azokat — mint elleségei mondták — »áténekelte a maga nyájába.«

*

És ez a melegszívű, egekbe szárnyaló költő egyúttal megtestesülése a logikus, józan, hogy úgy mondjuk »magyar ész*-nek. Ezért is vonzódott hozzá Insulanus, mint rokon lélekhez.

A lutheri prédikáció I Szívre, aka- ratrabató ereje mellett egyúttal milyen nagy a gondolkodást fejlesztő ereje. A magyar lutheri lelkész mikor elmondja logikusan felépített, elmarad- hatatlanul három részre oszló prédikációját, gondolkodásra neveli híveit s a templom egyúttal valóságos »felnőttek iskolája* lesz. Egyik tényezője lutheri népünk magas szellemi színvonalának.

És amit a lutheri gyermekek iskolájában használnak, a két lutheri Káté, azzal a minden pontnál ismétlődő kérdéssel: »Mi ennek az értelme?* mily hatalmas gondolat-sarkantyú tanítónak s tanulónak.

*

Insulanus vonzódását még egy dolog erősítette olyan szinte fájó gyönyörűséggé, aminek mását csak az ifjú szívek szerelmében lehet megtalálni. A boldogtalan nemzet fia meglátta Luther arcán a bánat boron