Harangszó, 1926

1926-12-26 / 52. szám

1926. december 26. I t HetYényi Lajos 1869-1926. A soproni evang. líceumnak mély gyásza van : Hetvényi Lajos vallás­tanár december 16-án elhunyt. Ebben a gyászban osztozik az ó által terem­tett Líceumi Diák-Szövetség, s osz­tozik mindenki, aki a Luther Naptáron át érintkezett az ó lobogó leikével. Hetvényi egyike volt azoknak a mind ritkábbá váló ideális leikeknek, akik tiszta, nemes eszmékért fanatikus hévvel tudnak lelkesedni s érettük egész életen át önzetlenül dolgozni. Neki mindig volt valami eszméje, a- mely egész valóját hatalmába kerítette, amelyben egészen felolvadt. Hivatás­érzete, amely egész lányéból kisugár­zott, adott neki erőt még akkor is, ha teste gyenge volt, — ez vitte ra­gadta magával lelkét minden akadá­lyon keresztül. Az utóbbi időben so­kat foglalkozott az »alkotó ember­típus« sál, — önmagában ezt a típust igazán megvalósította. Alkotásai be­szélnek idealizmusáról, törhetlen hi­téről, akadályokat nem ismerő munka­szeretetéről, szívós kitartásáról. Al­kotásai között ott van mindenekelőtt a Luther Naptár, amelynek most je­lent meg a XV. évfolyama. Akik be­pillantást nyerhettek a naptár szer­kesztésébe, tudják, hogy milyen bámu­latos körültekintéssel, hozzáértéssel intézett mindent, s a legkisebb cikkre is milyen gondot fordított. Minden cikknek bele kellett illeszkedni abba a szellembe, mondhatnám alapesz­mébe, amelyet minden egyes Luther Naptár hirdet. Munkásságának meg is lett az eredménye: a Luther Naptár messze kiemelkedik a naptárak sorá­ból, s magas irodalmi színvonalát mindenütt elismerték, a szoros érte­lemben vett egyházi körökön kívül is. Az evangélikus öntudatnak, a mélységes hazaszeretetnek, nemes ízlésnek fáklyavivője ez a naptár szerte a hazában. Egyéb irodalmi alkotásai sorából kiemeljük közép­iskolai tankönyveit. A Luther Naptár mellett a Líceumi Diákszövetségnek szentelte erejét. K'enielendőnek tart­juk, hogy a soproni ev. líceum volt az első az ország középiskolái kö­zött, amely éppen Hetvényi lelkes agitálására 1917 ben megalakította a volt líceumi tanulók szövetségét. A Líceumi Diákszövetség mintájára ala­kultak a többi diákszövetségek Het­vényi ennek a szövetségnek tudott eszményi célt kitűzni: diákotthon lé­HARANQSZÓ Dr.*Szigethy Lajos, az országos ev. tanár- egyesület elnöke,Ineves iró,"m,a Luther lelke című jeles munkának a szerzője. tesítését a líceummal kapcsolatban, amely diákotthonban nevelődnének a jövő generáció vezéregyéniségei, akik elvezetik majd a nemzetet a boldog magyar jövőbe. Életének utolsó sza­kát ez a gondolatkör töltötte ki, a diákotthon ügye nem haladt olyan gyorsan előre, mint szerette volna. Ebbe a gondolatkörbe illesztette bele a cserkészetet, mint előkészületet a diákotthonra. Mindent, amit tett, elvek szerint, magas erkölcsi célok érde­kében tette, s ezek szolgálatába illesz­tette be a Luther Naptárt, a Diák- szövetséget, a Diákotthont, a cser­készetet. Árván maradt a Luther Naptár, árván maradt a Diákotthon I Helyét betölteni nehéz lesz, ha nem lesz le­hetetlen I Egy igaz embert siratunk benne, aki »híven tékozolta erejét.» Hetvényi Lajos 1869-ben született Győrött. Theologiai tanulmányait Sopronban és Jenában végezte. A soproni ev. líceumban kezdte műkö­dését s itt működött 1896 tói halá­láig. Áldott legyen emlékezete I — n. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Csak a közelmúltban temették el Stróbl Alajost, a nagy magyar szob­rászt, kinek kedvenc szavajárása volt, amint ezt az illetékesek följegyezték róla: 441 — Alattomban megalapozzuk ma­gunkat ! Titokzatos arccal szokta ezt mon­dani s a megalapozás a lelki táplá­lékra vonatkozott, mint az alábbiakból kitűnik: A tanársegéde egyszer reggel fél hatkor az Epreskertbe vetődött. Mesz- sziről látta, hogy lámpa ég a mű­teremben. Midőn belépett, Strobl fel­ugrott és összecsapott egy könyvet. — A biblia! Elolvastam Mát hé evangéliomát! Gyönyörű! Ez a leg­nagyobb! Alattomban mára megala­poztam magamat! * A Bethlen-kör 25 éves jubileumán Hegedűs Lóránt ny. pénzügyminiszter tartott ünnepi előadást. Előadásában, mely óriási hatást ért el, a jelenvolt ünneplő közönség körében, többek kö­zött a következőket mondotta: — Olvassátok a bibliát, ha azt akarjátok, hogy megteljék Jézus sze- retetével, ha meg akarjátok érni Ma­gyarország feltámadását. Jézus hatal­ma addig nem volt teljes énrajtam, amig át nem_ estem súlyos lelki szen­vedéseken. Őszintén bevallom, amig be nem töltöttem ötvenedik életévemet, csak a kereszttevéi szerint voltam protestáns. Elkezdtem olvasni a bib­liát és ma nem tudok el lenni biblia nélkül. Hogyan van az, hogy reggel, mikor a munkás, a hivatalnok napi munkájára indul, bepillant először újságjába; kiváncsi arra, mit beszél­tek előző napon a politikusok, — ugyanakkor az emberek nagyrésze nem kiváncsi arra, milyen újságot, milyen csodálatos élményeket beszél nekünk napról-napra Jézus. A bib­liát mindenkinek el kell olvas­nia. Nem protestáns az, aki nem olvassa szüntelenül a bib­liát, mert bennük él a Jézus, vagy seholsem, és Jézus eljön mindenkihez, aki a bibliát ol- VC18SCL • • • — Jézus a legnagyobb lángelme, -- nemcsak lángész, hanem ugyan­akkor lángsziv, de eszméinek magas­ságába csak akkor érhetünk el, ha átmentünk az élet gyötrelmes szaka­szain. Ez a szenvedés gyümölcsöző ránk nézve, mert a biblia elvisz ben­nünket Istenhez... Idézte ezután Bállá könyvéből Mil­ton szavait: Eretnek az, ki saját lelkiismerete és az írásból me­rített meggyőződése ellenére követi az egyházat. Ha valaki hisz dolgokat azért, mert lelkipászto­rai úgy mondják, vagy egy gyülekezet úgy határozta, anélkül, hogy hite

Next

/
Thumbnails
Contents