Harangszó, 1926

1926-11-21 / 47. szám

398 HARANOSZÓ. 1926. november 21. hogy a nemzetgyűlés elvetette Kaas Albert bárónak azt a javaslatát, hogy a felsőház- ban, úgy mint régebben, hat tag képviselje a lutheránus egyházat. Duszik Lajos mis­kolci lelkész nagy figyelem közben kérte, nyújtson békejobbot a lutheránus lelkészek egyesülete valamennyi keresztyén felekezet- nek, Duszik a továbbiakban a rumerusz klauzusz hátrányairól beszélt. A zsidó nu­merus klauzusz után — úgymond Duszik — következik a protestánsok, az evangéli­kusok numerusz klauzusza. A gyűlés első előadói Mikler Károly dr. egyetemi tanár és Schöll Lajos esperes voltak, akik a lelkészi nyugdíjintézet újjá­szervezésére nézve tettek javaslatot. Luther-Szövetség közgyűlése. Az evangélikus lelkészegyesület közgyű­lését délután az Országos Luther-Szövetség évi gyűlése követte. Kaas Albert báró nem­zetgyűlési képviselő mondott lendületes elnöki megnyitót, amelyet hosszas tapssal fogadott a közgyűlés, Kirchknopf Gusztáv dr., a szövetség igazgatója olvasta fel jelen­tését ezután. Megindítják az evangélikus diáknyomorenyhíto akciót, a jövő esztendő­ben pedig evangélikus napot rendeznek s ezzel kapcsolatban leleplezik Luther Márton budapesti szobrát. Paulik János lelkész- egyesüteti elnök felszólalására Kapi püspök válaszolt. A Luther-Társaság céljait és működését külön kell választani a Luther- Szövetség munkájától, mondotta a püspök. Igenis, szükség van evangélikus egyház­védelmi irodára, hiszen az utolsó időkben a kárhozatos támadások sora hangzott el az egyház ellen és nincsen szerv, amely az effélét kellő értékére szállítsa le Nem támadások, hanem védekező, cáfoló tevé­kenység lenne az iroda feladata. Végül határozati javaslatot fogadtak el az evan­gélikus egyházi sajtó támogatásáról, majd Kirchknopf dr. indítványára köszönetét mon­dott a gyűlés Kaas Albert bárónak, aki a nemzetgyűlésen erőteljesen szállott síkra az egyház érdekei mellett. Ugyancsak dé u'án tartotta közgyűlését dr. Szigethy Lajos elnöklésével az Orszá­gos Evangélikus Tanár Egyesület a Veres Pálné-Liceum dísztermében. Az Országos Evangé­likus Tanítóegyesület választmánya f. évi november 9-én a Taní­tók Házában gyűlést tartott, melyen a vá­lasztmánynak összes tagjai — kettő kivé­telével — résztvettek. Krug Lajos elnök ez alkalommal ismertette mindazokat az ese­ményeket, melyek az elmúlt egyesületi évben kihatással voltak az egyesület működésére és jelezte azokat a feladatokat is, amelyek­nek megoldása az evang. tanítóságra vár. A választmány azután beható bírálat tár­gyává tette a zsinati bizottság által készített törvényjavaslatokat és úgy találta, hogy ezekben a javaslatokban a tanítóság kíván­ságai nem igen jutnak kifejezésre, pedig a tanítóság önzetlen, egyházépitő munkát akar végezni és azért részt kér az egyházkor­mányzat mindén ágazatában. Az evang. tanítóságot leginkább az érinti kellemetlenül, hogy a javaslat az ország evangélikus ta­nítóságának szervezetét csonkán akarja hagyni, amennyiben az egyházmegyei es egyházkerületi tanitóegyesületi tagság köte­lezettségét kimondja, de az országos, vagyis egyetemes egyesületről még csak ludomást sein vesz. A választmány a továbbiakban tudomásul vette a siremlékbizottságnak elszámolását és megadván neki a felment­vényt, Krug Lajosnak hálás köszönetét sza­vazott önzetlen fáradosásáért, aminek első sorban köszönhető, hogy Kapi Gyula nevé­hez méltó síremlék hirdeti az evang. tanító­ság nagy halottjának jelentőségét. A választ­mány azután a tanitóság által létesítendő jóléti intézmények, első sorban az üdülőház eszméjének megvalósulását tűzi ki célul s felhívja az egyesület összes tagjait, hogy a közgyűlés által megszavazott havi 10 000 koronát 1927 évi január 1 vei fizessék be az országos egyesület pénztárába. A választmány végül ragaszkodó szere- tetéről és bizalmáról biztosítja Krug Lajost és felkéri, hogy nyugalomba vonulása miatt ne hagyja ott az elnöki széket, mert ő rá még nagy siüksége van nemcsak az evan­gélikus, de az össztanitóságnak is. Krug Lajos meghajol a bizalomnak ily spontán megnyilatkozása előtt és iovábbra is élén marad az országos egyes ü etnek. A Deák-téri ev. elemi iskolában azután Hrabovszky Mihály, békéscsabai fiatal ta­nító rendkívül övezetes előadásban bemu­tatta a maiyar népmotivumok begyakorlá­sára alkalmazott módszeres eljárását. A külmissziói egyesület Scholtz Ödön esperes és dr. Molnár Gyula kir. tábiabiró elnöklete alatt ülésezett. Hanzmann Károly soproni lelkész imája után Scholtz elnök terjesztette elő évi jelen­tését. Broskó G. Adolf pénztáros jelentése szerint a külmissziói egyesületnek múlt évi bevétele 6 miilió 8Q.0Í 0 korona volt. A köz­gyűlés a jövőben a külmisszió érdekében erőteljesebb propaganda kifejtésére hívja fel a gyülekezetek vezetőségének figyelmét. A közgyűlés az egyesület egyházi elnökévé nagy lelkesedéssel újból Scholtz Ödön es­perest választotta meg. Evangélikus papnék első országos korferenciája. Az egyetemes gyűléssel egyidejűleg sok papne szivének régi óhajtása teljesült. Az egesz országból nagy számban és nagy lelkesedéssel sereglettek össze a papnék, kedves püspöknéink Kapi Béláné, Kiss Ist- vánne és dr. Raffay Sándorné vezetése alatt. Az egész gyűlés a testvéri szeretetnek és megértésnek a jegyében folyt le, amelyben kedves püspőknéink járlak elöl, mindnyá­junk szivét egyszerre megnyerve. A komoly evangéliumi es egyházias szellem uralko­dott egész együttlétükön. Nov. 10-én sze- retetvendégsíget rendeztek a pestmegyei papnék, szép műsorral, dr. Raffay Sándor előadást tartott, Basilidesz Mária opera- énekesnő és Búza Nándor hegedűművész és a budai Luther-Szövetség énekkara zene­számokkal gyönyörködtettek bennünket. Sajnos, a résztvevők nagy száma miatt a papnék megismerkedése, ami a szeretet- vendégség egyik célja volt, lehetetlenné vált. A gyűlés egész lefolyása füzet alakjában meg fog jelenni és minden parochiára be fog köszönteni. A délelőtti értekezleten a felszólalások és élénk hozzászólásokból a papné eszményképe alakult ki előttünk. Útána még Hagen német misszionárius méltatta a belmisszió fontosságát a szoci- álizmus mai nagy munkája miatt német- országi példákra hivatkozva. Megalakult az evangélikus papnék or­szágos szövetsége abból a célból, hogy a testvéri közösséget tovább is ápolják és egymást minden gyülekezeti munkában tá­mogassák. Az Evangélikusok Lapjának havi mellékleteként e szövetség közleményei fognak megjelenni Marcsek Jánosné szer­kesztésében. Isten segítségével karácsony­kor jelenik meg az első szám. Délután a nagy közönség bevonásával előadó estét tartottak, melyen Szilvái Margit hitoktató a vasárnapi iskolai tanítást mu­tatta be és annak fontosságáról értekezett, dr. Kirchknopf Gusztáv az ifjúsági egyleti munka bemutatása helyett a női munka és az ifjúsági munka összefüggéséről érteke­zett, Turóczy Zoltán pedig a templom nélküli városról tartott bibliamagyarázatá­ban az áhitat magaslatára emelte fel hall­gatóit. Nov. 12 én többen a konferencia résztvevői közül a pi itcsabai diakonissza­házat látogatták meg. Lélekben megerő­södve, a munkára felbuzdulva váltak el a viszontlátás reményével. Utóirat. (Egy író barátomnak.) Uram — ki eljött egy szép havas estén, jött, és Csendország kapuján benézett. Bocsássa meg, ha tán messzire mentem némely pontján az Önhöz írt levélnek. Ha soraim nyílt ellenére váltak kötetnyi zordon szigorú szabálynak: könnyelmű módon pazaruí beszórván az érzéseknek sugárözönével . . . Rejtett zugocskák balga felnyiltáért aranyszavu ember, mesék álmodója úgy-e nem ítél el? Uram I ki annyi kincset osztogat szét a szellem, a lélek bűvös tarsolyából: sejti-e a könnycseppet, mely itt reszket az örök csend ölén egy jó szavától? Melytől mintha csak lombok suttognának, hogy rabul ejtsen gyönyörű varázslat. Zúg a harang is ,.. Pitypaíatyszólássaí, s édes hangokkal (esz teljes az élet... És szívemből boldog szent csókok száll- Aranyszavu ember, mesék álmodója [nak. tudom, hogy megértett... Somboryné Pohánka Margit. Van Isten az égben. Tatán történt a* ősz folyamán: Pente László földműves néhány társával a közeli Prépost szigeten kaszált, ami­kor váratlan vihar tört ki. Pente, mivel nem tudta befejezni a munkát, csúnyán kezdett káromkodni. Kábá­jával ráfenyegetett a dörgő felhőre, miközben magánkívül ordítozott: »Csak gyfijjön az Isten, levágom a nyakát I« Abban a szempillantásban villám reccsent végig s egyenest Pente Lászlóba vágott. Jajszó nélkül vágó­dott el a földön. Amire közeledni mertek hozzá megrémült társai, rég halott volt. Nyelvét és száját teljesen elégette a villám. Ne tévelyegjetek I Isten nem csúfoltatik meg! Adatozzml a Harapó Mártására!

Next

/
Thumbnails
Contents