Harangszó, 1926
1926-11-21 / 47. szám
1926. november 21. HARANQSZO. 399 OLVASSUK A BIBLIÁT!------- • A dvent— Úr jövetel. Nov. 22. Ki jön ? Máté 11.3. Ismered-e azt, akit vársz ? Biztos vagy-e abban, hogy valóban az fog jönni hozzád, aki eljövendő, aki a szövetségnek követe ? (Malakiás 3 : i.) Elmondhatod-e a s»máriai asszonnyal: »Tudom, hogv Messiás jő, (aki Krisztusnak mondatik)“ (János 4:25. Várod-e Őt? Nov. 23 Miért jön? János 6. ss. Azért, hogy cselekedje az őt elküldőnek akaratát. A legszentebb munkának az elvégzésére jön. Jön, hogy munkálkodjék szünctlenül. (János 5.17.) Akarod e te is követni példáját ebben a munkában? Cselekszed-e Atyád akaratát? Nov. 24. Kitől jön? János 8.42. Attól, akitől származik, mindnyájunk Atyjától, aki őt küldötte a mi váltsagunkra. (János 3.10.) Ismered azt, aki küjdte? Fel tudod fogni az áldozat nagyságát, melyet Isten szere- tete érett- d hozott ? I Hogyan köszönöd meg néki ? Nov. 25. Kihez jön ? Márk 2.17. A betegekhez, hogy meggyógyítsa, a bűnösökhöz, hogy megtérésre hívja őket. Ne titkold beteg voltodat, engedd, hogy meggyógyítson. Ne szépitgesd bűnösségedet, hallgass hívó szavára s térj meg még ma. Nem habozol ? Nov. 26. Mikor jön ? Galátzia 4.4. „Az idők teljességében“, mikor Isten legszükségesebbnek látja, az „alkalmatos időben.“ Felismered-e te ezt s megszerzed-e, ha kell áron is?! Nem szalasztottad-e már is el? Nov. 27. Mily céllal jön ? Máté 20.28. Éretted jött? Hogy életével neked szolgáljon, halálával téged és sokakat megváltson. Mit adsz te mindezért néki ? Szolgálsz-e neki s engeded-e. hogy ő szolgáljon néked? Nov. 28. Hogyan várod Őt? Lukács 12. 35-40 Kész vagy-e a Krisztus eljövetelére? Tárva fogja-e találni megüresitett szived ajtaját ? Hajlandó vagy-e őt befogadni s ez által életet szerezni magadnak ? ! Hivod-e őt: „Jövel Jézus lelkem hő szerelmei* Abbaffy (iynla. Templomvétel. Amerikában íű- rűn előfordul, hogy templomok gazdát cserélnek. A daytoni (Öiiió) magyar ref gyülekezet, mivel a mostani temploma kicsinynek bizonyult, megvásárolta az ottani presbyterián egyház egyik gyönyörű templomát 34 ezer dollárért. Az angolok azért adták el templomjukat, mert az egyháztagok a város más részébe költöztek s fgy új templomot kellett építeni számukra. („Vasárnap“) Kedves vendég. Az öskeresz- tyénség egyik egyházatyja az esztendő bizonyos szakában sokat szenvedett a láztól. Ezt az évről-évre megújuló lázt kedves vendégnek nevezte el, ami őt évről-évre az Isten szeretettre emlékeztette. S amikor egyik esztendőben ez elmaradt, egészen szomorú lett. Arra gondolt, hogy Isten már nem szereti őt, mert nem küldte el követét hozzá, aki őt Istenhez közelebb vonná. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Gyönkön november 11-én szentelte fel Zichy Gyula gróf kalocsai érsek a római katholikus kápolnát. Az érsek beszédében ellene fordult a vallási viszályoknak és hangsúlyozta, hogy Krisztusban minden keresztény egy, tehát valamennyi keresztény felekezet egyenlő Ist*n előtt. Tiszteletreméltó kijelentés egy érsek ajakáról, melynek őszinteségében kételkednünk nem szabad. * A amszterdami polgármester rendeletet adott ki, amelyben eltiltja a táncot. A holland királyság lobbi városára ez a tánctilalom nem vonatkozik. Az amszterdami városi tanács rendelete a tánctilalmat azzal indokolja, hogy a tánc „bűnös időtöltés.'' Hat napon eleget lehet vétkezni, mondja az indokolás, vasárnap tessék otthonmaradni és vezekelni. Dr. lándori Kéler Zoltán a'dunáninneni egyházkerület felügyelője. Az elmúlt héten beteg lelkÓMzek óm tanítók klinikai gyógykezelésére 7 milliós ; a csak- Tár! gyülekezetnél harmadfél milliós alapítványt tett. EGYRŐL-MÁSRÓL. A mindennapi életből. Helytelen szokások. A pénz kezelése. A magyar embernek igen sok jő tulajdonsága mellett van sok rossz is. Az alábbiakban ezen rossz szokások egynémelyikéről emlékezünk meg, hogy gondolkozzunk felettük s ha meggyőződtünk helytelen voltukról, igyekezzünk elhagyni azokat. Egy ilyen igen elterjedt rossz szokása a magyarnak a pénzzel való bánásmód. Az utóbbi 10 évben, hogy a pénz leromlása, elértéktelenedése következtében töméntelen mennyiségű papírpénz került forgalomba, még a legszegényebb emberek kezén is tekintélyes összeg ment és megy át időnként. Ősi rossz szokás, hogy amiből sok van, azt nem sokra becsüli a legtöbb ember s úgy is bánik vele. A vadonatúj bankónak még csak örül, aki kézbe veszi, de aztán összehajtogatják s gyorsan megindul a romlás folyamata Ennek a gyors elszakadásnak a pénz is oka volt. Mert amint mindig nagyobb összegű bankjegyeket nyomattak, úgy növekedett a papír nagysága is, ugyannyira, hogyha közbe valakinek eszébe nem jut, hogy kisebb darab papir is megfelel a célnak, hát a milliós államjegyünk egész bizonyosan lepedő nagyságú lett volna. A nagy darab pénzt több helyen kellett összehajtani, hogy elférjen, a sok összehajtástól aztán annál előbb elrongyolódott az. Az így elrongyolő- dott pénzjegynek aztán még kevesebb lett a becsülete, pláne a kisebb érté- küeknek. Egyszerűen összemarkolva kerültek s kerülnek a zsebbe. Az ilyen összegyürt-mart pénz természetesen nem alkalmas arra, hogy az emberben a szépérzéket s a takarékossági hajlamot fejlessze, ellenkezően, bizonyos ellenszenvet keltett s igyekeztünk mihamarabb túladni rajta. Ha tudná azt a közönség, hogy mennyi vesződséget, boszuságot okoz a sok piszkos, rongyos pénz rendbeszedése azoknak, akiknek a hivatalokban kezelni s rendezni kell a naponként összegyűlt összegeket, hát kíméletesebben bánnának a pénzjegyekkel. Nemzetgazdáízati szempontból is van értelme annak, ha a pénz minél tovább ropogós, tiszta marad, mert akkor nem kell drága pénzen a rosszak helyett újakat készíteni. Aztán még egy szempontról ne felejtkezzünk meg pénzolvasáskor. Ne szánkkal nyálazzuk pénzforgató ujjúnkat, hanem mártsuk vízbe s pénzolvasás után el ne felejtsük kezünket megmosni. Mert a pénz rengeteg ember kezén megfordul és sohasem tudhatjuk, hogy kiről micsoda nyavalya csirája tapadt rá s ragad róla meg mireánk. Ismertem egy jegyzőt, aki pénzolvasás közben megdörzsölte szemét s olyan veszedelmes szembajt kapott, hogy alig tudott belőle meggyógyulni. Badlcs Ádám.
