Harangszó, 1926
1926-10-10 / 41. szám
1926. október 10. HARANQSZO. 345 nek volt némi tnunkaeredraény, akkor es a lelkész! kar kötelességtudását bizonyítja. Mi papok — folytatja a püspök — nemesi nemzetség vagyunk. Ha nincs is nemesi diplománk, mégis igaznak érezzük Bethlen Gábor erdélyi fejedelem ama egykori elhatározását, mellyel országrésze alá tartozó papokat, utódaikat, azok fiait és leányait nemesi rangra emelte. Mert úgy mondotta, megilleti a nemesi méltóság azokat, kik az örök üdvösség felé vezető útat világítják meg az evangéliom világosságával. A nemesi címert is megállapította a nagy fejedelem. Lovagi pajzson egy oroszlán áll, egyik első lábát a biblián nyugtatja, a másikkal pedig átveszi a mezítelen kardot, melyet angyalkéz nyújt feléje. A címer felett a felírás: tudással és fegyverrel kell harcolni. Ebben van a mi nemességünk. Legyen egyik kezetek állandóan az örök evangéliomon, soha egy pillanatra el ne szakadjatok tőle, másik kezetekbe vegyétek az egyházvédelmi fegyvert. El ne felejtsétek, hogy angyalkészból kell ezt a fegyvert átvennetek, mert csak akkor lehet az jog és védelem fegyvere. És mindig az evangéliomon kell tartanotok másik kezeteket, mert csak úgy lehet a fegyver munkaeszköz anyaszentegyházunk szolgálatában. Hálám, köszönetem, szeretetem és áldásom jeleként szeretném minden lelkésztestvéremet átölelni és megcsókolni. Mivel ezt lehetetlenség megtennem, legalább azzal váltok testvéri csókot, ki nevetekben elém járult és szívetek érzéseivel hozzám szólott. Az Úr áldjon meg mindnyájatokat I Ekkor a püspök átölelte és megcsókolta az esperesi és lelkész! kar küldöttségének vezetőjét, Varga Gyula esperest. A felejthetetlen jelenet után az egyházmegyei és egyházközségi felügyelői kar küldöttségét dr. Ajkay Béla egyházmegyei felügyelő vezette a püspök elé, nagy melegséggel emlékezvén meg a püspök eddigi munkájáról. A püspök hálás szívvel köszönte meg az üdvözlést s ama óhajtásának adott kifejezést, hogy a felügyelői állás soha se legyen egy egyházjogi intézmény, hanem legyen az egyház vallásos hitéletének eleven tényezője. Örömének adott kifejezést, hogy a küldöttséget dr. Ajkay Béla vezette eléje, ki négy évtizedes egyházi működésével világító példája az egyházszeretetnek. A középiskolai tanári testületek népes küldöttségét Fáik Henrik bonyhádi főgimnáziumi igazgató, az egyházkerület tanítóságának küldöttségét Krug Lajos egyházkerületi tanítóegyesületi elnök vezették a püspök elé. Mélyen megható volt a vasi közép egyházmegye és a körmendi gyülekezet küldöttségének az üdvözlete, kiknek nevében Zongor Béla esperes, körmendi lelkész mondott gyönyörű üdvözlő beszédet. Köpi püspök könnyekig meghatva köszönte meg közvetlen esperességének s különösen volt szeretett körmendi gyülekezetének köszöntését. A theol. Ifjúság nevében Báísí Sándor üdvözölte a püspököt, majd a soproni líceumi ifjúság és cserkészcsapat nevében egy cserkész-küldöttség hozta el imádságát és kérte a püspök áldását. Üdvözlő táviratok. A küldöttségek fogadtatása után Németh Károly esperes, egyházkerületi aljegyző bemutatta a nagy számban érkezett sürgönyöket. Vass József miniszterelnök-helyettes a következő táviratot küldötte: »Szóval, tollal, tettel magyar népünk javára vezérkedő jubilánst férfias elismeréssel szeretettel köszönti: Vass miniszter.« Pesthy Pál igazságügyminiszter ezt táviratozta: »Méltóságod jubileumához legőszintébb tisztelettel és szeretettel küldi legmelegebb szeren- csekivánatait Pesthy Pál igazságügy- miniszter.« Dr. Ravasz László ref. püspök távirata így szól: »A mai örömünnepeden barátaid, tisztelőid és híveid seregében én is szeretteimmel szívből köszöntlek. Hálát adok Istennek, hogy a Te gazdag és áldott életeddel országát e földön eddig is építette és kérem reád, szolgálatodra és népedre Szentleikének további kitöltését. Ravasz püspök« A bányai egyházkerület távirata a következő: »Jubilánsra és jubiláló egyházra kerületünk egész közönsége nevében Isten gazdag áldását kérjük. A lelkek szövetségét mai szépségében tartsa meg az Úr még nagyon sokáig egyházunk és hazánk javára. Bánya- kerület elnöksége.« Kiss István püspök sürgönye így hangzik : »Sajnos testemnek állapotja miatt nem lehetek közöttetek, de a lelket ki tilthatja el attól, hogy ott legyen ahol kedve tartja ? Itt vagyok tehát én is a jubilálók között, még pedig azok között, akik fennhangon kiáltják: áldott legyen, aki jött az Urnák nevében I Hűséges kartársad Kiss István püspök.« Meleg hangú üdvözlést küldöttek: dr. Antal Géza ref. püspök. Soltész Elemér tábori püspök, gróf Mikes János róm. kath. püspök, Taubinger Rezső tábori főesperes, Sopron, Győr és Zalavármegye főispánjai, alispánjai, báró Kaas Albert, vitéz Kovács Aladár altábornagy, honvéd v. dandárparancsnok, Kilányi Lóránt, a Bethlen-Szövetség ü. alelnöke, számos gyülekezet, lelkész és világi vezér, különböző társadalmi és kulturális egyesületek és a püspök soksok tisztelője A közgyűlés ezután letárgyalta a püspöki jelentést, a különböző bizottságok jelentéseit. Meleg köszönetét mondott a püspöknek lelkiismeretes sáfárkodásáért, ugyancsak az egyházkerületi felügyelőnek értékes szolgálatáért, tartalmas megnyitó beszédéért, melyet egész terjedelmében a jegyzőkönyvbe felvenni elhatározták. Nagy elismeréssel adózott a különböző egyházi szervezeteknek, funk- ciunárlusoknak, lelkészeknek, tanároknak, tanítóknak, felügyelőknek, gondnokoknak, presbytereknek az elmúlt esztendőben is tanúsított buzgóságért, a hivek összeségének tiszteletreméltó áldozatkészségéért, egyházszeretetéért. Az emlékezetes közgyűlés a késő délutáni órákban a püspök imájával ért véget. Ünnepi költemény. Kapi Béla püspök 25 éves lelkészt és 10 éves püspöki jubileuma emlékére. Lelkem leikéből, lelkedzelt dalok, Melyek az ihlet szárnyán szállatok Befutva léget, erdőt és mezőt, Ozondus völgyet s bérces hegytetőt, Hogy új eszméket hozzatok nekem, Amelyek eddig dalos telkemen Nem törtek és nem csillanhattak át Megénekelni földünk panaszát : Ne szálljatok ma el olyan mohón Mint annyiszor már eget álmodón, Mert méltója e földnek is van sok, Akinek lelke csillog és ragyog. S a földön itt ma ünnepet ülünk És Ember az, kit ünnepelhetünk I Egy Embert, aki méltóbb, mint sokan Azoknál is, kik emberek ugyan, De lelkűk mégsem oktat és tanít, Mert nem tudják, hogy Isten és a Hit Egy összejorrott láncszem az égen, Mely áttör múlt s új ezredéveken I lm, a kiért ma lángra gyűlt dalom, Lelkem leikéből izzó ajkamon Hitéletünknek fennkölt papja 0, A szent igéket bölcsen hirdető, Kinek az ég oly szókincset adott Milyent Isten csak papnak adhatott; Hogy ajkán a szó sokszor lágy zene, Majd ostoroz. mint gyehenák tüze,