Harangszó, 1926
1926-07-25 / 30. szám
1926. július 25. HARANQSZO. 255 Egy kis beszámoló. A beledi ev. ifj. egylet az 1925. évben is szép eredménnyel és sikerrel folytatta működését. Tagjainak száma 102 volt. Az év folyamán előadta az egylet a „Szeget szeggel* és a „Vén bakancsos és fia a huszár* c. népszínműveket. Április 5-én ingyenes műsoros előadást rendezett; tavasszal, továbbá a reformáció emlékünnepén s karácsonykor vallásos estélyeket s mára 29-én az iskolás gyermekeknek mesedélutánt tartott. Megünnepelte márc. 15-ét s nagy regényírónk, Jókai emlékezetét. Dec. 24-én a helybeli nőegylettel közösen szép karácsonyestét tartott liturgiáé gyermekistentisztelettel, mely alkalommal az iskolás gyermekek szeretetadományban részesültek, a szegény gyermekeket pedig ruhával ajándékozta meg a két egyesület. Szellemiekben való gyarapodás céljából járatta az egylet a Harangszót.. Uj Időket, Képes Krónikát, Vasárnapi Könyvet, Falut s a Vasárnap c. hetilapokat; könyvtárát 62 kötettel szaporította. Könyvekre s hetilapokra 4,079.300 K-t adott ki. A jótéteményekben sem restült meg az egylet, amennyiben Harangszónak, Gyámintézetnek, konfirmandusoknak emléklapra, szegény gyermekeknek ruhára, szeretetadományokra slb 2,200.000 koronát adott; takarékba 1,000 000 K-t tett, berendezésekre s a meglévők fenntartására 2 millió 586500 K-t, színpadi felszerelésekre, vászon s faanyagra stb. 5.093.000 K-t költött. összes bevétel volt 21,014.760 K; összes kiadás 18,817.300 K; maradvány 2,197.460 K; biuabevétcl volt 410 kg.; kiadás 276 kg ; maradvány 134 kg. — Ezen tételek és összegek minden dicsérő méltatásnál jobban bizonyi'ják az egylet tagjainak odaadó, buzgó működését. A f. évi ápr. 4-én és 5 én fényes erkölcsi és anyagi sikerrel adta elő az egylet a .János vitéz* c daljátékot, mely előadás iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy a terem mindkét előadáskor kicsinek bizonyult a vendégek befogadására. A műkedvelő játékosok mindnyájan kiválóan meg- állták helyüket, de különösen a főbb szereplők, Puskás Károly (jános vitéz), Büki Idus (iluska), Mátis Mihály (Bagó) kellemes, csengő énekeikkel s kitűnő játékukkal, Pálfy Ida (Mostoha) ügyes alakításával, Bödecs Miklós (francia király) mókás jeleneteivel, Németh Sári (francia királykisasszony) temperamentumos játékával, Major Béla (Strá- zsamester) igazi huszáros megjelenésével, Radics István (Csősz) Németh Gyula és Mátis Ferenc (I. fcs II. gazda) pompás jeleneteikkel s a tündérlányok gyönyörűen lejtett táncaikkal sok tapsvihart arattak s meleg elismerésben részesültek a nézőközönség részéről, melyet ki is érdemeltek fáradságos munkájuk- s kitűnő előadásukért. Az énekeket Kárpáti Sándor zeneszerző, ny. tanitóképzőintézcti zenetanár kísérte zongorán az ő művészi tudásával. A tiszta jövedelem 7,000.000 K volt. p. m. Hét és fél milliárdot adtak egy bibliáért. Mostanában nagyszabású könyv- és müárverés volt New- yorkban, s a többi között kalapács alá került az a biblia, amelyet a könyvnyomtatás feltalálója, Gutenberg, még fabetükből szedett ki. Az egészen ritka bibliofil-kincsre igen sokan licitáltak, s aki legtovább bírta, százhatezer dollárt adott a többszázéves Bibliáért. Ekkora összeget, több mint hét és fél milliárd magyar koronát, még sehol sem ért el a szentírásnak bármilyen régi példánya is. Itt említjük meg, hogy a Brit és Külföldi Bibliaterjesztő Társaság kimutatása szerint Csonka magyarországon 1923- ban 12.600, 1924-ben 16.541, 1925- ben pedig 26.885 bibliát vásároltak. A zorványi vár ura. Irta : Szombatit Ernő. 15) Varsády a Sára betegágya mellett ült és vigasztalta a vén asz- szonyt, aki most már igazán a végét járta. — Jaj, tisztelendő ur, csak nem jön az a Zorka a jó hírrel. Pedig hogy Ígérte, hogy a föld alól is előkeríti a gyermeket, hogy jóvá tegye ő is a bűnét. Maholnap egy éve lesz, hogy keresi, kutatja s még csak a nyomára sem birt akadni. Oh, bár csak fiatal volnék még, hogy én is járhatnám a világot! Hátha nekem több szerencsém volna. De hát nem lehet. Öreg vagyok, beteg vagyok s érzem, már a reggelt sem érem meg. Hány óra van? Varsády az órára nézett. Estéli tíz óra. A beteg asszony fáradtan hunyta le a szemét. Az arca viaszsárga volt. A lélekzete akadozott. A lelkész tekintete az ablakra esett. Mintha valami nesz hallatszana az udvaron. Semmi. Csend volt köröskörül. Az éj sötétsége terült szét odakinn. Idebenn meg a haldokló halk nyögése hangzott időnként. A beteg karja megrándult s aztán tehetetlenül csüngött alá. Varsády megfogta s feltette az ágyra. Az érintésre felriadt az asszony. Bágyadt hangon szólalt meg. — Még nem jött meg a Zorka ? — Még nem. — Oh Istenem, miért kell így meghalnom? Oh, örvendeztess meg a jó hírrel, nyugtasd meg a lelkem, hogy békességben költözhessem el innét. Oh, add vissza a gyermeket, hogy az apa szívből megbocsáthasson nekem. — Az már úgyis megbocsátott. — Tudom. De mégis, ha a gyermek előkerülne. Varsády felsóhajtott. — Az nagy boldogság volna. Az ablakot valaki halkan megzörgette. A beteg szemei fellobbantak. Varsády felkelt. — Ki az? Az ablak alatt egy ismerős hang szólalt meg. — Én vagyok tisztelendő uram. A lelkész testén meleg hullám csapott végig. — Te vagy János? — Én. Meg a Zorka. Az asszony felsikoltott. — A Zorka! A Zorka! Megkerült a fiú I Érzem, hogy megkerült! A másik pillanatban Zorka már ott térdelt az ágy előtt s csókolgatta az öreg asszony aszott kezét. — Oh jó néni, oh jó néni. Megtaláltam a kis urfit! Az ajka valamit suttogott. Az ajkán valami kimondhatatlan édes mosoly játszadozott. Ez a mosoly ott maradt örökre. Boldog érzéssel, megnyugvó hittel zárta le örök pihenésre a szeméit s lelke békességben hagyta el földi porsátorát, a testet. A temetés után János útra kelt. Varsády útnak bocsátotta, hogy a jó hirt vigye meg az apának. Pár nap múlva ő is követni fogja, csak a dolgát intézi még el. Varsády megkérte a szomszéd falubeli kollegáját, hogy lássa el az ő gyülekezetét is, mert neki sürgős ügyben el kell mennie s úgy lehet, hetekig távol marad. Az készséggel vállalkozott rá s így Varsády elindult Érsekújvár felé. De Zorkának meghagyta, hogy a zorványi várat tartsa figyelemmel. Ugyanis, közben Gáspár ur birtokba vette a várat a birtokkal együtt. A királynál hiteles okmányokkal igazolta a bátyja halálát s hogy annak utódja nem maradt, így hát ő a törvényes örökös. A király tudomásul vette a nemesi birtok átöröklését s abban őt meg is erősítette. így hát Gáspár ur mégis csak beült a zorványi várba s övé lett az összes birtok. * Ahogy Varsády Érsekújvárra érkezett, másnap már útra keltek és Budának vették az útjukat. Ott Eszterházy Pált, a nádort keresték fel. Vagy egy óra hosszat tárgyaltak ott zárt ajtó mögött s mikor kiléptek, meglátszott az arcukon, hogy nagyon meg vannak elégedve az elért eredménnyel.
