Harangszó, 1926
1926-07-25 / 30. szám
256 HAKANÜSZŐ. 1926. július 25 Innen aztán tovább folytatták az útjukat Bécsbe Lotharingiai Károly herceghez, aki akkoriban a magyarországi összes hadak fővezére volt s ép akkor ott időzött. Itt is szerencsével jártak. A herceg odahaza volt s azonnal fogadta őket. Zorványi elmondta a vele történt dolgokat. Elmondta a gyermeke elrablását, aztán az ellene elkövetett érsekujvári merényletet s mindezt öccse követte el álnok haszonlesésből, csakhogy a birtokot örökbe vehesse s azt királyi jóváhagyással már birtokba is vette annál is inkább, mert iratokkal igazolta, hogy ő meghalt. S ez hihető is volt, mert hiszen immár másfél éve senki sem tud életben létéről, kivéve bizalmas embereit. Ha előbb ad életjelt magáról, bizonyosan elpusztították volna. S hogy öccse nem is gyanította, hogy ő még él, annak köszönhető az is, hogy fia nyomára is rátaláltak. A herceg, ki korának egyik legvitézebb hadvezére volt, olyan érzésű főur volt, aki az igazságot minden körülmények között megvédte bárkivel szemben s különösen akkor kelt az elnyomott pártjára, ha az egyúttal katona is volt. Most is elborult a homloka, amikor végig hallgatta Zorványi történetét s magába mélyedten mérte végig a szobát. Ekkor Varsády is megszólalt. — Fenséges uram, az itt elmondottakat hiteles okiratokkal is tudjuk bizonyítani. A herceg élénken tekintett fel. — Igazán? Az nagyon jó. Azzal Zorványi már át is nyújtott egy halom iratot a hercegnek. Varsády újból megszólalt. — Bocsánat fenséges uram, ha még egy körülményre bátorkodom becses figyelmét felhívni. Zorványi nemzetes ur katonai vitézségéről van szó. Ő sokkal szerényebb, hogy- sem maga hozná elő, hát azért említem azt meg én. A herceg meglepetten nézett végig Zorványin, aztán Varsádyhoz fordult. — Kérem, mondja el, miről van szó? — Csak azt akarom megemlíteni, hogy Zorványi nemzetes uram oly vitézül viselte magát Érsekújvár ostrománál, hogy általános bámulat tárgya volt. Zorványi tiltakozni akart, de a herceg kezének egy mozdulatával Dalt zengek... Dalt zengek, hogyha szívem fáj, Mert vigaszt ád a dal, Szívből jövő édes daltól Minden keserv kihal. Csakhogy a dal fájó szívből Uj bánatot terem, S régi bútól, uj bánattól Még jobban fáj szivem. És így megy ez, míg ajkamról Több dal már nem fakad, Míg ajkamnak némaságán Szivem majd megszakad. PUSZTAI JÓZSEF. elhallgattatta. — Kérem, most a tisztelendő ur beszél. Varsády Zorványi felé fordult. — Igen, ez így van, ez ellen hiába is tiltakozik nemzetes uram. S aztán a herceghez fordult s folytatta. (Folyt köv.) Felhívás. Kutas Kálmán zalaegerszegi lelkész, akinek költeményei tíz éve jelennek meg egyházi lapjainkban (Harangszó, Protestáns Szemle, Luther-Naptár), az őszre egy kötetbe gyűjtve kívánja közrebocsátani vallásos, hazafias s más rokon vonatkozású költeményeit. A verskötet kiadását azonban csak megfelelő számú előfizető jelentkezése tenné lehetővé. Egyháztársadalmunknak jóakaratába melegen ajánljuk a jeles költő vállalkozását, amelynek megvalósulása egyházi irodalmunknak is gazdagodását jelentené. Felhívjuk olvasóink szíves figyelmét, hogy úgy előfizetési szándékukat, mint a megrendelt példányszámot közvetlenül Kutas Kálmán ev. lelkész, Zalaegerszeg címre jelentsék be. Felhívás. Többek megkeresése folytán „A zorványi vár ura“ c. hosszabb elbeszélésemet könyv alakban is megjelentetem kellő számú előjegyzés esetén. Felkérem tehát a Harangszó kedves olvasóit: szíveskedjenek aug. 10 ig nálam bejelenteni a megrendelt könyv darabszámát. Az iskolai könyvtár részére is alkalmas e könyv. Ára 6—8000 K között lesz. Lajoskomárom (Veszprém megye.) Szombath Ernő. OLVASSUK A BIBLIÁT! Tartozásaim. Júl. 26. Tartozom I Róm.- 13. s a Alig van kellemetlenebb dolog annál, mint tudni azt, hogy tartozom, hogy adós vagyok. Hogy kísér a gond, mint egy nyugtalanító érzés, mikor szabadulok már meg adósságaimtól 8 hogy sarkal tettre a vágy, bárcsak ne tartoznék senkinek semmivel. Boldogság is ezt az állapotot elérni, csak ne áltasd magadat, csak ne gondolkozz túlságosan a világ szerint s ne hidd. hogy ha anyagi viszonyaid rendezettek, immár ment vagy minden adósságtól. Tudd meg, hogy földi életed csupa tartozás, melyet, míg csak szíved utolsót nem dobban, fize- getned, törlesztgetned keli Tartozom: júl. 22. Szüleimnek. Mózes II. 20.12. Földi életem állag egy harmada azzal telik el, hogy sütkérezem szüleim gondoskodó szeretekében s élverek annyi jóságot, figyelmet, rólam való áldozatos gondoskodást, hogy van törlesztgetni valóm egv egész életre elég. Vájjon törlesztgetem-e ? Mindaz, ami életemet alkotja : ifjúságomnak az élet harcára való készülgetése. tanulásom,, vágyaim, örömöm, szórakozásom, sikereim, meglett koromnak egész életvezetése nyújtanak-e szüleimnek annyi tiszta örömöt, hogy az kárpótlásnak mondható az álmatlan éjszakákért, rám fordított gondjaikért, áldozataikért? Ne feledd, hogy törlesztésszámba csak tiszta boldogságot szerző fedhetetlen életet fogad el az Ur. Júl. 28 Életem társának. Kol. 3. is—19. Életem rgy másik részét az teszi elviselhetővé, sőt széppé, hogy van mellettem valaki, aki megosztja örömöm s részt kér minden gondomból, bánatomból. Megkétszerezi ezáltal az előbbit, felényivé teszi az utóbbit. Ez a naponkint megtapasztalt, életemet szépítő szeretet is adósságom, melyet ugyancsak naponkint törlesztgetnem kell. Azzal, hogy szüntelen szeretettel veszem körül életem osztályos társát. Olyan szeretettel, melynek dicséretét az apostol igen zengte: hosszútűrő, kegyes, nem irigykedik, nem fuvalkodik fel, nem cselekszik illetlenül, nem keresi a maga hasznát... mindent elfedez, mindent remél, mindent eltűr. Júl. 29. Gyermekeimnek. Efez. 6.4 Ez különösnek tetszik. Hiszen a szülő inkább követelhet a gyermektől, mintsem hogy tartozzék neki. Es mégis tartozik.I Példás, a gyermekeket jóra senkentő, az Úrhoz vezető élettel. Mert Isten nem azért bízott a szülőre fogékony, hajlítható lelkeket, hogy azok gonosz példa hatása alatt eltorzuljanak a sátán ábrázatára, hanem, hogy azok Istent félő, embert szerető szülőkön „fedetlen arccal az Úrnak dicsőségét szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozzanak, dicsőségről dicsőségre, úgy mint az Úrnak leikétől“. (II. Kor. 3. is ) Testvér, édes szülő 1 Ez az Ur dicsőségét sugároztató példa úgy-e te gyermeked számára? Júl. 30. Atyámfiainak. 133 Zsolt 1. Nyomorúságos földi életünk aszott sivatagának kies oázisa a testvérek és atyafiak békés együítlakozása. A mindennapi tapasztalat bőséges tanúbizonyság reá, hogy siratnivalóan kevés az ilyen oázisok száma. Vájjon én békességben és egyetértésben élek-e atyámfiaivai ? Ha nem, vájjon nem az én hibám-e? Megvan-e bennem Ábrahám békességszeretete ? S az apostol tanácsa szerint megteszek-e mindent „ameny- nyire rajtam áll?* Tudok-e a békesség