Harangszó, 1926

1926-05-30 / 22. szám

1926. május 30. HARANQSZŐ. 189 próbáltatások szomorú napjaiban nagy vigasztalásul szolgáltak töb­bek között a salzburgi evangéliku­soknak, amikor 1731-ben Firmian hercegérsek parancsára őket hazá­juk, szülőotthonuk elhagyására kényszerítették. A 30.000 főből álló szomorú menet, mely evangélikus hitéhez mindhalálig ragaszkodott, Gerhardt Pál énekével: Ha Istenem velem van, Ki lehet ellenem ? Ha ő az én oltalmam, Nem ér veszedelem, Ha Krisztus én Megváltóm, Ha Istenem szeret: Klienségim hadától Megvédnek engemet. .. vigasztalták magukat, erősítették kétségbeesett lelkűket. 1743-ban Filadelfiában Penn- sylvániában Gerhardt Pál „Hagyjad a jó Istenre, Minden te utadat“ c. énekével tették le az első evangé­likus templom alapkövét, mely mély nyomokat hagyott hátra a jelen­levők szívében. Renner misszionárius írja 1752- ben, hogy amikor St. Thomasban egy gyermek összejövetel alkalmá­val a szép böjti éneket: „Óh fő vérző sebekkel . . .“ énekelték, az egyik gyermek folytonosan zoko­gott az ének alatt. Amikor meg­kérdezte tőle, hogy miért sírt egész idő alatt, a gyermek azt felelte: „azért, hogy az én Jézusom engem úgy szeret, és én csak oly kévéssé szeretem őt.“ Vogelsbergben, Lissberg város feldulása alkalmával 1796-ban egy katona behatolt egy hajlékba, ahol egy özvegy asszonyt talált térde­pelve beteg gyermekének az ágya mellett. A katona látására a két­ségbeesett anya átkarolva haldokló gyermekét, Gerhardt Pálnak egyik esti áldásával kiáltott fel. A kato­nát annyira meghatotta a jelenet, hogy azonnal elhagyta a szobát és így a ház meglőn mentve. Lujza királynéról beszélik, hogy amikor 1806-ban Napoleon elől menekülni volt kénytelen, s Ortels- burgban útközben rövid pihenőt tartott egy házban, egyszer csak könnyező szemekkel megpillantván a zongorát, odaült és zenekíséret mellett elkezdte énekelni: Hagyjad a jó Istenre, Minden te utadat. Ha bánt szíved keserve, Ő néked nyugtot ad. Ki az eget hordozza, S oszlat felhőt, szelet: Napját rád is felhozza, Atyád ő, áld s szeret. Krisztust — megértés. l?a zúg kerületiem a lét harci zaja, Bel erős a gyengét duroán eltiporja, ipa hallek rád szitkot, bé\z Istenkáromlást; Meggyötörtek ajkán jajt, segélykiáltást... Osbün terhelt ember lázadását égre... Uj Rain botja ha sújt szelíd Ábelre: Kátém gyülelség, rer fertőzi a földet. A lélek gyönyör, kéj lázálmában tesped. Rárhezatra terzúl a bűnnek gyermeke. A perban oezekel Isten szép remeke. Káték szemforgató farizeusokat, Festett kepersékhez hasonlatosakat! Rik csak kuruzsléi az erek igének, Mert szarokra cáfol hitoány, kufár éltek... 3 látek pogány, bárgyú, hiszékeny tömeget, ljegy új prófétát el. Regyetlen njegkörez, Míg sok antikrisztust jódéba tőmjénez; Majd meg csalódra hull bús-meakulpázoa büe, reménysége roncs esel tárára 3 bűnére eszmélten gyötrő najúdásba’ oár, hegy megfeszítse új Messiására... Kátém, hegy feoenyen áll Istenerszága. Az ember Önkézzel közös sírját ássa: 3 milliós tömegek haláltusájába belecseng a sátán gúnyes kacagása 1...- Rrisztusi szerelmed megmérni így tudem. Ri értünk magadat mégis mcgáldeztad. Mélységes Szeretet! Megoáltó Krisztusom! IHÁSZ SÁNDOR. Gróf Stolberg hírneves német költő, aki időközben a katholikus vallásra tért át, 1819-ben, amikor halála órája közeledett vigasztalá­sul evangélikus könyvekből és a bibliából olvastatott fel magának. Amikor utolsó óráiban katholikus imádságok hangzottak el felette, egyszer csak Julia leánya, aki atyja mellett térdepelt, fennhangon el- imádkozta Gerhardt Pálnak egyik szép búcsúénekét, amelyre Stolberg gróf utolsó szava egy hatalmas bizonyságtétel volt Isten kegyel­méről, aki könyörül a bűnös em­beren és lélekben ismét egyesülve azzal az egyházzal, melyet egykor elhagyott, távozott el az öröklét honába. Rendkívül megható Máriának, a bajor király anyjának levele, melyet egy Lángé nevű napszámos özvegy asszonynak Dittersbachba írt fiának elhalálozása alkalmával, aki az 1870-iki hadjáratban meg­sebesült, majd egy müncheni kór­házban hosszabb ideig feküdt s akit a hercegnő maga is megláto­gatott : „Gerhardt Pál dalával szívé­ben és ajakán — írta — halt meg boldogan sebesült hős fia.“ íme, csak néhány példája annak a megszámlálhatatlan áldásnak, melyek Gerhardt Pál énekei nyo­mán fakadtak, s melyet a történe­lem feljegyezett; mennyi lehet azon­ban azoknak az áldásoknak a szá­ma, melyek az örökélet könyvébe vannak feljegyezve. Evangélikus keresztyének elő az énekeskönyvvel! OLVASSUK A BIBLIÁT! Mit féltek ? * Máj. 31. A természet erőitől. 107. Zsolt. 23—32. Máté 8.33—27. Aki látja a csendes tengert, vagy jár a nagy nyugalomban levő erdő fái közt, el nem tudná képzelni, hogy milyen borzalmas erők vannak láncra verve a békés víztömegben s a tehetetlennek tetsző fákban. A természeti erőket azonban nem azért tette félelmessé az Isten, hogy féljünk tőlük, hanem azért, hogy Atyánkkal szemben való bizalmunkat megmutathassuk. Aki Jézussal van a viharban is, az megérti, hogy ez lehetséges. Jún. 1. Emberektől. 56 Zsolt Máté 10. 28. A félelem sokszor emberek miatt támad az emberben. Krisztus híveit a természet legvészesebb elemeinél is jobban tudja veszélyeztetni az emberi gonozság. Sokak­nak még a lelki életükben is sok kárt tehet­nek egyes emberek, de aki az Úr Jézus kezében hagyja állandóan magát, annak üdvösségét nem veszélyeztetheti semmi. Ezért lehetünk szabadok e téren is a féle­lemtől. Jún. 2. Betegségtől. II. Korinth. 4. is—is. Zsidók 12.5—11. Mennyi ember szenved a betegség félelmétől többet, mint magától a betegségtől. A betegséggel járó szenve­dés is sokkal könnyebben kibírható, ha a félelmétől megszabadulhattunk. Aki tud a belső ember létezéséről és tudja, hogy az nincs alávetve a test törvényének, s hogy annak mintázásához sokszor a betegséggel járó csend; megalázkodás és a halál gon­dolatával való foglalkozás szükséges, az a betegséget is egész máskép látja. Jun. 3. Az idő múlásától. 90. Zsoltár 1—12. Hányán szeretnék letagadni, hogy mennyi idősek 1 O év estéjén, vagy egy uj születés napkor alig bírnak — úgy fáj — a szivükkel. Az idő múlásától való félelem akkor szűnik meg, ha megismerkedünk az örökkévalósággal és gondolataink gyakran időznek ottan. így jutunk bölcs szívhez. A bölcsről pedig tudva van, hogy nem fél. Jún. 4 Haláltól. 23. Zsolt. Filippi 1 . 21—28. Aki szivében csak a földiek iránti szeretetet ápolja, akinek földöntúli dolgek- kal nincs határozott és boldog kapcsolata, arra nézve jó is, ha még félelmetes hata­lom a halál. De arra nézve, aki a Krisz­tusé — ? Ha még félsz a haláltól, vedd figyelmeztetésnek, hogy a Megváltódhoz való viszonyodban van valami hiány. * A BzékeBfehérvári Evang. Nőegylet 50 éves jubileuma alkalmából a soproni theologián kitűzött pályázatára beérkezett munka némi átdolgozással. Rendelje meg Kapi: AZ ÚR OLTALMÁBAN c. történeti elbeszélést.

Next

/
Thumbnails
Contents