Harangszó, 1926
1926-05-23 / 21. szám
180 HARANQSZÓ. A kötél hirtelen lecsúszott s eltűnt. Zorka most hangosan elsikoltotta magát s ájultan esett össze. A kiáltásra azonnal ott termett Zorványi s látva, hogy a leány egyedül hever a földön, egy rettentő gondolat nyilait át az agyán. Mint az őrült, vállon ragadta a leányt s egy rántással talpra állította s úgy ordított rá. — Hol a gyermek? Zorka alig bírta kinyögni: — Ott... ott . . . S azzal a folyóra mutatott. Zorványi úgy megrázta a leányt, hogy az azt hitte, minden csontja összetörik. — Hol, te szerencsétlen? Ép most ért oda a nemzetes asszony és Zorka könyörögve kulcsolta feléje össze a kezét. — Én nem tehetek róla. Lenéztem a vízre, megszédültem s a gyermek kiesett a kezemből. (Folyt, köv) OLVASSUK A BIBLIÁT! A Szentlélek áldásai. Máj. 24. Megtisztítja a szivei. Zak. 13. o. Tisztaság jellemzi az embert. Ennek sze- retete képezi alapját az erkölcsiségnek. Gondozod testedet ? Hát a lélek tisztaságát szemed előtt tartod-e? A bűnnek szennyes árja nyomot hagy minden ember szívében s boldog csak úgy lehetsz, ha a pünkösdi Szentlélek segítségével megtisztítod s azután mindenkor tisztán tartod szivedet. Az ember szive Istennek hajléka. Milyen hajléka van Istennek te benned? Vizsgáld meg ezt lelkiismeretesen. Máj. 25. Meggyógyítja a szívet. Zsolt. 147.3. Az egészség drága kincs, amit a legtöbb ember csak a betegségben ismer el. A fájdalom megakadályozza az embert a munkában 8 minden jó törekvésében. A beteg szivűek nagy tábora is orvost keres, hogy kínjaitól szabaduljon. Az orvos Jézus, ki a Szentlélek által végzi a gyógyítás munkáját. Meg akarsz gyógyulni? Érzed a szenvedés súlyos voltát ? Kövesd a Jézust, kövesd még ma, halld miként hangzik hivó szava... Édesen mondja: Jöjj. Máj. 26. Erősít. Luk. 22.43. akik meghallják Jézusnak hivó szavát és követik is öt, azokhoz leszáll Istennek angyala is megerősíti őket. Erre a lelki erősitésre szüksége van minden embernek, mert a lélek ugyan kész, de a test erötelen. A Sátán kísértéseit pedig az ember önerejéből legyőzni nem képes. Érzed gyenge voltodat? Tudod, hogy erőd célod elérésére nem elég, ne félj és ne csüggedj, az Úr lelke van te veled. Máj. 27. Vigasztal. I. Thess. 4 . is. Találóan juttatta kifejezésre egyik szobrász a mai világnak képét, egy szenvedéssel teli arc kifejezéseiben, melyből szinte kisugárzik a vágyakozás vigasztalás után. A gyász és a szenvedés minden ember lelkében feltalálható és minél nagyobb a fájdalom, annál erősebb a vigasztalás utáni vágy. 1926. május 23. A lelki fájdalmak súlyos keresztje olyan teher, amit csak Isteni segítséggel lehet elviselni. S az Úr közel van az Ot fölökhöz. Féld tehát öt ás ö elküldi néked ama vigasztaló Szentjeiket.- * Máj. 28. Bátorít. Péld. 28 . í. A hithősök, a vértanuk bátorsága gondolkozóba ejti a mai kor gyáva nemzedékét. Csodálkoznak azon a bátorságon, ami ezeknek lelkét el- töltötte. Pedig nincs min csudálkozni, az irás szava tisztán cseng. Minden istentelen fut, az igazak pedig bátrak. Melyikhez tartozol te a kettő közül ? Az első futásának eredménye a kárhozatba jutás, a másik megharcolja a hitnek nemes harcát és elnyeri az örök élet koronáját. Légy bátor. Máj. 29 Dorgál Péld. 15 . ío. Igen sokan vannak, akik a Szentiéleknek dorgáló, feddö erejét kellemetlennek találják magukra nézve. Az elkövetett bűnök mint árnyék kisérik őket s a lelkiismeret furdalásai súlyos teherként nehezednek lelki életünkre. Ettől a dorgálástól való szabadulás kívánatos és lehetséges visszatérni az igaz útra amit elhagytak. Elnyomni a lelkiismeretnek a szavát, figyelmen kívül hagyni a dorgálást, gyűlölni a fenyítést, javulás helyett, ez halál 1 Vigyázz tehát. Máj. 20 Érzed te mindezt ? Jud. 19. Ezzel a komoly kérdéssel is le kell számolni minden keresztyén embernek. S ha az elmúlt héten elmondottak nem fogták meg lelkedet 8 nem érezted, magadon a Szentlélek felsorolt áldásait, akkor jaj te- néked, mert akkor te külön szakadtál a Krisztust követőktől, vezéred a sátán s érzéketlen vagy a jóra, mert nincsen benned Szentlélek. így életed minden keserűségének s fájdalmának te vagy az oka, mert nem követed a Megváltót. Megelégedett s boldog akarsz lenni? Kérjed búzgó szivvel az Urat s Ö elküldi neked a Ő Szent lelkét. Welszer Ernő. Rákóczi és vezértársai a kurucköitészetben. Irta: Vakarcs Kálmán. A dicsőséges kuruevilág vitézei, közkatonái nemcsak egymás között tartották fenn a szívbeli vonzalmat, hanem vezetőikkel, vezéreikkel szemben is. őket is szerették, bálványozták. E ragaszkodásnak ad kifejezést a kurucköltészet is. A nagyokhoz, hősökhöz, vezérekhez való törhetetlen szeretetnek már a régibb népköltészeti termékekben is számtalan nyomát találjak. A nép megbecsüli az ő ki- választottjait és már életükben oltárt, a dicsőülés oltárát állítja fel számukra. Akit a nép megszeret, azt igazán szereti. Igazán szerették, nagy rajongással* vették körül a kurucok a vezéreket, különösen pedig a hős Rákóczit, akinek jóságos lelke ott lebegett mindig társai előtt. Az ő igazságos lelkén egyaránt csüggött a protestáns és és katholikus kuruc, mert a hős fejedelem, akinek jelszava: >Egy az Istenünk — a magyarok Istene«, nem tett különbséget a vitézek között vallás tekintetében. Az »Esztergom megvételéről« szóló népköltészeti költeményben is a Rákóczi apotheózisa nyilatkozik meg. A fejedelem hű bajtársai, hogy bálványozott vezérüknek magas helyen legyen a sátora, friss, kerek dombot formálnak és a hozzá szükséges földet kezekben, süveggel hordották össze. Hű és szerető katonái, igazi magyar vitézek szívük sugallatát követve, a szeretet hatalmánál fogra építették azt a vezéri dombot és pedig nagy örömmel, mint ahogy e szép kurucq^ta is, amelyben a fejedelem iránti rajongás oly hűen van ecsetelve, >egy igaz magyar fi, igaz örömében« írta. A kurucköltészet többi gyöngyszemeiben is a hős vezérhez való ragaszkodás jut kifejezésre, sőt a »Bujdosó Rákóczi« költeményben mintegy megjósolja a költő a magyarnak az elhunyt fejedelem iránt való hó vágyakozást is, amikor a dodonai igéket adja a fejedelem szájába: »Haló poromból is feltámasztanátok, Összeszednétek még porhanyó csontímat.“ Bezerédi kurucvezérnek is emléket állít a kurucnóta. Bezerédi Rákóczi seregének egyik legnagyobb vitéze volt. A történeti adatok szerint rövid idő alatt 72 német tisztet vágott le a hősi küzdelmek között. Vitézségét a török is megcsodálta. De sajnos, árulóvá lett és Sárospatakon lefejezték. Hogy vitézségét a hír is szárnyára vette, azon nem lehetett csodálkozni, mert »Jó kardjával hármat- négyet suhinta — németekben tágasságot úgy. csapa...« Majd így zeng róla a kurucdal: »Bezerédi maga űz egy sereget, Sárvár felé úgy hajtják a németet«. A hősi tettek nemhiába keltenek reménységet a kurucok keblében és a reménynek ilyen formában ad kifejezést a reménykedő kuruc- poéta »Bezerédi nótája« végén: .Kél a szél, a fákat vigan legyinti: Kurucokat a jó Isten segíti, Országunkat még egyszer megépíti, Német ebtül valahára megmenti“... A Rákóczi-nótában is megtaláljuk Bezerédi nevét, mint a hős Bercsényinek is, aki szintén egyik hatalmas mozgatója és élő lelke volt a kuruc harcoknak. Béri Balogh Ádám kuruc generális hősiességének is emléket állít a kurucköltészet. Hiszen méltán is, mert e tábornok a kölesdi mezőn is kitüntette magát, azután behatolt Ausztriába is és Bécsig nyomult előre. Est a tényét örökíti meg a »Balogh Ádám nótája« c. nóta is, amelyben Sándor Perkó-
