Harangszó, 1926
1926-05-09 / 19. szám
1926 május 9 HARANQSZO. 157 OLVASSUK A BIBLIÁT! Gyakorlati hit. Van-e annyi hitünk a gyakorlatban, mint az ördögöknek? Máj. 10. A leggyakorlatibb kérdés. Máté 19 . te. Gyakorlati az, ami életbevágó. Áldozócsütörtök hete arra figyelmeztet, hogy az élet több mint a földi lét s Így a legéletbevágóbb dolog ezen a világon az örök boldogság s ép ezért a leggyakorlatibb kérdés ez: Hol töltöd az örökkévalóságot? Leggyakorlatibb, mert a halál utáni élet hosszabb, mint a halál előtti s igy nem az a praktikus ember, aki itt e földön akar örökre berendezkedni, hanem az, aki odaát. Leggyakorlatibb azért is, mert a legsürgősebb kérdés. Csak itt e földön lehet eldönteni s a halál, vagy Isten minket kereső kegyelmi idejének lejárása, melyek minden pillanatban bekövetkezhetnék, halaszthatatlanná teszik a döntést. De leggyakorlatik azért is, mert ez a földi élet is már az örök élet egy része. Meg- oldottam-e már ezt a leggyakorlatibb kérdést ? Máj. 11. A leggyakorlatibb felelet. Róma 3.23—24. A hit által való megigazúlás sok ember szemében csak elmélet, theologia, pedig a gyakorlat igazolja, hogy a Krisztus váltsága az örök boldogság kérdésének egyetlen megoldása. Igazolja azok földi boldogtalansága, akik e nélkül a maguk erejéből próbálták a kérdést megoldani 8 azok boldogsága, akik átadták szivüket a megfeszített Úrnak s boldogan vallják: az örökélet itt e földön már enyém lett. Miről tesz az én életem bizonyságot? Máj. 12 A leggyakorlatibb felelet a gyakorlatban. Jakab 2. u—is. A hit és cselekedetek nem ellenségei egymásnak, hanem kiegészítői. Úgy összetartoznak, mint a lélek és a test. A lélek test után sóvárog, mint a mag a föld után. hogy kibontakoz- hassék. Ez az egyetlen megjelenési formája. Nélküle olyan, mint a halott gyermek. Mindene van, csak élet nincs benne. Meg tudnám-e mutatni cselekedeteimből a hitemet? Máj. 13. Egy gyakorlati példa. Jakab 2 . te—20. Sok minden, amit hitünk cselekedetének szeretnék feltüntetni, nincs ösz- szeköttetésben a hitünkkel. Csak ránk aggatott disz, mint a karácsonyfa ékessége, de nem gyümölcs a fán. Az ördögök hitének van gyümölcse, tehát vannak élő hitü ördögök. Rettegnek, mert érzik Isten ellenük dolgozó hatalmát, mert tudják, hogy Isten minden pillanatban kiszakíthatja kezükből a lelkeket s mert tudják, hogy meg van számlálva idejök s azután jön az Ítélet. Van-e legalább annyi hitem, mint az ördögöknek ? Félek-e Istentől ? Bűnös életem nem ezt mutatja. Aki fél Istentől, nem mer bűnt cselekedni. Máj. 14 Az első hitdgazat a gyakorlatban. János 16.27. Vallom, hogy hiszek az Atyában ? Miért aggodalmaskodom, zúgolódom s panaszkodom tehát, mintha árva volnék, akivel senki sem törődik s aki teljesen el van hagyatva? Vagy nyugtalankodom, vagy vallom az első hitágoza- tot. A kettő együtt nem fér meg. Máj. 15. A második hitágozat a gyakorlatban. Róma 5 . i. Vallom, hogy hiszek a Fiúban, aki lejött értem, hogy a bűn rabságából megváltson a maga számára? Miért birkózom akkor egyedül rabtartó urammal, miért gyötrődöm bűneim miatt, miért nem viszem a Krisztus vére alá? Vagy egyedül akarom kifúrni börtönöm falát, vagy vallom a második hitágazatot. A kettő együtt nem fér meg. Máj. 16. A harmadik hitágozat a gyakorlatban. János 16.7—13. Vallom, hogy hiszek a Szentiélekben s az életben mégis mindenkire inkább hallgatok. Megkérdezem a barátaim, a szakemberek, a szomszédasszony véleményét, de nem kérek tanácsot a Szentiélektől. Miért nem engedelmeskedem neki ? Miért szomoritom Isten Szent Lelkét? Vagy akkor miért vallom a harmadik hitágozatot ? Túrúczy Zoltán. Petrovics Soma. 1843 1926. Isten kegyelméből való igazi lelkipásztor hunyt el Szentesen Petrovics Soma evangélikus lelkész és tb. esperes személyében, aki a nagy Petőfinek vérbeli rokona volt s kinek személyét nemes szívjósága, puritán egyénisége, szeretetben munkás hite felekezeti különbség nélkül tiszteltté tették Szentesen. Petrovics Soma 1843-ban Szarvason született; istenfélő iparos szülők gyermeke volt, akik nem sokkal később fiuk születése után Békéscsabára költöztek át. Itt és Szarvason végezte a fiú iskoláit. Nagy hatással volt itt rája Petőfi egykori tanára Kosca István s a másik nagy pedagógus: Tatai István. ;A theologiát Pozsonyban és Halléban járta végig. 1868-ban avatta fel lelkésszé dr. Székács József, az „ország papja“. 12 évig Békéscsabán működött, mint magyar hitszónok s az ottani gimnázium tanára. Itt érte el élete boldogsága: feleségül vevén néh. dr. Szeberényi Gusztáv püspök leányát Matildot, akiben méltó élettársat talált. 1883-ban vette át a szentesi gyülekezet gondozását, melyet 43 évig kitartó áldásos működésével mintaegyházzá formált. Paplakot, gyönyörű templomot épített. Tagja, éltető lelke volt számos kulturális, jótékony egyesületnek, a város képviselőtestületének, a vármegye törvényhatósági bizottságának. 1896-ban a csanád—csongrádi egyházmegye bizalma esperesévé választotta, melyet 25 éven keresztül töltött be kiegyenlítő szeretettel és tapintattal. Aki csak ismerte, pedig szükebb pátriájában mindenki ismerte, csak tisztelni, szeretni, becsülni tudta. Nagy részvét mellett temették el április 21-én Szentesen. A templomban felállított ravatalnál Saguly János esperes mondott gyászbeszédet, Botyánszky János segédlelkész imádkozott, a sírnál Brózik Károly lelkész jellemezte gondolatokban gazdag beszédében. Ugyanitt a református egyház nevében Böszörményi Jenő lelkész, a római katolikus egyház részéről Fehér András apátplébános, a kormány képviseletében ifj. Madarassy Gábor főispán, a megyei törvényhatóság nevében Kövér Imre dr. főjegyző, a város társadalmának képviseletében Négyessy Imre dr. polgármester búcsúztatták el. Legyen emléke áldott közöttünk! KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. „Mexikóban — Írja Loisz a B. H.- ban — tudvalévőén erősen moszkvai szellem kezd felülkerekedni, amit könnyű megérteni, ha tudjuk, hogy az uj köztársasági elnök Trotzkij elvtárs hitsorsosa. “ „ Az új rezsim Mexikóban törvényeket hoz a katolikus vallás ellen. Feloszlatja, s még azon túl is üldözi a szerzetesrendeket, eltörölte a katolikus ünnepeket és így tovább. A sanyargatott katolikusok most a pápához fordultak segedelemért, aki hosszú levélben oktatta ki Mexikó kesergő püspökeit. A pápa helyzete ebben a kérdésben igen nehéz. Moszkvával folyamatban levő tárgyalásai arra kötelezik, hogy minden olyan katolikus támadást, mely a szovjet szellemét sértheti megakadályoz. A világ katolikusait akármennyire sérti is ez a váratlan vatikáni hangulat, Róma ezidö szerint csak az ortodoxia meghódítását látja maga előtt s nem kíván letérni e remény- teljes koncepciója útjáról. Mexikó azonban más. Ott valamennyi gyermeke az Egyháznak fehér bárány, ha őket magukra hagyja Róma, elveszhetnek. Viszont Mexikóban is a szovjet szellemében kormányoznak ma, ha mindjárt modernebbül is, mint ahogy Moszkva próbálta. Mexikóban a szovjet és Palesztina összekombi- nálása van keletkezőben. Abszolút zsidó szellemben való kormányzás, szabadgondolkozó és internacionális alapon, de Marx rendszere helyett inkább polgári diktatúra. Ebben az új helyzetben Mexikó katolikus püspökei az alábbi energikus jótanácsokat kapták Őszentségétől „ ... Ti legjobban tudjátok ott, ismerve a helyi viszonyokat, hogyan védelmezzétek legbölcsebben a jót és
